Magyar Kurir, 1825. január-június (39. évfolyam, 1-50. szám)
1825-03-18 / 22. szám
B4-5*« pártoljon, a mit Görögök’ barátjai nagyon szeretnének, elég az a’ dologhoz, hogy a’ Porta kinyilatkoztatta, hogy a’ Janinai és Delvinói Basaságokat azért vettesd tőlle, hogy Messoloungit és Anatolikát nem tudta meghódoltatni, és ő, tudniillik a Porta , ezen Helytartóságokat egyenesen annak a‘ Basának szánta jutalom gyanánt, ki a’ nevezett két erősségeket a’ Török birodalom’ hatalma alá viszsza fogja téríteni, így tehát semmit se kételkedhetnek a’ Görögök az eránt, hogy Akarnaniába negyedik versben is befognak a’Török seregek ütni, ’s hogy e’szerént bátran hozzá készíthetik magokat még egy újabb táborozáshoz. Azon pártos Görög vezérek, kik a’ magok Direktoriumjok ellen támadást gerjesztettek, hanem ennek seregei által már telyesen elnyomattattak ’s elszellesztettek, már most arra való hellyet is alig találhatnak, a’ hol magokat bátorsággal megvonhassák. Sissini, az úgy nevezett Gastuni úr, Zante szigetre futott vala által, hanem még ki se jött volt a’kontumatziatartó házból, midőn parancsolatot, vett hogy a’ szigetről haladék nélkül takarodjék el. Mi történt azután véle nem tudják. Más négy vezérek, Zaimi, Nikita, Kondo és Sissininek egy fija, hasonlóképpen egy Calamo nevű roniai kisded szigeten akarták megvonni magokat, de megfogattatván Missolouigibe viszsza vitettetek ’s kétség kívül által fognak a’ Görög Direktóriumnak adattatni. A’ szegény Warwaki, a’ ki magát az ő koreai szerencsejátékai által igen nevezetessé tette, Zante szigetén az ispotályban meghalt. Egyéb tudósítások , a’ mellyek Görög Országnak állapotját illetik, Jan. 22-kéig terjednek, ’s nagyobbadon azon sokféle ínségeket terjesztik szemeink’ eleibe, mellyekkel ezen nemzetnek küszködni kell. Most csak a’ Nápoliban találtató Directorium tartja kezében az Igazgatói kormány Nemzeti Convent nem áll fenn sehol. Csak a’ folyó esztendőnek első napjaitól fogva kezdettek 100 személlyek, Anatoliko városában, Napnyúgoti Görög országra, az az Akarnaniára és Aetoliára nézve (a’ melly tartományokra tudniillik még eddig a’ többi Görögök hatalma kiterjedett) valami gyűléseket tartani. A’100 személlyek között, kik a’ nevezett két tartományokból öszsze gyülekeztek, 70 polgári és 56 katona vezérek találtatnak. Ezen utolsókkal katona kisérő seregek is vagynak, de ezeket a’ Vezérek, hogy valami féjeleneskedésre okot ne szolgáltassanak, Anatolikónak környékein a’ falukon szállították kvártélyokra. Maga a’ nevezett tartományok Kormányozója Maurokordátó is megjelent ezen gyűlésre Anatolikába de személlyesen nem részesül abban , nem jár be, a’ gyűlésbe hanem csak levelezés által vészén részt belőlle. Mindjárt első ülésében azt nyilatkoztatta ki a’ gyűlés, hogy mi ezélzásai Légyénél? öszszegyülekezésének, a’ mellyek ezek. Hogy a’ fegyeres seregeket mi módon lehessen tartani, mi módon lehessen arra kivántató pénzre szert tenni; micsoda eszközökkel kellessék élni, hogy a’ föld népének a’ katonák szabad akarat szerént való bánása ’s ragadozásra való hajlandósága miatt támadott sok panaszait ellehessen hárítani. Az is ezen gyűlés’ tanátskozásának tárgyává tétetett, hogy a’ Moréában dühösködött (de már elcsendesedett) polgári hadakozásra való tekintetben miképpen kellessék magát Napnyúgoti Görög Országnak viselni. (A’ többi a’ jövő keddi Újságunkban következik.) Nagy B r i t a n n ia. Az Izlandusokra nézve most két fő kérdés forog fenn a’ Parlamentim! előtt.