Magyar Kurir, 1829. július-december (43. évfolyam, 1-52. szám)

1829-10-23 / 33. szám

35 S . T. T­z­i­k­k­e­l­y.Minden ellenségeskedés ,és­ háborúság, melly eddig a’ két biro­dalmak között volt, ez Papságtól­ fogva mind szárazon mind vízen megszűnjék, és örök időkre béke, barátság és szép egyetértés légyen .­ége a’ minden Oro­szok Tsászárja és Padisahja és O Ma­gossága az Ottománok Tsászárja és Pa­disahja között, Örököseik és Követőik között, mint szintén birodalmaik között. Mind a’ két felséges Békekötő Fél kü­lönös figyelme­tességgel fog vigyázni, hogy mindent eltávoztasson , a’ mi a’két birodalom Alattvalói között új háború­ságot gerjeszthetne; lelkű esmérete sze­rént bé fogja tölteni a’ jelenvaló Béke- Tractatusnak minden feltételeit, és egy­szersmind gondoskodni fog, hogy azok sem egyenesen, sem melleslegesen sem­mifele módon által ne hágattassanak. If. Tzikkely: O­ége a’ minden Oroszok Tsászárja és Padisáhja, akar­ván bizonyságot adni barátságos gondol­kozásának tisztaságáról . Magosságának az Ottománok Tsászárjának és vadistá­­jának, viszsza adja a’ Fényes Portának a’ Moldvai fejedelemséget határ­jaival, úgy a’ mint azok voltak kezdete előtt a’ háborúnak, mellynek e’ jelen való Tractatus véget vet. Ő Ts. Felsége hasonlóan viszszaadja az Oláh F­e­j­e­­delemséget, a’ Crajovai Bánságot minden kivétel nélkül, Bolgár Or­szágot, és a’ Dobrudsai földet a’ Dunától fogva a’ tengerig Silistria, Hir­­sova, Matsin , Isaktsa, Tultsa , Babadag, Bazardsik, Várna, Pravady és a’ több városokkal helységekkel falukkal, mel­­lyek abban fekü­sznek; az egész Bal­kánt, melly Emine - Burutól Kazánig nyúlik , és az egész földet a’ Balkántól fogva a’ tengerig Selimno, Janboli,Ai­­dos , Karnabad, Missivria, Ahioli, Bur­gas, Sizebolis, Kirkilisse, Lule-Burgas és Drinápoly Városokkal, és végre min­den Városokat és falukat és átaljában min­den helységeket, mellyeket az Orosz Se­regek Rum­aiában elfoglaltak. III. Tzikkely. A’ Pruth, attól a’ ponttól kezdve a’ hol ez a’ folyó víz a’ Moldvai földhöz ér a’ Dunába való szakadásáig, fogja ennekutánna is állan­dóan a’ két birodalom határját formál­ni. Ettől a’ helytől tovább , a’ határsí­­nen a’ Duna folytában mégyen a’ Sz. György torkolatig, úgy, hogy minden ezen folyóvíznek ágazásaitól formait szi­getek Orosz Országnak birtokában fog­nak hagyattatni, a’ jobb part mint ez előtt marad az Ottomán Portánál. De azonban kiköttetik, hogy ez a’ jobb part­ja a’ Dunának, kezdvén azon ponttól, a’ hol a’ Sz. György-Ág a’ Sulinek-Ág­­tól elválik , két óra járásra a’ víztől lak­­talan maradjon és oda semmi némű meg­telepítés ne helyheztettessék; azokon a’ szigeteken, mellyek az Orosz Udvarnak birtokában maradnak hasonlóan nem sza­­iacsi , Kivevőn aas ott állítandó Quaran­­taiuokat, semmi más Megtelepítést sem vár­ erösségeket építeni. Mind a’ két Hatalmasságoknak kereskedöhajóik szabadon járhatnak a’ Dunán, egész fo­lyásában, és azok kik Ottoman zászlót viselnek szabadon bémehetnek a’ Kili és Sulin­eh torkolatokba. A’Sz. György­­torkolatja közös marad a’ két Alkuszer­ző Hatalmasságoknak Hadi- és Kereske­dő-hajóknak; de az Orosz Hadi ha­jóknak nem lészen szabad túl menni víz ellenébe, azon a’ helyen, a’ hol a’ Pruth a’ Dunába szakad. IV. Tzikkely. Minthogy Georgia, Imeretia, Mingrelia , Guriel, és több más tartományjai­ a’ Kaukázusnak sok évek álta é török időkre egyesittetve vágy­nak az Orosz birodalommal; és mint­hogy ez a’ Birodalom a’ Persiával Turk­

Next