Magyar Kurir, 1833. július-december (47. évfolyam, 1-53. szám)

1833-09-13 / 22. szám

170 «é­ get. Aristá­nak minden tisztjei,az utol­­sótól kezdve, a’ legfelsőbbig szabadoknak nyilatkoztattak. Minden esetre , bizoda­­lommal lehet reményleni, hogy Santaná­­nak, és tisztjeinek merész elszánások, minden nyughatatlanságnak tsak hamar véget fog vetni. EGYHÁZI STÁTUSOK. Aug. 25 k én Sz. Lajos innepe, Rómában, a’ Frantzia Nemzeti tem­plomban nagy szertartással ment vég­hez. A’ Trebisondi Érsek, P­­­a­­­ti mondott nagy misét. Délután­i Szentsé­ge a’ Pápa is az említett templomba ment, ’s imádságát végezvén, a’ Frantzia A­­gens Tallenay Úrtól viszsza kísér­tetett. Aug. 26 kán reggel Berry Kir. Hertzegné, a’ Nápolyi Követ Gr. Lu­dolf kíséretében , a’ Quirinál palotába ment,­­ Szentségének id Pápának láto­gatására. FRANTZIA ORSZÁG. (Temps.) E­n­f­a­n­tin Pere, ki Aug. elején fogságából kiszabadult, holnap az az Aug. 50 kán 5 tanítványaival együtt Marse­il­le­be akar utazni. Azt mond­ják, hogy innen Egyiptomba szán­dékozik, olly széllal, hogy Me­hm­ed Alitól azon Canalisnak felü­gyelését, mellyet a’ Középtengernek, a’ Suezi szorossal való egyesítésére akar készí­teni , megnyerje. Ez annyival inkább hihe­g, mivel a’ már eddig is Keletre utazott Simonisták kö­­z­ül is, több híd, és út mérők találkoznak. Fournel,és L­a­m­bert Urak, kik E­n­fa­n­l­i­n Urat kísérni fogják, — ügyes hegymérők. A’ K­rály utazása közben Aug. 29- kén Falaiseba érkezett, hol Marsall So­u 11 tál, a’ C­o­n­s­e­i­l Elölülőjével ösz­­vetalálkozott. Vy Ágoston, a’ Lisieuxi kereskedési törvényszéknek Elölülője, a’ Király előtt kinyilatkoztatá a’ Kerü­letnek ragaszkodását a’ jó rendhez, és szabad intézetekhez. Mind a­ politiká­ban , mind különösen a’ kereskedési Sy­­stemában, elhatározó, és előrehaladó szabadságot kívántak. Tsak akkor lehet mondá a’ többek közti gy Ur, erős, és állandó Kormányra számot tartani, ha a’ Királyoknak szemekbe mondják az igazságot, ’s az ön­kényt, és a’ visz­­szaéléseket kimutatják. Erre a’ Király azt felelte: Igen is, jó, ha az igazság a’Királyokhoz eljut, de szükség, hogy a’ Nemzet is hallja azt. A’ jelenkorban a’ Nemzeteknek szintúgy van hízelkedö­­jök, mint egykor a’ Királyoknak valá­­nak, ’s ezek a’ hízelkedök az igazságot úgy eltudják tsűrni tsavarni, mint gúny és rágalmazás által homályba hozni. Itt tsak idő, és közvélemény szab törvényt, és tsak miután indulat, és részrehajlás elenyésztek, ítélheti meg, és esmerhe­­ti a’ nép illendően, a’ dolgoknak való­di hasznokat. A’ Hadi Miniszter, Agathe Cor­­vettet Turpin Kapitányra bízta. Ez a’ hajó Aug. 29 kén Toul­ónból ki­indult, ormára vévén az Algírba ren­delt biztosságnak minden tagjait, M­o­n­t­­fort Generált kivévén, a’ki még Aug. 17-kén elevezett Afrika felé. (National.) Havre Aug. 29 dikén. Tegnap estve 6 óra tájban, Don­a Ma­ria Királyné, mostoha anyyának, a’ Bragan­zai Hertzegnének kíséreté­ben, 5 kotsival ide megérkezett. T­o­u­­­o­n ból Aug. 25 -én köl­t tu­dósításból tudjuk, hogy A Bugiába (Alg­ier, és Bona közti) küldendő Ex­­peditió kikészítésén nyakra főre mun­kálkodnak. 520 igás lovak, és öszvé­rek fognak behajóztatni. Az Expeditio állam­ fog 4 osztály gyalogságból ösz­­vesen 5200 legényből, továbbá 500 pat­tantyúsból, és 400 vadászból, és így ösz­­vesen 4150 emberből, ide nem értvén az igazgató­i tagokat. Az Afrikai vadá­szokéin kívül 12 ágyút, és 450 lovat fognak magukkal vinni.

Next