Magyar Kurir, 1825. január-június (39. évfolyam, 1-50. szám)
1825-03-04 / 18. szám
le gyen,és hogy az a’ línca, melly a’ Kabinetet bizonyos dolgokra nézve megoszlatja, nem egyenes, hanem kígyó formával bír. Azonban — . ,.A’ mi Irlandiát illeti, nékem úgy látszik, ’s én azt hiszem, hogy ezen Ország se’ nem a’ Ministereknek se’ nem az ott most élő embereknek hibája által jutott arra a’ zűrzavaros állapotra, a’ melyből etet nem könnyű dolog kifejteni. Úgy látszik, hogy ez csak úgy eshetik meg, ha az Izlandiai részrehajlás’ systemája telyesen elhárittatik ’s egy tökélletes egyességgel bíró Ministérium állittatik lábra. Hanem egy illy Ministerium az Országnak mostani gondolkozása mellett nem formáltatódhatna azon oldalról, melyről én kívánnám, hanem arról, melyről énnem kívánnám , hogy legerőssebbé legyen. Ha én a’ tisztelt Orátor tanátsát követném ’s a’ Ministériumból kilépnék, úgy ő megérné azon örömöt, hogy én ne legyek Minister , de azt telyességgel nem, hogy a’ Catholikusok’ felszabadulását végre hajttsa (halljuk ! halljuk!). „Csak azt kívánom, hogy gondoljákmeg ezen ház’ tagjai, mennyiben kötelezze a’ Király’ Kinyitó Beszéde a’ Parlamentumot. A’ Király így szólíott: „Izlandiában „olly egyesületek állanak fenn , mellyeknek „intézeteik a’ Constitútzióval ellenkeznek, „félelmet ’s nyughatatlankodást gerjesztetek , ’s e’képpen a’ nemzeti boldogságnak gyarapodását gátolják. A’ Parlamentum fontolja meg a’ dolgot, ’s határozzon „segedelmet a’ veszedelemnek elhárittatására.“ — A’ Ministerek pedig már most így szállnak ezen ház’ tagjaihoz: „Igérjétek„meg a’ Királynak, hogy tanácskozni fogatok a’ szükséges eszközök eránt. — Lehet-é ezt meg nem ígérnetek ? Nem a kívántatik, hogy feltétel nélkül fogadjátokel a’javalltatott eszköznek meghatározását; csak arra kell magatokat elköteleznetek, hogy meg fogjátok a’ rosznak elhárittatására szolgáló legjobb eszközöket fontolni. Ennél kevesebbet nem tehettek, ha csak egyenesen meg nem akarjátok engedni, hogy a’ Dublini Catholikus Egyesület, egész erővel és hatalommal fenn ne álljon.“— (Még tovább is terjed a’ Minister Beszéde, de most nem tért ide). Angliában a’ kereskedés’ állapotának szabadabbá tétetődése kettőzött lépésekkel siet előre. E’ napokban említettük vala, hogy az Országlószék meghívta volna az Angliai legrégibb kereskedő társaságot az úgy nevezett Levantei Kompániát, hogy a’ maga Privilégiumát adná viszsza. A’ társaság’ Igazgatóji Febr. 11-dikén ezen meghívás felett tanácsot tartottak, ’s Lord Grenville, a’ Kompánia’ Kormányozója hoszszas Beszéd által megmutogatta, hogy melly sok féle tekintetben hasznos legyen a’ kereskedési telyes szabadság, ’s arra intette a’ társaságot, hogy telyesíttsék önként való megegyezéssel az Országlószék’ kívánságát. A’ gyűlés elfogadta a’ maga Kormányozójának jovallását, ’s meghatározta , hogy a’ Privilégiumot viszsza fogja adni. Most kezd felvilágosodni, melly nagy czélzás az, mellyet az Ánglus Országlószék az Avai Király ellen való hadakozás által munkába vett. Az a’ Rangoun nevű város, mellyet az Ánglusok még tavaly elfoglaltak P egu nevű tartományban fekszik, így ők nem soká a’ tulajdonképpen vak. Avai birodalomra is kiterjesztik a’ magok hatalmát. Szörnyű sok kintsre találtak itt már csak most is az Ánglusok. Rangoun városa mellett volt egy Pagoda (templom forma pogány épület.) A’ neve Digou. Csak ebben véghetetlen kints volt elrejtve. Ez egy felettébb régi, nagyon szentnek tartatott , teke formájú épület; sem ajtaja sem ablakai nintsenek. Csak a’ hegyin találtatott egy lyuk, mely