Magyar Kurir, 1831. január-június (45. évfolyam, 1-51. szám)
1831-04-22 / 32. szám
249 iyet követtek reánk nézve , világosan megtetszik. Ne kételkedjenek felöle az Urak egy pillantásig is, hogy mind az a’ mit a’ Frantzia Diplomatia dolgainkban ekkorig teve, nem egyéb gyalázatos tsalásnál, és a’ frantzia nemzethez nem illő törvénytelen tselekedeteknek lántzsoránál. Lajos Filep Ministeriuma—hála légyen érette La marque és Mauguin Uraknak, a’ Júliusi Revolutio ékesenszólló igazi képviselőinek — egész gyűlöletességében kinyilatkoztattatott. A’ Szent Szövetség forma Komplett nem titok többé , és maga Lajos Filep tagjává lett az Öszveesküvesnek, a’ népek szabadsága ellen.. . De ha szinte elhagy is bennünket a’ Frantzia Igazgatószék , annak a’ Machiavellisticum Pianumnak következésében , mellyet mindenkor követett ellenünk , mi magunkat el nem hagyjuk. Magunkban maradva , egy illyen Igazgatószékhez nints többé mivel viseltetnünk. Meg külömböztetem én a’ Frantzia Nemzetet a’ Frantzia Igazgatószéktöl , és tudom, hogy az első éppen szíves részvétellel viseltetik erántunk , mint a’ miilyen tsalárdúl bánt és bánik velünk az utolsó. Azonközben akarom tudni: 1) Értésére esett e’ a’ Ministeriumnak, hogy a’ Frantzia Igazgatószék hozzá állott a’ Jan. 20 iki Protokollumhoz, melly a’ határkérdést (Belgium és Hollandia között) valóságos beleavatkozással végzi és Luxemburgot Belgiumtól elszalasztja?2) El vagyon e’ tökéllve a’Ministerium a’ háborúra, akárkivel is, az Ország földje épségének oltalmazásáért? 3) Megvannak e’ vagy meglesznek e’ téve e’ végre a’ szükséges rendelések ?if— A’ Külső Minister Lebeau Ur felmégyen a’ szóllószékbe. (Mélj halgatás) „Uraim! — így kezdett szóllani — mi tsak azért vártuk el ezeknek a’ leveleknek elérkezését, mellyeknek foglalatját közleni fogom, hogy nyilván kimondhassuk az uraknak, hogy háborúhoz kell készülnünk. Emlékezni fognak reá az Urak, hogy midőn mi (Februarius elején) a’ Fejedelem választással foglalatoskodnánk, felolvasták előttünk a’ Frantzia Külső Ministernek egy levelét Bresson Úrhoz,mellyben az Jan.27-iki Protokollumnak közöltetését (a’ Belgákkal) meggátoltatni kívánja azon okból, hogy ehez a’ Protokollumhoz Frantzia Ország nem adja egyezését, azzal a’ hozzátétellel, hogy a’ határkérdésnek eldöntésére a’ Frantzia Igazgatószék szükségesnek veli a’ két érdeklelt Statusoknak az az Hollandiának és Belgiumnak megegyezését. Emlékezni fognak továbbá arra is az Urak, hogy én valék az, ki ezen levélnek (a’ Frantzia Ministerének) kinyomtattását kívánta és sürgette azzal a’ megjegyzéssel, hogy ezt mint tanulevelet meg kell tartani a’ Frantzia Minister ellen , arra az esetre, ha el akarná tagadni, a’ mit az előtt tselekedett. Ez az én gyanúm bé tellyesedett. — Ugyan az a’ Minister, ki a’ feljebb említett levélben a’ határkérdésnek eldöntését a’ két érdeklett Státusok dolgának esmérte , ezt Apr. 2-kán el felejti és a’ Jan. 20 iki Protokollumhoz hozzá áll. Minémü legyen azonban ez a’ hozzá állás? és mitsoda feltételek alatt adták azt meg ? azt én nem tudom. Itt vagyon az a’ válasz,mellyet a’ Frantzia Ministerium April. 2-kán a’ Londoni Gonferentziának küldött egy rendimül való követje attal, kire a’ volt bízva, hogy a’ Jan. 20 iki Protokollumban bizonyos módosításokat (de a’ mellyekröl én semmit nem tudok) eszközlene ki, mellyeknek megestével a’Frantzia Igazgatószék tellyes megegyezését adja a Protokollumokhoz. (Itt felolvasat Minister a’ következő Aktadarabot) „A’ Luxemburgi Nagy Hertzegségnek politikai hogyan állásai. — A’ Luxemburgi Nagy Hertzeg)( *