Magyar Kurir, 1831. július-december (45. évfolyam, 1-53. szám)
1831-07-29 / 9. szám
Nagy Britannia, London Juliókén. A’Királynak megkoronáztatása Sept. Blkára vagyon határozva. Ugyan akkor a’ Királyné is megkoronáztatik. A’ Királytól erre nézve kiadott Proclamatio az Ujságlevelekben hirdettetik. A’ Courier írja: „L eo p o ld Hertzeg holnap (16 ikban) elhagyja Angliát a’ Belga Kiküldöttekkel, és Kedden (19- dikben) bémenetelét tartja Brüszszelbe. Az Alsó Házban foly a’ hartz a' Preform felett. Az Ülés 14 ikben megint éjfelután oszlott el 1 órakor. E’már harmadik Ülése az úgy nevezett nagy Választottságnak, melly a’ Bilinek egyes tzikkelyeit hányra veti*; az első Vieső 15 1/2, a’ második 10 1/2, a’ harmadik 9 telyes órákig tartott és ez alatt a’ 35 óra alatt még nem tudtak annyira menni , hogy legalább tsak az első tzikkelyt elvégeztek volna. Hanem igaz, hogy ez az első tzikk a’legfontosabb mert a’2000 lelket nem számláló kis faluktól a’ Választó just egészen elveszi. 14-ikben Peel Ur azt a’ javallatot tévé, hogy a’ tzikkelyböl ez a’ szó „min d e nu (tudniillik az A lajstromban megnevezett minden faluktól elvetetik a’ választás jussa) hagyattassék ki. Ez arra való lett volna, hogy akkor osztán minden egyes falu felett új vitatást kellett volna kezdeni — a’ minek ki tudja mikor lett volna vége. De a’ Ház a’ javallatott 290 szóval 195 ellen felre tette. Frantzia Ország* Pár is Jul. 16-kán. A’ Bastille megvételének évi napja (Juli 14 dike) nem ment ugyan el rendetlenség és tsoportozás nélkül, de ezek a’ tsoportozások sokkal gyengébbek és kissebbek voltak, mint a’ közelebbi napokban hozzá tett készületek után az ember gondolta volna. — Az egész történetet a’ Moniteur, Jul. 15 iki levelében így beszélli el: „Tegnap jókor reggel kimentek néhány emberek a’ városból fiatal fenyőfát (szabadság falát) vágni és hozni, kiket a’ Politzia a’ fakeresés közben elfogott. 11 óra tájban délelőtt 150 fiatal emberek, (tanulóknak látszottak) kik kalapjokon háromszínű kokárdát és gombjukokban piros szegfűt viseltek, a’ Change hídnál megjelentek; ezeknek a’ városhajdúi eleikbe mentek, és vezéreiket elfogták. Sőt még a’ köz emberek is kifakadtak ellenek, és őket porongatni kezdték. Gondolkozást érdemlő jelenés volt látni, hogy a’ napszámosok és egyéb közemberek letzkezik és a’ rendnek tiszteletére tanítják azokat, kiknek míveltségeknél fogva inkább illett volna a’ törvény tiszteletének példájával elémenni. Ez onnét esik, mert egyik részről józan ész és a’ munkának szeretete, más részről rendetlen nagyravágyás és ostoba indulatok vannak. — Del tájban egy másik tsapat fiatalság Thionville útszában ment a C halelát piatz felé. Ezeket három Nemzeti gárdista ruhában öltözött Individuumok vezérlették, kik az új hídnál elfogattattak, mellyre a’ a’ tanulók magokban eloszlottak. —Egy kávéházban a’ Sz. Antal Boulevard szegleten , egy ember az asztalra felugorván elkezdett perorálni és ez alatt a’ kiáltás alatt „Éljen a Köztársaság !”” a’ népet lázzadásra ösztönözni. A’ város hajdúi környűlvevék a’ kávéházat, és az ott levők közzül némellyeket elfogtak. — A’ Concordia piatzra, hová 8—9 száz főből álló sokaság egy fát hurtzolt, hogy felplántálja , az első tized bírája azonnal kisietett 400 nemzetigárdistával, és az embereket a’ törvénynek nevében felszóllítona , hogy oszolnának