Magyar Kurir, 1820. január-június (34. évfolyam, 1-52. szám)
1820-05-05 / 36. szám
VVVVW 2Q2 IVVvlv meg által menő Kurírok mutatják; egy* szerbiem volt szaporább, mint most ; még 1808-ban sem/ A* Belső Minister* rendelésére** minden Magistratusok , vagy városi tiszti karok, meghivattattak; hogy a’ Kadiksban Mártz. 10-dikén szerencsétlenné lett famíliáknak felsegittetéssekre, gyűjtsenek segedelmet/— Ugyan ezen Ministernek egy Rendelése mellyet a’ Guispasco a fő Kapitányhoz küldött" ’s a’ melyben azt parancsolja , hogy , mivel a* Király a’ Cortesek által , a’ Bonaparte Jósef alatt szolgált, s azután kivándorlott Spanyolokra nézve tétetett kitiltó Végzést'}' maga, megváltoztatni nem akarja*-hanem a' Cortesek’ öszszegyülekezését elvárván ezekre akarja bízni ezen Végzésnek megváltoztatását?— tehát,ezeknek az Országba való bejövetelre,passust ne adjanak^«—• Ezen rendelés^több féle értetlenségekre adott, mint látszik, alkalmatosságot/ Egy* az , hogy, mikor a" közönséges bocsánat ki*adatott"- akkor ez alóg ezen úgy nevezett ' 3osephinosok nem vétették ki; más* az , hogy, mint a’Párisi Constitutzionel megjegyzi az ott lévő Spanyol Követ, minekutánna a közönséges bocsánatról tudósittatott:" minden vállogatás»vagy kivétel nélkül, passusokat adott a’ Spanyol Emigránsoknak, (a’ Josephinusoknak éppen úgy, mint egyebeknek) a’ hazájokba való viszszamenetelre/ A’ Párisi Constitútziónál tehát nem láthatja , hogy már mostjhogyan lehessen őket* a* Guiposcoai 775 határszélekről , ismét viszszaigazitani/ — Egyéb eránt azt jegyzik meg , hogy azon kivándorlott Spanyolokat- a’ kik Frantzia Országban nyomultak vala meg az aszsszonyokkal és gyermekekkel egygyütt, vallatni 6000-re lehet tenni , de a’ kik ezen Revolútziónak,már még csak a közeledése felél oly hirtelen eltakarodtak vala Franczia Országból, hogy Janulsó napja felé ,mind egygyütt (legfeljebb is 1170.re telhetett a’ számjok/. Azt mondják,“hogy a Josephinusok mostani új kitiltattatásának is ,egyenesen a’ klubok az okaik; ’s ezek között is ,nevezetesen Madridban a’ Lorenzini’ klubja, így itél megnevezve Párisban a’ Gazette-de-France ,* azt erőssitvén, hogy a’ Josephinosokat* nem is nevezik ezen klubnak tagjai különben, hanem csak ezen megtisztelő ragaszték nevezetekkel: ,, Áruló , Hitszegö , Hohérinas , Atyja’ gyilkosa, Csuda állat, ’s több effélék. Alcobendas városában,Abella Pedro nevű Constitutzionalis főbiró, ilyenMagistratuális parancsolatot intézett a néphez : „ Minthogy a* Constitutzió szerént Spanyol Országban mindörökkön örökké a Romai Catholica Religiónak kell az Ország’ Religiójának lenni: erre nézve,az Isten házai eránt/becsületes illendőséggel kell viseltetni ; azokba? feltett kalappal nem kell belépni; közel azokhozr nem kell kártyázni/s egyéb efféléket tenni ; a’ kik efféket cselekesznek*; pénzfizetésre bűntetteinek/ Továbbá,* minthogy a’ Király’ személlye a’ Constitútziónak ereje szerént Szent és~Megsérthetetlen / tehát ígéri magának a’ fö Biró , hogy azon városban, melynek igazgatása reá bizattatotty a’ lakosok a’ Király’ személlyét a Constitútziónak kihirdettetése után is oly szentnek tartják, mint az előtt/ Végezetre; minthogy a Constitútzió 4*dik Részének 26- dik czikkelye szerént; az 1836-dik esztendőn túl azon Spanyolok hözzáig kik •Írni,és olvasni tudni nem fognak**; többé egy is «polgári jussal nem birhatt erre ’nézve,minden háznép atyja,és annya,köteleztetik »gyermekeit ezen túl ,szorgalmatosan oskolába járt áltni, ha azt el akar-