Magyar Kurir, 1819. július-december (33. évfolyam, 1-53. szám)
1819-07-02 / 1. szám
Bétsből, Pénteken, Július’ 2-dikán 1819, Frantzia Ország. Minthogy a Savary és egy Frantzia ifjú tengeri tiszt Vice-Gróf De fi ott e hozott Smyrnában történt veszekedésről az újságainkból már kétféle tudósítást közlöttünk : illő leszen azt a’ levelet is közlenünk, mellyel ezen ifjú Ur ezen történetről a’ maga anyyához Marsiliába utasított: —“ „Smyrna, Aprilis’ 6-dikán 1819. Ezen kedvetlen történetről néked Kedves Anyám, semmit nem írnék, ha attól nem félhetnék, hogy affelől mások nagyon hamisan fognak tudósítani. Tudod, hogy Savary, a’ Frantia Ex-Politziai Minister ’s az Enghien Princz egygyik gyilkosa itt van ; a’ történet gyakran öszszehozott bennünket a’ társaságokban ; de én soha vélle beszédbe nem elegyedtem. A’ többek közt egyszer falura, a’ mi Konstantzinápolyban lévő Követünk Ranyossához La férte asszonysághoz hivattattunk ebédre mind ketten. Ebéd előtt s ebéd felett is jól folytak mindenek, hanem azután Savary külömbkülömb Generálisainkra ’s a’ többek közt Moreaura forditta a’ beszédet, hanem semmi jót nem mondott egygyikről is. A’ Georges Öszszeesküvését czél nélkül való Politikai Gyilkosságnak nevezte. Én azt feleltem, hogy ezekre és a’ több ehez hasonló Öszszeesküiésekre nagy változások szolgáltak indító okai, ’s czéljok is volt ezeknek , tudniillik , hogy Bonaparte’ hellyébe a’ Bourbonok tétetődjenek thro*nusra. — A’ Bourbonok? így szollőtt Savary. — Igen is, a’ Bourbonok, így feleltem én. Meglehet, hogy lehettek másokról való vélekedések is, tudniillik, más olyan Generálisokról, kiknek az ármádához nagy befolyássok volt, hanem a’ mi Marquis Rivierét a’ Konstantzinapolyi Követet ’s a’ több olyan öszszeesküdteket illeti, a’ kik titkon vagy nyilvánságosan a’ Királynak szolgáltak, ezek nem czélozhattak egyébre, hanem tsak az igaz jussal biró Dynastiának viszszaállittatására. — Savary erre semmit nem felelt. — Egy ifjú ember felszólalván , oly ellenvetést tett, hogy abban az időben a’Frantziák közt senki se gondolkozott a’ Bourbonokról. — „Az igaz, így feleltem én, de gondolkozott ám a’ mi akkori Országlószékünk a’ Princzekről, a melly ezeket nem tsak hogy Német Országról és az Orosz Birodalomból elkergettette , de ha lehetett volna még Angliából is elkergettette volna, a’hol utolsó menedéket találtak. Minden tudja , hogy egygyet ezen Princzek közzül a' Frantzia Országlólnek elfogatott, hogy Prantzia Országban meggyilkoltassa. — Ezen szókra Savary, mellyek néki kétségkívül nem tetszettek, nem felelhetett, mivelhogy Madam La Ferte engem’ karon fogván, magát véllem sétálni vezettette, ’s ekképpen a’ verekedés félbeszakadott. Én úgy ítélek, hogy beszédem Savaryt meg nem bánthatta, de ő, a’ szobából való kimenetelem után, mint hallottam, rútul kibotsátkozott ellenem.