Magyar Kurir, 1832. január-június (46. évfolyam, 1-52. szám)

1832-01-31 / 9. szám

folyóvizeken való hajókázásra nézve az igazgatószékek elébe szabott, szembe­tűnő változást tettek. Meg volt, ugyan is hajdan az a’ jussok az igazgatószékek­nek, mellynél fogva azok, a’ birtokai­ban eső folyóvizeket az idegen Nemze­tek kereskedése előtt bezárhatták. De erről mindnyájan önként mondottak le. Azzal a’ jussal is birtak, hogy folyóvi­zeik használásáért tetszések szerént sza­bott adót kívántak. Ezen a’ jusson ké­sőbben módosítások létettek. Éppen e’ volt a’ több nemű vámpénz sorsa is. Egyik eltörlődött, másikban pedig vál­tozás esett ’s mind ez Európa azon kö­zös princípiumának vettetett alá, hogy a’ hajókázásban akadályok ne legyenek. Ha Hollandia erre nézve a’ Párisi Má­jus 14 ki 1814. Tractatust, a’Bétsi Con­gressus végzéseit meg nézvén, azok­ban a’ Belgium és Hollandia költsönös hajókázásait is feltalálja, nem fogja mon­dani, hogy a’ Conferentzia, midőn az, azon részben tett rendeléseit, a’ neve­zett Tractatusokon és végzéseken épí­ti a’ Nemzet jussa ellen tselekedett vol­na. Legközelébb Máj. 50-kán 1831-ben Maintzban a’ Rajnát és a’ Skaldist ösz­­ve kötő vizekre nézve ez a’ rendelés ho­zódott , (a’ miben a’ Hollandiai Udvar is megegyezett) hogy mikor a’ Rajna partján fekvő Státusok a’ Hollandiával való alkukötésre határozták magokat, ez, azon juss feltartásával ment végbe ha ők, az említett öszvekötő vizek ál­tal Antverpiával és Belgiummal közö­­sűlhetnek. A’ honnan nem lehet tévely­gés nélkül mondani, hogy a’ Conferen­tzia , Belgiumra nézve, valami ollyan hasznot gondolt volna ki, a’ mire már magok a’ Rajna partján fekvő Statusok is nem tekintettek volna, midőn Bur­­kus- és Frantzia-Országok, Bavaria, Baden, Hessen és Nassau is kívánták ezen előjólni és bíztatták magokat,hogy arra, szert fognak tenni. Helytelen ál­lítás az is, hogy a’ Conferentzia hatá­rozása példa nélkűl való volna, —­ho­lott a’ példa itt van, a­ Hollandiai Kor­mányszékben, a’ melly nevezetesen kö­telezte magát hogy az éppen most em­lített kikötésekről a’ Skáldison hajóká­­zás felett ne talán elkövetkező alku­dozás alkalmával, nem fog el felejt­kezni, és Belgium ezen alkukötésből semmi módon sem maradhatott ki. Ezen talán felesleg való szónak, — költs­ö­­nösen, melly a’ 9-dik tzikkelyben ak­kor jön elő, midőn a’ Skáldist és Raj­nát öszvekötő vizek használásáról van szó, — éppen meg nem engedhető ér­telmet lehetne adni , ha azt venné fel az ember, hogy a’ Conferentzia azzal azt akarta mondani, hogy azokon a’ vizeken valami független just vesz ma­gának Belgium , vagy hogy a’ Belga igazgatószék megegyezése még idővel szükséges volna arra, hogy a’ nevezett vizekre hollandiai zászló alatt szabad legyen e’ be menni vagy nem ? így gon­dolkozni okosság ellen volna,— midőn a’ Conferentzia tzélja tsak a’ volt,hogy a’ Skaldist és­ Rajnát öszvekötő vizeken való hajókázás a’ Belga hajókra nézve mindenkor mérséklett vám alatt legyen, és, hogy addig, míg ezen tekintetben valami közül akaratul leendő egyezés nem lesz, mind a’ belga, mind a’ hol­landiai hajók egyenlő jussal birjanak. Ennél tovább a’ Conferentzia nem ment, — szándéka néki az általán fogva nem volt, hogy a’ Rajna partján fekvő Sta­tusok különös jussait sértegesse — el­lenben a’ függetlenség annyira szivén feküdt, hogy midőn ezen miítólagos határozásokat tette, azt akarta, hogy a’ 9-dik tzikkely tárgyai a’ Felek közt leendő alkudozások által későbben düs­­tödjenek el. — Ezen közös egyet ér­tésnek kell a’ tsajkák* és a’ tonnák add

Next