Magyar Kurir, 1826. január-június (40. évfolyam, 1-52. szám)
1826-01-31 / 9. szám
4. Azon személlyek , kik a’ Státusnak tartozó adósságért fogságban vagynak ’s az ő tartozássok 2000 Rubeleknél többre nem megy, elbotsáttatnak és semmit se tartoznak fizetni — 5. A’ főtől és lóldtól való adóbéli több esztendei hátrálások, így a’ pálinkafőzés, és út tsinálási adókbéli hátrálások is , etc , mellyek 1825 -ig terjednek, ezen adózásoknak tsak egy esztendeji summátokra szállittatnak le. Bécs. Az itt, Béts czím alatt kijött, következő Előadást, melly ámbár némelly Frantzia újságok ellen van ugyan intéztetre, de éppen nem ezen tekintetből, hanem azért, hogy, ha mindjárt az elején el nem vettetik, azután sok fontos tudnivalók találtatnak benne, bizodalommal ajánljuk mind azoknak az Olvasóknak, kik előtt a’ t iá folyó dolgoknak fontossága esmeretes —(ezek is az Orosz Birodalmat tárgyazzák): — „ „Minekutánna ezen roszszul tudósíttatott Publicistáknak hebehurgya pennájik, tizennégy napok alatt, a’ magok képzelt felvilágosító magyarázataikkal, pedig a’ mellyek a’valóságot még nagyobb homályba borították, szemtelen véleményekkel, hiú jövendölésekkel ’s álnok sugallásokkal, megszámlálhatatlan levél-lapokat töltöttekbe, már most kifogytak végezetre azon első tárgyból melyből mérges fegyvereiket eddig készitették. A’ Császári testvérek között előfordult nagy lelkű Vetélkedésnek históriája, az ezt illető Aktáknak kihirdettetése által, telyes felvilágosodást kapott. Minden igazságos emberek, kik ítélet-tételeik által a’ történeteknek kifejlődését megelőzni nem szokták, már ki vagynak elégittetve; eme’ fogadatlan Prókátorok ellenben, kik a’ dolgok’ kitelyződését feltett czéllal nem akarták megvárni, azért, hogy azonközben a’ világot önn’kényi magyarázatokkal és mesterséges ijesztgetésekkel, nyughatatlankodtassák, első munkájikat már végre hajtották. De, 19 huszad része füstbe ment mesterkedéseiknek ; de nem is voltak méltók fundamentomos kicsisre. „Hanem már most más tárgyat vettek fel. A’ Desemb. 26-kán előfordúlt véres történeteknek igaz eredete ’s minémüségei mindenek előtt tudva vágynak. A’ miket mi már erről tudunk ’s a’ miket ide hátrább minden Országok meg fognak tudni, világosan bizonyítják, hogy a ’ Petersburgi támadás nem egy szempillantatnyi egymás’ megnemértésének vagy valamelly lelkiesmereti megtsaló kételkedésnek, hanem mélly és széles kiterjedésű öszszeeskűvésnek munkája vala , ’s a’ melly nem egyébre, hanem egy politikai revolutzióra, az egész Császári Famíliának kioltatására ’s az Orosz Birodalomban fennálló Constitútiónak felfordittatására czélzott. „Czéljokat végre nem hajthatván , mit fognak most ezen Párisi revolutiós emberek tselekedni? a’ mit más Oly alkalmatosságokkal tselekedtek. Vagy a’ legnyilvánságosabb történeteket tagadni fogják, vagy az öszszeesküvés’ szerentsétlen áldozatait,gyáva eszközöknek’s megtsalatott Patriotáknak nevezik. Akár még Január 18- l án nem voltak a’ Párisi revolutziós Szövetségesek telyesen tudósíttatva a’ Petersburgi támadásnak rájok nézve szerentsétlen kiöléséről, úgy hogy a’ Csillag még 19-dikben is tsak homályosan és mintegy félelmesen emlékezett felölre, a’ Journaldes Debats mindazáltal már ekkor se tartoztathatta meg magát attól, hogy az öszszeesküvésnek már név szerént esmeretes tagjait, nem tsak hogy mentegesse , hanem tselekedeteiket helybe is hagyja. Itt következik ezen újságból szóról szóra egy darab Czikkely , melyből minden láthatja, hogy melly buzgósággal ’s melly bizo-