Magyar Kurir, 1831. január-június (45. évfolyam, 1-51. szám)
1831-06-10 / 46. szám
nem a’ Tsászár —rá a’ fő városban közel fekvő St. Cristovao kastélyban mulatott megérkezése álla — 15 dikben Rioba pompás bejövetelét tartaná. Számtalan sokaságd nép fogadta a’ Tsászárt „Éljen a’ Constitutionalis Tsászár !a kiáltással. Estve a’ város ki volt világosítva; rendetlenség legkissebb sem esett. Azonban a’ feljebbi napok történeteinek nyomozása elkezdődött, és a’főbb tisztek’s tisztviselők közzűl nehányan elfogaltattak. Ez a’ környűlállás a’ dolgot fontossá teszi, mivel onnét azt következtetik, hogy a’ rendetlenségek szerzőinek főbb rangú személyeknek kellett lenni. Az is igaz, hogy némelly Brasiliai Ujságlevelek mindent elkövetnek a’ nép alsó rendeinek felizgatására. Azonközben valami nyugtalan jövendőtől nints mit félni, mivel a’ Tsászár pártja sokkal erősebb. A’ Bányászkerísletek lakosihoz a’ Tsászár midőn nálok mulatna, egy Proclamatiot botsátott ki, mellyben a’ többek között a’következő hely fordul elő: „Vagyon egy nylatalan feleliedet, melly fidoznaivan a’ környűlállásokat, mellyek tsak Frantzia Országot illetik , az Én sérthetetlen és felkent személyem ellen és az igazgatás ellen intézett sértő beszédjével törekszik Titeket elcsábítani, olly szélből, hogy Brasiliában mindent felforgatván, az országot gyászszal betöltse, önmagának pedig tisztségeket szerezzen és boszszuját és személyes indulatjait az ország jóllétének kárával kielégítse. Tartózkodás nélkül ír és kiáltoz a’ néphez, tzéljának gonoszságát Alaptörvényünknek 114 dik tzikkelyével palástolván. De ez a’ tzikk, az alaptörvénynek megváltoztatását meg nem engedi... Brasiliaiak! Ne hagyjátok magatokat eltsábittatni.“ Frantzia Ország, Páris Máj. 24-kén. Egy kir. rendelés két dj tengeri regementeket parantsol felállíttatni, 1-ső és 2 dik hajós-regement név alatt. A’ forma ruha ezeknél éppen ollyan lézenmint a’ linea-gyalogregementeknél, azzal az egy külömbséggel, hogy gombjaikon a’ Piegement szárja mellett egy vasmatska is lészen. Az Orvosi Akadémia Máj. 19 iki Ülésében hat Orvosokat és három seb Orvosokat kinevezett mint Biztosokat a’ Cholera nyavalyának megszemlélésére és visgálására mind Orosz mind Lengyel Országban. Az Orvosok : Boudard, Cloquet, Gerardin,Londe,Delmas és Sondras Urak. A’ Seb Orvosok : Gaymards Duble és Alibert Urak. — Ezek közzül Gaymard Ur a’ földett már egyszer körül utazta; Gerardin Ur a’ Sárga hideget Uj Orleansban szemlélte ; Cloquet Ur úgy is mint Orvos úgy is mint Természet visgáló esméretes. Toulonból Máj. 16-káról írják, hogy Join vi 11 e Hertzeg az Arte mise nevű fregatra felment, és akkor estve megszűntek úgy bánni vele mint királyfival, hanem ez napságtól fogva tsak úgy nézik mint második rangol hajós kadétot. A’ hertzesnek első útja Genuába , Livornoba , Nápolyba, Palermoba, Triestbe, Tunisba, és Algírba mégyen. Paris Máj. 27 kén. A’ Király 25- dikben Amiensben volt, hol a’ Nemzetigárdát és az ott fekvő línea katonaságot megmustrálta. A’ nyugoti megyékben, hová Generál Bonnet a’ rendnek és tsendnek helyreállítására rendkivűlvaló hatalommal elkűldettetett, a’ kiütött rendetlenkedés nem valami nagy és félelmes. Az egész lármát az úgy nevezett Chouanoól okozzák, kik apró tsapatokban *) Chouan 1) igy neveztettek a’ Frantzia revolutio idejében átallitlan a’ Royalista Insurgensek a’ Loire két partjain 2) kü)C *