Magyar Kurir, 1826. január-június (40. évfolyam, 1-52. szám)
1826-03-28 / 25. szám
ezekkel a’ jókkal a’ Portugallus Királynak oltalma alatt élhetnek. Buenos Ayres azon’ közben meg nem szűnt legveszettebb és egy jó remiben lévő Országlószékhez legilletlenebb eszközöket fordítani a’végre, hogy Banda - Orientálban egyenetlenkedésnek magvát hintezzen el, ’s ugyan ott a’ Riode Janerói Udvar ellen , mellyet mint Tyrannust ’s mint Bitangolót úgy vádolt, pártoskodást formáljon, azt a’ vélekedést vervén valamint a’ pártos fejekbe úgy a’ tsendes polgároknak elméjekbe is, hogy ártigasnak megverettetésekor a’ Brasiliai sergeknek is oda kellett volna hagyni Montevideo városát. „Hanem , ha ezen tartomány nem bírt azzal a’ tulajdonsággal, hogy egy független Státust formáljon, és ha azt az anya (Spanyol) ország magának meg nem tarthatta, nem oltalmazhatta vagy nem akarta , kinek kezébe köteleztetett volna azt a’ Rio-de-Janeirói Udvar által adni, a’nélkűl, hogy Brasiliának bátorsága ne veszedelmeztetődjék, és a’nélkül, hogy ezen tartomány , a’ Banda-Orientál, maga is azon pusztúlásra ’s vérontásra ismét ki ne tétetődjék , a’ melynek már egyszer theátruma vala ? De ha igasságos és a’ czéllal megegyező lett volna is az, hogy a’ Brasiliai sergek a’Banda-Orientálból kijöjjenek: ugyan hogyan tarthatott volna Buenos-Ayres, a’ ki már ennek függetlenségét megesmerte vala , just ennek elfoglalására? És valyon Buenos-Ayres, a’ melly maga is pártoskodások által szaggattatott, szolgálhatott volna-é Brasiliának ezen rendkívül való környúlállások között, kezességül azért, hogy azon veszedelmek , mel-lyeknek már egyszer kitétetődött vala, többé elé nem fognak fordúlni, ’s megfordíthatta volna-é vagyon Buenos-Ayres azon kárvallásokat Brasiliának, mellyeknek megkívánására néki kétségbe hozhatatlan jussa lett volna, és a’ mellyek többre teltek, mint a’ mennyit az egész elfoglaltatott Banda Orientál ér. „így állottak a’ környúlállások, midőn Király ő Felsége , Európába lett viszszatérésekor nemes szívének érzését követvén arra határozta magát, hogy minden részrehajlások előtt kimutassa nagylelkűségét, azáltal, hogy az egész Banda- Orientálból nemzeti képviselőket hívatván öszsze rendkívülvaló Congreszszusra Montevideóba , erre bizza, hogy a’ tartomány' jövendő sorsát fontolás alá vévén, egy, a’ népnek szokásaival és javával legmegegyezőbb országlási módot határozzon meg. Ennek maga Buenos Ayres is tanúja vala, és mint hogy semmi okot nem találhatott arra , hogy egy illy közönséges módon folyó tanátskozásnak magát egyenesen ellene szegezze, erre nézve most is tsak a’ maga mesterkedési szokott systemájához folyamodott, hogy a’ népnek jó gondolkozását megvesztegethesse ’s azt a’ maga ditsősség-szomjúzó plánumajinak elfogadására tsábitások által rávehesse. ,,A’ Buenos Ayresi kiküldöttek, miilyenek a’ Banda-Orientálban nagy sokasággal megjelentek, káromlották azon Monarckhának ezélzásait, a’ ki nem a’ maga régi jusait, nem fegyvereinek győzedelmeit akarta használni, hanem inkább a’ tartománt magát akarta meghatalmazni arra, hogy önn’ jövendő sorsát meghatározza; az könnyűség, mellyel a’ Buenos - Ayresi Országrószék a’ maga mesterkedéseit folytathatta, valamint szintén az a’ méltóság és mérséklettség, mellyet a’ Rio-de-Janeirói Udvar ezen veszett mesterkedéseknek megvetése által bizonyított, szükségesképpen minden egyebeknél inkább meggyőzhetik az egész világot a’felől, hogy ezen Congreszszus a’ maga tanátskozásait, Brasilia’ részéröl telyes szabadsággal tartotta. A’ Banda-Orientál külömb-külömb tartományaiból Montevideóba a’ Congreszszusra