Magyar Kurir, 1829. július-december (43. évfolyam, 1-52. szám)
1829-09-11 / 21. szám
262 vádje, ’s hogy ez a’ Nagy Vezér lekénszerítette nagy erővel ellene kijönni; de a’kit ő Trull és Matsintsen között azonnal megtámadott ’s hadait úgy megnyomta, hogy a’ Nagy Vezér tsak kévés népével mehetett viszsza Sumlába ’s ezek is szüntelen ki valánek tétetve kartársaink tüzének, a’ többi tsapatjai seregének a’ hegyek közzé széllyel futottak űzetvén a’ mieinktől. Az ellenség ezen verekedésben 500 embert vesztett, 50-en elfogattak. Részünkről 2 ember esett el, megsebesíttetett 2 tiszt és 18 köz ember.“ „Ez alatt megtudtuk Karnabálból és Jámborból Slivnóba kiküldött kémjeink által, hogy ott az ellenség nagy sereget gyűjt öszve, sántzokat hány, és hogy a’ Nagy Vezér egy sereggel oda váratik. Ugyan ezt írta Hertzeg G o rs ak off Generál, a’ ki Aug. 8 dikán Dsumaja felé (Sumlától délre 5 mföldnyire) száguldozott, hogy az ellenség, a’ Csumajai lakosok vallomása szerént, nagy mozgásban van számos ágyúkkal Kazán felé. (Ez Sumlától 6 m. földre esik, és Slivnóhoz negyedfél mértföld.)“ „Ehez képest én is minden eremet öszve húztam és még Kraszovszky Generáltól is parantsoltam magamhoz lovasságot és ágyúkat sietséggel. Illyen egyesített erővel megindultam Slivno felé, Aug. 9 dikén, reménylvén, hogy ott az ellenségen ii győzedelmet vehetek. (Slivno Aidasztól mintegy 10, 11. m.földnyire esik.) Hogy pedig a’ Nagy Vezér magát Slivnónál, az ott öszvegyülekező és ő reá váró Török sereggel egyesíthesse, akadályoztatni nem akartam , ’s e’ végre Aug. Ildikén Dragodanovónál egy nap kinyugtatám hadaimat. Ez nap az eleség hajhászó kozákok egynéhány Törököt fogának el, a’ kiknek egyező vallomásából megtudtuk, hogy a’ Naarv Vezér minden áron varatik, és hogy a’ fija Hussein az Albanus osztállyal már Slivnoba megérkezett. Az ellenségnek ott egyesült ereje Halil Seraskiernek és 2 más Basának vezérlések alatt. 15 Regement tanult gyalogságból 5 Regement rendes lovasságból és 4, 5 ezer polgári katonaságból állott.“ „Slivno (Selimno) városa a’ Bakkánnak töviben fekszik dél felöl, mellyböl több felé visznek az útak. A’ város nagy kiterjedésű, és Jámbol felöl, a’ merről várta az ellenség, hogy ötét megtámadják sántzokkal meg van erősítve. Kitanulván a’ helynek fekvését és öszveköttetéseit más helyekkel, úgy tettem rendeléseimet, hogy az ellenségnek minden útját elvágjam a’ mellyen ágyúival viszsza vonhatná magát. Aug. 11—12 között éjtszaka a’ 7-dik sereg osztályunk minden lovasságával és ágyúival egy jó mértföldnyire közelített a’ városhoz; ugyan azt tették több osztályaink hajnalban más útakon, mellyek a’ városba visznek, ’s magam is hadaim derekával a’ városhoz közelgettem. Az ellenség mind lovasságának, mind gyalogságának nagy részét a’ Jamboliba vivő úton fejtette ki, ’s én is ahoz képest tettem rendeléseimet, az alatt, hogy a’ hegy tövében a’Kazáriútat gyalogságommal elfoglaltattam, olly tzéllal, hogy ha a’ városnak birtokába juthatok, akkor az ellenség megerősített helyeit hátulról támadom meg ’s ha lehet maga megadására kénszeríteni. Minden rendeléseimnek kívánt következései lettek. Alig támadá meg Rüdiger Generál ágyúival ’s népével az ellenséget, ’s már azt a’ város és vár felé viszsza nyomta.“ Az alatt hogy bal szárnyunk így verekedett, a’ jobb szárnyunk is sebesen előre nyomult. A’ Törökök tsak egynéhány ágyú lövést tettek, ’s mihelyt a’ mi ágyúink tüzelni reájok elkezdettek, hirtelen viszsza vitetek ágyúikat, s’ a városnak ezen része felé vonták magokat, de