Magyar Kurir, 1819. július-december (33. évfolyam, 1-53. szám)
1819-07-27 / 8. szám
***** 59 rongálják az ő lelkiesmeretjeket. Valami ezerre teszik azon famíliáknak számát, melyeket a’Würtembergi vidékeken ezen lelki gyötrelem szorongat. — (Fiz esztendőknek előtte történt, ezt jegyzi meg az iró, hogy a’ürtembergi egyházakban a’ régi egész Liturgia eltöröltetett, hanem tudtára esvén a’ Királynak, hogy sokaknak melly nehezen essék ezen újítás, kivált , hogy a’ Keresztelési formulában az ördög éppen nem is említtetik, tehát megengedte néktek , hogy tsak azok vegyék be az új Liturgiát, kiknek tetszik. De sokak nem elégedtek meg ezen szabadsággal, azt kívánván, hogy a’ régi Liturgia átaljában állíttassák viszsza, mert ők külömben mind kivándorolnak. (Ezek Hofmannianusoknak neveztetnek). A Jénai Universitas’ Akademicus Senatusa meghatározta, hogy a’ Weimari Nagyherczeg’ Ministeriums, azért, hogy Professor Óként a’ maga tanítói hivatalából, tsak Önn’ kénye által indíttatván, kitette, az Ország Rendjei’ gyűlésének bejelenti, hogy ez, ezen bejelentésnél fogva a’nevezett Ministeriumot a Constitutziónak megsértéséért vádolhassa el. A’ mindjárt nevezett Professori Mouíviedbe várták, hogy a’ Princznek, ily czímű munkája’ kidolgozásában : Brasi- Baba való Utazás, segítségül legyen. * * * Azon parantsolatban, mellyet a’Weimari Nagy Hertzeg Okén Urnák letétettetésére nézve Május’ 11 dikén a’ Jénai Universitáshoz küldött, így adatik elő az ő letétettetésének oka : — „/Idroly Augustus. Igen kegyes köszöntésünket előre botsátván. Tiszteletre méltó nagyon Tudós, Kedves, Kegyes, és Hűséges Urak! Nem lehet, hogy eszetekbe ne vettétek volna azt, hogy Udvari Tanátsok és Professor Oken miként folytassa az Isis nevű levelekben, mellyeknek ő a’ Redai ítélje, azon beszédeket, azon megjegyzéseket, ’s ítélet - tételeket, mellyek már tsak magokban ’s a’ nélkül gondolva is, a’ mi az ő leveleinek fő tárgyát teszi, a’ legnagyobb megfeddésre érdemesek — minthogy ő nem tsak hogy folyvást sérti azon írói kötelességet, mellyel Ti 1818-ban Febr. 15-dikén tett Felirástokban így fejeztétek ki: ,,A’ könyv„iró módjának, a’ jelenlévő időbeli erköltsi, illendőségi és fenyitéki képzelődéshez, valamint szintén az Egyháznak „és Státusnak jelenlévő állapotához alkalmaztatottnak kell lennie — hanem e’ mellett, mint az ifjúságnak közönséges tanítója, a’ maga ebbéli kötelességei re is telyességgel nem figyelmez. Udvari Tanátsos Okenre nézve mi mind ez ideig örömest azzal a’ kedvezéssel viseltettünk, melyhez minden érdemes Tudós just tarthat, ki, a’ maga alkalmaztatása által semmi fundamentomos panaszra okot nem szolgáltatott. Hanem mint hogy sem az Ország’ Kormányozószékétől közönségesen kiadatott, és így őtet is illetett, sem pedig az élet személyesen tárgyazott intéseknek semmi hasznok nem lett; mint hogy egy ilyen nem szűnő visszaélésnek a’ mi egész Akadémiánkra háromló rész következéseit halgatással el nem nézhetjük; és mivelhogy Udvari Tanátsos Okén, ezen eddig való tapasztalások szerént minket semmi módon bizonyosokká nem tehet affelől, hogy a’ maga tsaknem hitelt felyűl haladó tévelygéseitől viszsza fog térni, ’s írói foglalatoskodásaiban magát azon határok között fogja tartani, mellyeket az erköltsiségnek ’s illendőségnek megesmert törvényei, estjébe írnak, erre nézve mi, a’ Szakszón - Gothai Herczeggel egygyetértőleg, ’s azt is megfontolván, hogy a’ Státusnak minden szolgai a’magok hivatalos