Magyar Kurir, 1822. január-június (36. évfolyam, 1-52. szám)
1822-04-23 / 33. szám
tMUA vadságban nem sokat engednek a’ Tscherokeseknek. A’ Regens-Princzhez intézett ajánlólevelek, melly Vice Elölülő de Andrada e Silva által elébb aláíratva, Jan. id. a’ Status - Újságban megjelent, különben elég jól, de hevesen és viszketeges észszel van írva, ’s utána a’ nevezett Újságban e’következik : „Ő Királyi Herczegsége a’ Regens - Princz parancsolja ezen Országbeli Status Titoknok által Sz. Paulo Tartományának tudtára adatni, hogy annak írását Dec. 24'aihéröl éppen akkor vette, midőn indulóban volt a’ posta Lisbona felé, ’s Ő Felségének megküldötte, hogy a’ Nemzeti Congreszszusnak terjesztené elébe, mellynek bölcsességétől minél elébb várja a’ szükséges rendeléseket Brasiliára ’s a két Királyságnak egyesítésére nézve , amelly dolognak elősegítése a Királyi Herczegségének nagyon szivén fekszik. Rio de Janeiroban, J. n. 4d. 1822. Francisco Jose Vidra, Spanyol Ország, Kadixból Mártz. 22d. indult Kereskedői levelek szerint az Ázsia nevű gazdag hajó Havannábból megérkezett ’s három millió Piasztert s 700 hordócska Kosenilbogarat hozott. Különben a kereskedés’ csökkenését jelentik a’ levelek, és hogy annak jobb karba hozhatása végett a’ Tartománybeli Deputatio azon új kérést küldötte a’ Corteseknek, hogy Kadixot szabad kikötő rangba emelnék. Néhány nappal ezelőtt Calaóból érkezett egy Fregatt Kadixba 300 Katona-Tiszttel s polgári Tisztviselőkkel, kik azon városnak az Insurgensek részére Capitulatioval által adatott erősségében voltak. Generalis San Martin a’ Fregatt’ elindulásakor igen beteg volt. M a d r i t b ó 1 Mártz. 2gdikéröl jelentik a’ Párisi levelek, hogy ez előtt kevés nappal nehány gyanús emberek olly czéllal mentek Aranjuezbe, hogy ott nyughatatlanságot szerezzenek ’s a’ Királyi Familiát boszszantsák. A’ gyalázatos Tragala’ éneklése közben jártak fel ’s alá az utszákon , ’s azt még a’ Theatrumban is el akarták mondani. A’ Biró ügyessége , a’ fegyveres erőnek segítsége által lecsilapitotta a’ lármázókat ’s köztök Riegónak két meghittje találtatik, ’s éppen azok kik a’ las Cabezasi Vitéznek a’Descamisadósok Társaságába való felvétetésekor beszédeket tartottak. Ez az Aranjuezi liberalis Expeditzió a’ Fontana d’ Oro utóbbi ülésének következése, mellyben ollyaa vallás is létetett, hogy a’ Királyt erővel kell Madridba vinni (mint hajdan XVI Lajost Versaliából a’ Tuilleriába.) Annyi bizonyos hogy Ő Felsége a szemét sem húnyta bé Mártz. 24dikére következő éjjel, bár bizonyossá tette is a’ Gárda Kommendánsa , hogy az izgágák’ czélzásainak akadályoztatására minden rendszabások meg lennének téve. •— Valenciában Mártz. 21d. új zendülések estek. A’Tanulók boszszantgatni kezdték a’ Pattantyússtrázsát. A’ város azon negyedének Bírája odasietett, de a kit a’ nép, egyesülvén az izgágákkal, kövekkel hajgált. Ugyan e’ vala sorsa a’ Zamura Regementje Patrolának melly a’ Bírót kisérte. Végre egy Katona- Tiszt 5ó legénnyel csakugyan viszszahajtotta a'Tanulókat az Universzitás’ épületébe, hol ezek, hogy a tőrből minél elébb szabadulhassanak, mindent megfogadtak a’ polgári Főnek, azonban alig fordult meg a’ katonaság, azonnal kiáltozni kezdették: Éljen Riego! Veszedelemben a’ haza! ’s újra kövekkel hajgáltak. A’ Kommendáns , a’ polgári Fő ’s a’ Katonák, kik hogy a’ Madriti Corteseknél lévő Deputátusoknak botránkozásokra ne lennének, töltetlen fegyverrel rukkoltak ki, hasonlóképen kövekkel fogadtattak. A’város 260 mvw