Magyar Kurir, 1826. január-június (40. évfolyam, 1-52. szám)

1826-01-24 / 7. szám

TV­- 7. M­A­G­Y­A­R KURÍR. Bécs, Kedden, Ja­n­u­s Orosz Birodalom. A’ következő Akta is nagyon megér­demli a’ figyelmet azon Akták között, mel­­lyeket a’ Sánddor Császár megháláló­­zásától ólta Ujságleveleinkben kihirdetttünk. Ez Cesarevits Constantin Nagy Hertzegnek egy levele, mellyet ő Var- Schaubol 1825-dikben Dec. 25-dikén irt az Igasság’ Ministeréhez , Gyalogság’ Generálisához , Hertz,eg­yob­a now-Ro­stovs­kihez, ’s a’ melly levél Jan.­o­ di­­kán jött­ ki a’ Petersburgi Újságban , e’­­képpen: — „ . Az Igazgató Szenátusban a' Fő Pro­­kurátori Asztalnál szolgáló Collegialis Ta­nácsos Niktin, egy Pakétát hoza hoz­zám Fő Méltóságodtól, a’ mellyen illy bo­ríték-írás olvastatik: „Ő Császári Felsé­g­é­h­e­z srt­o in­­stantin Paulovits Ö­ng­­­erolló Tudósítás az Igasság’ Mi­ni­szt­e­rétöl. „Minthogy én nem gondolom, hogy azon jussal bírjak, hogy ezen Pakétát elfogad­hassam, azért, hogy engemet ezen Titulus nem illett, erre nézve azt, ugyan azon Tisztviselő által, ki hozzám hozta, Fő Uraságodhoz viszsza küldöm. „Azon írásból, mellyet én e’ hónap­nak 15-dik napján a’ Birodalom’ Tanátsá­­nak Elölülőjéhez, Első rangú Valóságos Titkos Tanátsos Herczeg Lopuchinhez küldöttem, már eddig környűlállásosan esmereteseknek kellene Fő Uraságod előtt azon okoknak lenni, mellyek nékem a’ h­us* 2^'dikén, 1826. /­­ K / jl­ Császári Méltóságnak elfogadását nem elfo­­gedik. Ehez képpest itt már most tsak rö­viden újítom­ meg még egyszer, hogy, az örökre ditsösséges emlékezetű Sándor Paulovits hűségére lett megesküvéskor, mellyel minden hűséges Orosz alattvalók letettek, és a’ melyben egyebek köztt meg­határozott módon mondatik , hogy mind­nyájok, valamint Sándor Pawlovits Csá­szárnak, úgy­szintén annak is, a­­ki arra meg fog határoztatni, hogy ő Felsége után a’ thrónusra lépjen, hűséggel és egyenes­séggel fognak szolgálni és engedelmességgel fognak hozzá viseltetni; és mint hogy Sán­dor Pawlowits Császár ő Felségének aka­ratja szerént, mint ez azon írásokból, melly­ek a’ Birodalom’­ tanátsában felnyit­­tattak,­­s a’ mellyek, mint hasonló fogla­­latuak az Igazgató Tanátsnál is fenntartat­nak, Miklós Pandowits Nagy Hertzeg az, ki az Orosz Birodalom’ thronusára hatá­­roztatott, mind ezekhez képpest az Igaz­gató Szenátus , mint ezert Törvénynek gondviselő fenntartója, ő Felségének a’ ditsösséges és örökre nevezetes emlékeze­tű Sándor Pawlowits Császárnak Felsé­ges Akaratját, pontosan betölteni tartozott volna, és tartozik be­tölteni. „Egyéb eránt midőn én az Igazgató Szenátusnak az ő személlyem eránt bizo­nyított buzgó indulatját tellyes mérték sze­rént érzem, ehez képpest kérem Fő Mél­tóságodat, jelentse­ meg ezen nagy tiszte­letű Tanátsnak eránta viseltető egyenes hajlandóságomat, olly hozzátétellel, hogy )( ,1 .

Next