Magyar Kurir, 1828. január-június (42. évfolyam, 1-51. szám)

1828-04-22 / 32. szám

251 és számos. A’ honnan , minden rendelé­sek, mellyek az ő Kormányozása alatt tétettek lassan eltöröltetnek,­ és semmit el nem mulaszt a’ Congressus, a’ mit ar­ra eszköznek lát, hogy politikai tekin­tetben­ a’ két Státus egymástól különvál­jék. Illyen tzélból adta volt a’ múlt Sep­­temberben a­ Congressus La Mar Prae­­sidensnek azt az utasítást is, hogy ez minden Perui katonaságot, mellyet Bo­livár Generális Columbiába küldött, on­nan haladék nélkül hazájába viszsza hív­­jam Columbiát a’ Congressus a’ mult Oct.­i-só napján tartott hoszszas ülésében, bizonyos feltételek alatt, független Sta­tusnak megesmerte. A’ Congressus t. i. megesmerte azt, hogy Felső Peru tar­tományának igaza van, midőn ez arra törekedik, hogy független szabad köz­társaság lehessen, és hatalmat ad egy­szersmind a’ Kormányszéknek arra, hogy mihelyt az a’ Tartomány magát az ide­ggé fegyveres iíoszbe/járásor­ alól Id­sza­naditja , és annak önnön Nemzeti Kor­mányszéke lészen , azzal magát ő is szö­vetség által öszvetsatólja. — A’ Perui Congressus nem tsak látszólag igyekszik, hanem valósággal szorgalmatosan mun­ká­ló­dik is ezen Ország javára. A’ neve­lés dolgában már több törvényt állított meg,, valamint a’ Peruban született ere­deti nép állapotának meghatározására nézve is. — Oct. 27-dikén adta által a’ Választottság, melly 10 tagból áll, a’ Perui szabad Köztársaság felállítására ké­szített ’s 180 tzikkelyekböl álló Polgári alkotmányát. E’ szerént a’ Nép szemé­lyét két Házbeli Gyűlés fogja viselni,és a’ mint a­ Választottság annak általadá­­sakor magát kifejezte , ez által Peru a’ közép utat választja a’ Szövetséges Pies­­publicára vezető út között. Ezen polgá­ri Alkotmány most eleinte öt esztendőre állítatik meg. Ezen idő elfolyván a’ Köz­társaság Országos Gyűlést tart, melly ab­ban ha szükségesnek látja változtatásokat tesz, azokat megerősíti, s erre a’ pol­gári Alkotmányt örökös Országtörvény­ei­nek megállítja ’s kihirdeti. Nagy Bt i t an n i a. Parla­me­n­tb­éli D­olgok. Mart. 51-kén Grant Úr az Ország­­lószéknek az új Gabona törvényt illető javaslásait terjesztette elő. Átaljában meg­tiltani az idegen termésnek az Országba való behozását — így szállott — vesze­delmes , sőt lehetetlen is lenne. De más részről, szabad behozatalt engedni an­nyit tenne, mint a’ földmivelő népnek és a’ hazai szorgalomnak kárát akarni. A’ közép utat kell azért választani, melly szerént ollsóság idején, nagy­­ drága­ságkor pedig kitsiny Harmintzad tétes­sék a' külföldi gabonára. Nem mondom én, hogy ezen javallás ollyan, mellynél jobbat nem lehetne gondolni ; de tudom hogy a’ mostani környűlállások közt ez leghamarabb megnyerheti a’ közönséges helyben hagyást. Igaz, hogy a’múlt Esz­tendei Bili (Törvény-ajánlás), mellyet Canning­er kezdett, szélesebb kiter­jedésű volt; de ez a’ mostani is, értel­mem szerént, az időhöz van mérve, és meg vagyok győződve, hogy ezt maga Canning Úr is helyben hagyná. — Canning Úr ditséretével rekesztette be Grant Úr beszédjét. — Whitmore Úr ellene volt az ajánlásnak, azt állít­ván, hogy a’ nagy Harmintzadlélel és a’ behozatal megtiltása közt igen kevés a’ külömbség. —­Ferguson és B­e­n­e 11 Úr oltalmazták a’ Grant Úrtól ajánlott Vámolás módját. Lord Morpeth nem hitte, hogy Canning Úr valaha a’mos­tan tett ajánlásokra reá fogott volna ál­lam; és minden a’ ki tudja, hogy An­gliában elég gabona rém terem, a’ nép pedig napról napra szaporodik, által­a *

Next