Magyar Kurir, 1828. január-június (42. évfolyam, 1-51. szám)
1828-04-22 / 32. szám
251 és számos. A’ honnan , minden rendelések, mellyek az ő Kormányozása alatt tétettek lassan eltöröltetnek, és semmit el nem mulaszt a’ Congressus, a’ mit arra eszköznek lát, hogy politikai tekintetben a’ két Státus egymástól különváljék. Illyen tzélból adta volt a’ múlt Septemberben a Congressus La Mar Praesidensnek azt az utasítást is, hogy ez minden Perui katonaságot, mellyet Bolivár Generális Columbiába küldött, onnan haladék nélkül hazájába viszsza hívjam Columbiát a’ Congressus a’ mult Oct.i-só napján tartott hoszszas ülésében, bizonyos feltételek alatt, független Statusnak megesmerte. A’ Congressus t. i. megesmerte azt, hogy Felső Peru tartományának igaza van, midőn ez arra törekedik, hogy független szabad köztársaság lehessen, és hatalmat ad egyszersmind a’ Kormányszéknek arra, hogy mihelyt az a’ Tartomány magát az ideggé fegyveres iíoszbe/járásor alól Idszanaditja , és annak önnön Nemzeti Kormányszéke lészen , azzal magát ő is szövetség által öszvetsatólja. — A’ Perui Congressus nem tsak látszólag igyekszik, hanem valósággal szorgalmatosan munkálódik is ezen Ország javára. A’ nevelés dolgában már több törvényt állított meg,, valamint a’ Peruban született eredeti nép állapotának meghatározására nézve is. — Oct. 27-dikén adta által a’ Választottság, melly 10 tagból áll, a’ Perui szabad Köztársaság felállítására készített ’s 180 tzikkelyekböl álló Polgári alkotmányát. E’ szerént a’ Nép személyét két Házbeli Gyűlés fogja viselni,és a’ mint a Választottság annak általadásakor magát kifejezte , ez által Peru a’ közép utat választja a’ Szövetséges Piespublicára vezető út között. Ezen polgári Alkotmány most eleinte öt esztendőre állítatik meg. Ezen idő elfolyván a’ Köztársaság Országos Gyűlést tart, melly abban ha szükségesnek látja változtatásokat tesz, azokat megerősíti, s erre a’ polgári Alkotmányt örökös Országtörvényeinek megállítja ’s kihirdeti. Nagy Bt i t an n i a. Parlamentbéli Dolgok. Mart. 51-kén Grant Úr az Országlószéknek az új Gabona törvényt illető javaslásait terjesztette elő. Átaljában megtiltani az idegen termésnek az Országba való behozását — így szállott — veszedelmes , sőt lehetetlen is lenne. De más részről, szabad behozatalt engedni annyit tenne, mint a’ földmivelő népnek és a’ hazai szorgalomnak kárát akarni. A’ közép utat kell azért választani, melly szerént ollsóság idején, nagy drágaságkor pedig kitsiny Harmintzad tétessék a' külföldi gabonára. Nem mondom én, hogy ezen javallás ollyan, mellynél jobbat nem lehetne gondolni ; de tudom hogy a’ mostani környűlállások közt ez leghamarabb megnyerheti a’ közönséges helyben hagyást. Igaz, hogy a’múlt Esztendei Bili (Törvény-ajánlás), mellyet Canninger kezdett, szélesebb kiterjedésű volt; de ez a’ mostani is, értelmem szerént, az időhöz van mérve, és meg vagyok győződve, hogy ezt maga Canning Úr is helyben hagyná. — Canning Úr ditséretével rekesztette be Grant Úr beszédjét. — Whitmore Úr ellene volt az ajánlásnak, azt állítván, hogy a’ nagy Harmintzadlélel és a’ behozatal megtiltása közt igen kevés a’ külömbség. —Ferguson és Bene 11 Úr oltalmazták a’ Grant Úrtól ajánlott Vámolás módját. Lord Morpeth nem hitte, hogy Canning Úr valaha a’mostan tett ajánlásokra reá fogott volna állam; és minden a’ ki tudja, hogy Angliában elég gabona rém terem, a’ nép pedig napról napra szaporodik, általa *