Magyar Kurir, 1826. július-december (40. évfolyam, 1-52. szám)
1826-10-31 / 35. szám
—1 276 e— Val nagyobb sökélletességgel űzik a*smeretttek, mint akár mellyik más kaukasusi nép. Megjegyzést érdemel, hogy itt egy tő gzöllő annyi bort terem gyakran, hogy egy egész familia beéri vélte esztendeig. Ezen tartomány az, hol a’ régi időkben a’Phásis vizén melynek most Ron a' neve, s a’ mellyen most tsak ki vésett fákból való tsajkákat lehet látni, 100 k iso hidak mentek által, és a’ hol a’ portékáknak szüntelen tartó által meg által való szállítása ezen vizet a’ Cyrussal és így a' fekete tengert a’ Káspium tengerrel öszsze tsatólta. Azután következnek a’ Fekete tenger mellett a’ Guriaiak, Guriel nevű tartományban, a’ Phasis déli partján. Ezek a’ hozzájok közel lakó Basák által elpusztittatván , a’ hajózást és halászást félbe hagyták; a’ természet’ igen gazdag ajándékainak nem veszik semmi hasznát. A’ levegőjűk igen egésséges; földjök jó gabonatermő. Klimájok’kellemetességét bizonyítják az ott termő tzitrom , narantz-, és olajfák Tsak itt jut a’ gyümölts tökélletes értségre. Tő szomszédja Gurielnek észak felé Mingrélia. Régi városok omladékai, a’ tenger’ partjain találtató régi Török és Orosz várak, a’ Török Ország felé által evező, rabszolgákkal ’s szolgáló leányokkal rakott hajók, a’ tartományon ide amoda vándorló Herczegek és Nemesek, kik a’ paraszt lakosokat kiprédálják; férjeiket eláruló aszszonyok, a’ minden faluk között folyó ellenségeskedések, ’s idegen ármádáknak gyakori beütéseik , e’ vala Mingreliának átlapolja, addig, míg az Orosz ármádák el nem foglalták. Most ott szoros rend tartatik fenn, de nem annyira törvények mint fegyverek által. A rabokkal való kereskedés békesség’ idején is folyt itt; az Atya eladta tulajdon leányát, ’s a’ testvér a’maga testvér húgát a’ Török és Persa Háremek* számára. Mingreliában a’ helynek nedvessége s hősége miatt a’hideglelés most is éppen úgy uralkodik, mint a' Hippokrates* idejében, ki ezen tartománt Coch is nevezet alatt leírta. Nyárban embereket és barmokat egy formán pusztító pestis természetű nyavalyák uralkodnak benne; hanem a’ plánták nagyon buján nevekednek ott; minden féle termések bőséggel találtatnak, a’nélkül hogy a’ fákat beoltás által kellene gyarapítani; kivévén, hogy a’ gyömölts nem nagyon jó ízű. Gesztenye és fige bőséggel teremnek. Azt ott termő bort nagyon dűtsérik az tüzességiért. Találtatik riskása és köles is. A’ Strabó és Herodot’ idejekben sok féle fábrikai szerzeményekre szolgált a’ Colchisi lakosoknak a’ Len, melly ott termett, most nem termesztenek ott egy szál menet is. Egyetlenegy gazdasági tárgy, melyre a’ Mingreliai lakosok valami munkát és gondot fordítanak, a’ méhészség. A’ Phásison túl , Guriában, valami olly nemű mézet talált Xenophon, melyből a’ kik ettek, bizonyos dühösséget kaptak, melly tulajdonságát az idevaló méznek Plinius azon Rhododendron nevű fa’ virágának tulajdonítja , melly azon erdőkben, hol a’ méhek élősködnek, nagy számmal találtatik. A’ Mingréliai Fejedelem Tenger* urának titulálja magát, azért, hogy a* Fekete-tenger mellett uralkodik, pedig egy halász tsajkája sints. Szokása szerént egyik helységből a’ másikba jár le ’s fel, kísérőjivel együtt,s megtelepedésének hellye, mint Lagorics leírja, részint a’ zabolátlan életnek részint az ínségeknek tanyája. Mingréliát a’ Luánok’ tartományától , melly az E b o r u s nak, a’ Kaukasus’ legmagasabb hegyének szomszédságában van, egy délről északra véghetetlenűl elnyúló hegylántz választja el. A’ Su án nevezet tsak magas hegyek lakosait jelenti; a* nép most szabadságban él; a* Georgiái egyéb nemzetekkel nints semmi egybeköt