Magyar Kurir, 1825. január-június (39. évfolyam, 1-50. szám)
1825-04-22 / 32. szám
a 4* -k* a Hentállásra talált vala, azonnal két Columbiai Gárd-Batalionokat küldött G. Lara , & Veneedoz és Vargas Majorok’vezérlése alatt segítségül, a’ melly szempillantat után az ellenségnek semmi iparkodásai meg nem állhatták sergeink előtt. — „A’ Junini Huszár Regement’ másod Svadronja a’ megrettenthetetlen Olabarra* vezérlése alatt igen dicsősségesen reá csapott a’ G. Valdez’ jobb szárnyán álló ellenséges Svadronrs, ’s azt tökéletesen meggyőzte. A’ Columbiai Granadírosok lovaikról leszállván, berontottak a’ mi jobb szárnyunkat szembe-álló Spanyol gyalogság közzé. A’ vesztegleni nem tudó Oberst Silva a’ Columbiai lántsás Huszár Regementel a’ Vice-Király’ Granadírosaira rohant, ’s azokat megzavarta. Maga a’ nevezett Oberster is három lántsa döféseket kapott. Minden sergeink megkülönböztetett vitézséget bizonyítottak ezen rövid, de rettentő öszszecsapásokban. — „Közzülünk elestek, 1 Generális, 8 tisztek, és 366 emberek; megsebesedtek 480 emberek. — Az ellenségnek hat Generálisai estek el; 2600 emberei estek vagy sebesedtek meg. A’Vice Király is megsebesedett. — „Generális Canterak a* Spanyol ármádának megmaradott részével még a’ csata’ napján Capitulatiora lépett Sucre Columbiai Generálissal. —— „A’ Capitulátiónak ereje szerént minden Perui birtokok által adatnak a’ Respublikának ; az egész Spanyol ármáda hadi fogságra adta magát 15 Generálisokkal. ff „Aláírta: Soler Manuel Jose, provisoriai G. Stáb.-vezér. A’ Generális Bolivár’ Proklamatziója. „Peruiak! a’ Szabadító Ármáda a* megrettenhetetlen vitéz Generális Sucre* vezérlése alatt a* Perui és az egész száraz földi Amerikai hadakozásnak egy csapással és egy az új világban előfordult legdicsősségesebb győzedelemmel véget vete. Igen is, az ármáda azon ígéretet, mellyet én annak nevében tettem, hogy Perunak megszabadittatását az esztendőnek lefolyta alatt végre fogjuk hajtani , teteljesítette. — „Peruiak! Eljött az az idő, hogy én is telyesittsem azon ígéretemet, melly a’ vala, hogy azon napon , melly a’ ti jövendő állapototokat végképpen meg fogja határozni, a’ Diktátorságot leteszem. A* Perui Congressus, 1825-ben Februarius’ 10-dikén azon napon, mellyen én esztendővel ennekelőtte egy Végzésnek ereje által Diktátorrá neveztettem vala, öszsze fog gyülekezni. Ekkor én azon törvényhozó gyűlés kebelébe, a’ melly engem’ a’ maga bizodalmával megtisztelt vala , viszsza fogok térni. Ezek nem hiú szavak.— „Peruiak! A’ ti országotok nagy hadi ínség-szenvedéseken esett által. A' sergek, mellyeknek oltalma’ alá hazátok bízatott vala, északi tartományaitokban tanyázván, a’ ti Congressustok ellen csatáztak. Tengeri fegyveres erőtök megtagadta Országlószéketektől az engedelmességet. A’ ti Ex-Előlülőtök Riva Aguero, a’ ki előbb Bitangoló, azután Rebellis, ’s végezetre Hazaárúló lett , hadakozást indított Hazája ’s ennek Szövetségesei ellen. Chilis sergei, a’ magok fájlalásra méltó elpártolása által megfosztottak bennünket a* magok segítségektől. Egy Buenos-Ayresi Regement,a melyre Callaónak oltalmazása bízattatott vala, ezen erősségben pártotütvén, azt a’ Spanyoloknak által adta. A’ ti Elölületök Torre-Tagle, a’ Spanyolokat a’ fő városba Limába behívón, legfőbb pontjára emelte Perunak megzavarodását. A’ czivakodások, az ínség, a’ békételenkedés, az egoistái önn’haszonkeresés, a’ ti Országotoknak minden részeire kiterjesztették vala a’ veszedelmet