Magyar Kurir, 1827. január-június (41. évfolyam, 1-52. szám)
1827-05-04 / 36. szám
re nézve új Püspöknek kineveztetése parantsolatot igér a Pátriárcha a Por,tátol. — „Az Reginái Görög közönséges Újságnak Mártz. 24-dikén költ 36-dik darabja tsak most adá ki a’ Resehid Basa és Gen. Iiaraiskaki között Athéné mellett Mártz. 16-dikán történt, de nem olly Óriási ütközetnek leírását, mint az Odessai levelekben ’s a’ Párisi Constitutionelben elé adatott volt: — „ ..Regina Mártz. 24-dikén. A’ fő vezér’ tudósítása, a’ Mártz. 16-dikán elé fordult ütközetről, az Országlóbiztossághoz: „ Mi Mártz. 14-dikén estve felé egész sergünkkel kiindultunk Ereusisből, ’s éjjeli 10 óra tájban megérkeztünk oda,a’hova czéloztunk, t. i. Keretsinihez (Keratiához), hol azonnal több tanyákba szállottunk, ’s az ellenséget Isten és Országlószékünk’ imádsága’ segedelmével, Örvendezve vártuk. A’ mi és az ellenség tanyáji tsak egy puskalövésnyire valának egymástól ; de meg kell jegyezni, hogy a’ Törökök magas halmokon , a’ Görögök pedig térségen leilnek, reggel kezdődött-az~tsapkodás 15-dikben növekedvén, 's Parassia felől több Törökr gyalogság s lovasság érkezvén meg, rendes verekedésre került a’ dolog. Hogy a’ Görög lovasság és gyalogság jól verekedett, megtetszik abból, hogy ámbár térségen állott, még is megverte és megfutamtatta a’ Törököket sokakat megölt ’s többeket megsebesített közzűlök ’s végre a’ magok halmaikra és sántzaik közzé viszsza kergette őket. — „Hanem a’ következett napon 16-dikban nap’-feljétekor egész erejével megjelent elöttünk a’ Kiutájer (Reschid), sok gyalogságát két részre osztván ’s 800 lovasait a’ maga bal szárnyára állitván. A’ miéink se késedelmeztek; lovasaink tüstént szembe szállottak, kevés gyalogságtól is segittetve, az ellenség’ lovasaival, 's így állottak jó négy órát egymással szemben , a’nélkül, hogy hellyeikből tsak egy mozdúlást is tettek volna , melly környűlállás azért érdemli meg igen nagyon a’ megjegyzést, hogy a’ mi lovasságunk’ vezére Hadschi Michali tsak 60 Görög lovasokkal tudott 800 Török lovasokat illy sokáig tartani azon bizontalankodásban, hogy mit kellessék tsinálnia, ránk üssön-e , vagy ne . ,,A’ Kuntajer czélja a’ volt, hogy a’ mi elő-zántzunkat elfoglalhassa, melyben olly Görök tisztek állottak, kiket áldjon meg a’ Görög Országlószéknek és az egész Nemzetnek imádsága! Ha ezen elő sántzunkat elfoglalhatta volna a’ Kiutájer, akkor a’ többekben is bajosan maradhattunk volna meg. Ezen elő-sántz nem egyéb vala, hanem tsak egy öszsze roskadtt klastromnak majorja az említett térségen, melyben Griva és Tussa Kapitányok a’ Notara P. sergének tsapatjaival, és Valtino, Gerothanassi ’s más négy Kapitányaink állottak a’ magok Kompániájikkal. Ma reggel kezdvén azólta meg nem szűnt az ellenség hányni az ágyúgolyóbisokat és gránátokat ezen majorra , olly közelről, hogy az ő ágyu-V« teák eggv ruskalövés«'1*’’-'' *'í*r“*tah attól. Ide nem írhatom azon vitézeinknek állhatatosságát , kik ezen majorban állottak, kiváltképpen ezen tekintetből, hogy, minekutánna a Kiutájer legalább 3oo ágyú és gránát lövéseket tett réá ’s azt egészen Öszsze lövöldöztette , akkor ármádájának felét három részre osztván , így ütött három felől vitézeinkre, hogy a’ major’ omlásai közzűl tellyesen kinyomhassa őket. Hanem a’ mi vitézeink ekkor is Görög vitézséggel bévárták , ’s diadalommal viszszaverték őket s minekutánna 2oo-zat megöltek közzülök,’s ismét sántzaik közzé kergették viszsza őket. Hány embereit öltük meg ezen kergetés közben is, ezt meg nem írhatjuk. —— „Sergének másik felerészével más ta”