Magyar Kurir, 1823. január-június (37. évfolyam, 1-51. szám)
1823-04-22 / 32. szám
ff# 251 fff. got. Hogy a’ csalogatok még annál inkább észrevétessenek, vezéreik egy ócska kid* darabjaira állottak. A’ franczia seregek mind ezekre halgattak; de már minden béketűrés elhagyd őket. A’ lárma ’s incselkedés még sokáig tartott. Végre Generális Valiin elővonatott egy ágyút.“ „Ezen kézzel fogható argumentum sem csilapítá le a’ pártosokat, kik még kettőztetek kétkedékeny incselkedéseiket, ’s a’ többek között így kiáltozták: Éljen a’ 9d. könnyű - gyalog Regement! Éljen a* Pattantyússág! Ennek azonban ugyancsak megadták az árát. Mert Generalis Valiin, nem nyomhatván el többé kedvetlenségét, ’s derék serege’ boszszankodását, tüzet adatott az árúlókra. Három ágyúgolyókis , mellyek: Éljen a’ Király! felkiáltás közben lövettek el’s néhány csapatonként való tüzelés, csakhamar szélytzilálták ezen öszvecsoportozottakat , kik között Franczia Ország fájdalommal ismert néhány fíraira. Hat ember maradt halva, egynehányan pedig sebet kaptak, ’s közöttük három halálosat. „Néhány seregek, mellyek az ottani házak’ megmotozása végett szállíttattakáltal a’ túlsó partra, egy megsebesített franczia szökevényt hoztak magokkal viszsza, kinek vallomása szerint. Tisztjeik bizonyossokká tevék őket, hogy nem lőnének reájok, ’s az első seregek majd mellyekre találnának,, zászlónk alá sietnének. Ezen fogolynál, valamint a’ holtaknál is Proclamatiók ’s három színű kokárdák találtattak, mellyeket majd osztanának ki a’ franczia katonák között, mikor velek észrejönnének.“ „Egy a’ pártosok’ vezérei közzűl a’ holtak között van, a’ mint mondják, de neve nem tudatik. Nem szinte az is, vallyon Nantil , Lamotte , és Fabvier ugyan ezen csapatban vannak e, mellyet a’ vett tudósításoknál fogva valami Legros nevezetű Tiszt vezérlett. Ezen eset’ alkalmatosságával a’ Sándor Császár Rege*ment csendes szemlélője vala a’ dolgoknak, ’s midőn az említett csoport futásnak eredett, viszszavonúlt.“ ,,E szerint (így rekeszti levelét a’ Gazette de France), csupán az árulók’ zabolázására , megesett a’Pyrenaeumokon az első agyú-lövés, ’s tanúji lévén ezen rettentő leczkének a’ spanyol pártosok, láthatják, hogy katonájink’ szökdösésében vetett reménységekkel fel kell hagyniok, ’s ellent nem állhatvan ők Armadánknak, rövid időn nem leszen egyéb menedékek, mint hogy a’ Fő vezér Berezeget arra kérjék, vesse kötve érettek magát az ideig-óráig való Igazgatásnál, melly Országokat, VII Ferdinand viszszajövetele reménységének fejében kormányozza. Az Etoite, melly Apr. 7d. estve, legelőször közlé a’ franczia Armada által* menetelét a’ Bidassoa vizén, következendő észrevételeit fűzi tudósításához: „Ezen tudósítás, ugyan akkor érkezett meg hozzánk, mikor egyszersmind a’ következendőkről is tudósíttattunk, hogy t. i. Gróf Amarante megverd Generális- Regót; Bessieres’ katonáji még a’ sétáló - helyeken is megjelennek Madridban; Ulmarane elfoglalta Murviedrót, és hogy Santos Ladron Pamplona’ falai közzé megérkezett.“ „Ez úttal a’ közönséges hitel’ felelevenűlésén is örvendhetünk. Tettető ellenségeink azt hányák szemünkre, hogy siettetjük; azon esetet, mellynek a’ Státus-papirosaival szomorú befolyások leszen, azonban még is igaz a’ mit a’ Fináncz- minister monda , hogy t. i. a’ Francziáknak legfőbb hiba jók az a 11 h a t'a 11 a n ság , mert a’ midőn híre futamodott a’ franczia Armada általköltözésének a’ Bidassoán*, az Obuga* fiók’ becse azonnal felhágott.“ „Most már majd meglátjuk,, meg