Magyar Kurir, 1822. július-december (36. évfolyam, 1-53. szám)

1822-10-15 / 31. szám

ellenkezéseket vétek gyanánt veszik ’s a* Constitutziós Deputatiónak propositiójára, következendő foglalatú Decretumot bocsá­tottak­ ki, melly Brasiliának elszakadását az anyaországtól kétségenkivül sietteti : 1. Czikkely. Azon hírnek hallására, hogy a’ Korona - Herczeg szövetségi - és kereske­dési­­ alkudozásokban van némely külső Hatalmasságokkal, a’ Portugalliai Cortesek ezennel kinyilatkoztatják, hogy mind azon alkudozások semmibe vétetnek­­ 2) Az Igaz­gatószék egy Manifestumot bocsát minden Nemzetekhez ’s azoknak tudtokra adja, hogy a’ Korona -Herczegnek ’s a' Rio de Janeiroi Regense­gnek i. e. Jan. ledikától fogva kibocsátott minden ad­ai törvényte­lenek és igazságtalanok, mert a’ Korona- Herczegnek a’ Királytól az ő atyjától ada­tott teljes hatalmát általhágják . 3) A’ne­vezett Korona - Herczeg’ f. észt. Jún. 3diki Decretuma, melly a* Brasiliai constituáló Corteseket egybehívja, semmibe vétetik} 4) A’ Miniszterek felelni tartoznak ezen despotai lépésről, ’s annak következésében ellenek vád indittatik} 5) A’ Rio de Ja­neiro! Igazgatószék, ezennel elveszti min­den törvényes erejét, minthogy a’ Portu­galliai Corteseknek nem engedelmeskedett} 6) A Korona - Herczeget tulajdon tette fosztja­­ meg minden törvényes hatalmá­tól­­ helyét a’Cortesek által Lisbonába fel­állítandó Re­genség fogja bétölteni} 7) Ha a Korona - Herczeg négy holnap elfolyta alatt Európába viszsza nem megyen, a­ Constitutzióban meghatározott módon kell vele bánni. Nagy Britannia és Izlandia. A népesség­ utóbbi felszámlálásának alkalmatosságával ki­jött, hogy Angliában 52 fér­fi és 111 aszszony , Walesben 3 fér­fi és 8 aszszony, s Skócziában 40 fér­fi, és 62 aszszony, öszmeséggel 100 férjfi, és 191 aszszony van, kik a’ 100 esztendőt meg*­haladták. Marquis Londonderrynek a’Portierja, Urán való bánatjában Sept. 21d. meghalt. Egy 72,000 font sterling örökségnek áí° talvehetésére , mellyhez Benyon Ur jutott 38,000 font sterlinges Stempel kivántatott. Nem régiben egy Beauvoir nevű pri­vatus ember, ki 300 font Sterling eszten­dei penzióból éldegélt, ’s szegény legény­nek tartatott, meghalván, örökösének, min­deneknek álmélkodására 38,000 font Ster­ling pengő pénz ütötte a’ markát, ’s az egész örökség 720,000 font Sterling­ére. Egy Calcuttában meghalt Skócziai em­ber 200,000 font sterlinget hagyott egy a’ hazájában állítandó ollyan iskolára, mellyben ingyen vehessen kiki oktatást. Franczia Ország, ő Felsége a’ Király a’ Berton vétkes társaira Fradinra és Senechaultra hozott halálos ítéletet, az elsőre húsz, a'másodikra nézve 1­5 esztendei fogságra változtatá. Bordeauxból Írják Sept. 27.. „Miólta az egésségre ügyelő kordon nem áll, csak tíz napi contumátzia alá vettetik a’ mi a’ Spanyol kikötőkből érkezik. A’ már most vizsgálódó Armadává változtatott seregek azt okozzák, hogy a’ gabona ára kezd fel­menni , ’s ehez még az a’ környűlállás is járúl, hogy a’ határszéli városokban nagy magazinumok építéséről beszéljenek. Azt is mondják, hogy az Igazgatószék déli Franczia Országnak több Departementjeiben gabona és abrak vásárlás iránt tett rendeléseket. A­ lld. katona osztály, melly nem tarto­­zott az egésség - kordonhoz , a* vizsgálódó Armadához csatoltatott. B­é­c­s. Innsbrucki tudósítások szerint Ó. Cs.

Next