Magyar Kurir, 1823. január-június (37. évfolyam, 1-51. szám)
1823-06-13 / 47. szám
Mf. 376 »* jeles magyar beszéddel kifejtette a’ nemzeti csínosodásnak hathatós fontosságát mind a’ Fejedelemre mind a’ Népre nézve, és a’megjelent fő személyeket, mint a’kik jelenlétekkel ezen csínosodást megbecsülni ’s nagyobbra buzdítani méltóztattak, háladatos tisztelettel idvezlette. Azután a’ Fő Jegyzőnek. Fejérvári József Ur felolvasta a’Jegyző könyvből a’ tudós Hazafijaknak 1819, 1820, 1821. és 1822. esztendőben készített magyar Munkájikat és több másokat méltó dicsérettel megemlítvén, előadta, hogy a’ jutalomra a’ következendők választattak, u. m. Tek. Tudós Mokry Benjámin Úrnak, egykor a’ Pápai Collegiumban Históriai Professornak Biographiai Kézi Lexikona, melly négy részben, jeles válogatással készült Tek. és Tudós Horvát István úrnak, a’ Nemzeti Múzeumnál lévő Bibliothecariusnak, Magyarország gyökeres régi Nemzetségeiről irt, és fontos históriai felfedezésekkel magát megkülönböztetett Értekezései. Tiszt. Tudós Vályi Nagy Ferencz Úrnak , S. Pataki volt Professornak magyarra tett Homér Iliásszá; Tek. Tudós Kövy Sándor Úrnak a’ S. Pataki Collegiumban lévő Professornak a’ Magyar Polgári Törvényről készített hasznos könyve. Ezután Mélt. Szent-Királyi László Úr bémutatta a Cs. K. Fő Herczegségének a’ jelenlévő Kövy és Horvát Urakat, minthogy időközben Vályi Nagy Úr meghalt, Mokry Úr pedig, noha Pesten lakik, terhes betegsége által , a’ megjelenéstől gátoltatott. Ekkor a Cs. K. Fő Herczegsége, magas érzésekkel és hathatós serkentésekkel teljes szép deák beszédet tartott, mellyben dicsőségesen uralkodó Felséges Királyunknak ’s szeretve tisztelt Felséges Királynénknak, a’ magyar nyelv’ kimiveltetése iránt mutatott kegyelmes oltalmaikat szívreható szókkal magasztalta; a’magyar Mágnásokat, Gróf Szécsényi Ferencz’, Gróf Festetics György’, Gróf Teleki Sámuel’ és László’, Gróf Pongráczné született Motesiczky Aszszony’ jeles példájukkal buzdította, és a’magyar Tudósokat, a’ nemzeti nyelv csinosítására buzgón serkentvén, a’ jelenlévőknek a’ jutalmakat bájoló kegyes tekintettel kezeikbe nyújtotta. Érzékeny megilletődéssel fogadták a’ Tudós Férj fiak ezen fő kegyelmet, és Kövy Úr nyílt szívvel említé, hogy minden illyen tisztelet’ reménysége nélkül dolgozott, és minthogy most a Cs. K. Fő Herczegsége kegyes volt ezen munkáját ’s előbbi fáradozásait fő helybehagyással megbecsülni, annyival inkább lekötelezve érzi magát,azt mind önnön, mind a’ magyar Tudósok’ nevében, mélységes tisztelettel meghálálni. Horváth Úr pedig buzgó háladással említette ( Cs. K. PM) Herczegségének , mint a’ Magyar Muzéum Protectorának, hozzá mutatott kegyelmeit, a’ magyar csínosodást emelő foganatos lépéseit, és ez által az egész Magyar Nemzetnek, Felséges személye iránt való leköteleztetését, ’s az abból származó nemzeti háladatosságot. Ezután felolvastattak a’ folyó esztendőre tett Jutalom-kérdések ’s Vályi Nagy Úr Özvegyének levele és Mokry Úrnak magamentegetése. Végre Brassói Miller Ferd. Jakab Úr, a’ Nemzeti Muzeum’ Directora, a’ gyülekezet nevében , magyar nyelven jeles köszönetet mondott a’ Fő Herczegi személyeknek az ő kegyes leereszkedésekért, így végződvén a’ gyűlés, a' Fő Herczegi személyek, számtalan örömkiáltások és áldások között eltávoztak. Felelő: A. Pánczél Dániel. Nyomtató : Kaykul Antal. (Obere Bäcker - Strasse Nro. 752.)