Magyar Kurir, 1831. január-június (45. évfolyam, 1-51. szám)
1831-01-14 / 4. szám
Lengyel Ország, Varsó Dec. 51-kén. A’ határ Terespol és Brzesklitewski (végső lengyel és orosz helyek) között most már keményen zárva tartatik. Utasok, kik Terespolból a’ múlt héten Orosz Országba bé indultak, kéntelenek voltak viszszatérni mivel őket keresztül nem botsátották. — A’ Dictator Morozevicz Urat, Fő Posta mesterré kinevezte. Gróf Lubiewski kit a’ Dictator Belső Ministéri helytartóvá kinevezett, a’ hivatalt azzal a’ feltétellel vállalta fel, hogy szabad légyen néki továbbra is megtartani a’ Varsói Vice Elölülőséget, mellyet a’ Revolutio kiütésekor a városnak Polgárjai néki ajánlottak és adtak. Prágában (Varsónak egyik külsövárosában) egynéhány ágyússántzok már készen vannak, az ágyúkat most akarják fel vinni és kiszegezni. — Modlinból írják, hogy a’ Várnak megerősítésében serényen foly a’ munka. A’ lengyel remonda lovaknak egy része az Oroszoknak kezébe esett, de más felől jöttek még is több remondaló hajtások. Azonkívül a’ Lublini Vajdaságban közel 100 darab kozák lovakat kerítettek. Német alföldi Királyság. VV e y e r Ur Párisból Dec. 25-kén viszsza jött, és Dec. 26 kán a’ Nemzeti Gyűlés előtt követségéről számot adott. A’ Frantzia Ministerium bizonyossá tette őtét, hogy Belgium külön válván Hollandiától mint független Status elesmértetik a’nagy Hatalmasságoktól. Lebeau. Ur azt a’ kérdést tévé Weyer Urnak, váljon a’ nagy Hatalmasságok midőn Belgiumnak függetlenséget megesmérik — megesmérik e’ egyszersmind Belgiumnak határtalan jussát Fejedelme választásában, vagy végeztek e’ erre nézve valamit? de Wayer Ur mondat „Azt nem tudom. Idegen beleavatkozás a’ mi dolgainkba, sem alattomos sem nyilvános és erőszakos — nem fog történni. Kívánatos volna azonközben, hogy Választásunk úgy essék,’ hogy Európa Intereszszéit Belgium méltóságával és függetlenségével egyesítse. Azt nem tudom , hogy e’ részben végeztek e’ valamit a’ Hatalmasságok p. o. hogy ez vagy amaz választást leginkább kívánnák. Erről nekünk semmi nem mondattatott. Brüszszel Jan. 1 napj. A’ Nemzeti Gyűlésnek Dec. 29 diki Ülésében Robaulx Ur feleletet kívánt a’ (külső dolgokra ügyelő) Diplomatikai Biztosságtól a’ következő kérdésekre : 1) mik az alapjai annak a’ diplomatikai alkudozásnak, mellyel Belgium az öt nagy Hatalmasságok Követeivel Londonban kezdett? 2) A’ jövendőbeli fejedelemnek választása fel forog e’ ezekben a’ diplomatikai alkudozásokban ? 5) Van e’ rendelés téve, hogy abban az esetben, ha Hollandia a’ fegyverszűnés feltételeinek nem tökélletes tellyesítése mellett (értetik a' Schelde vizének zárva tartása) megmarad, az ellenségeskedés bizonyos kiszabott határidő múlva újra elkezdeltessék ? 4) Váljon botsátkozott e’ a’ Diplomatikai Biztosság alkudozásba Frantzia Országgal egy Kereskedési Tractatus eránt, melly a’ két Status műveinek és terméseinek költsönös feltserélését könnyítse — vagy akar e’ botsátkozni? — Ugyan ezen alkalmatossággal monda Io b au 1x Ur „Azt hallom, hogy az öt Hatalmasságok egy fejedelmet akarnak a’ nyakunkra tolni ; a’ mi a’ nem avatkozás princípiumával ellenkeznek. Azt is hallom, hogy a’ nagy Hatalmasságok kénszeríteni akarják Hollandiát a’ fegyverszűnés feltételeinek meg 27