Magyar Kurir, 1833. július-december (47. évfolyam, 1-53. szám)

1833-09-13 / 22. szám

172 nem volt a’Tsászárral Brazíliában , tsak Európába történt viszszatérésekor es­­merkedett meg véle. La­rdán­kának megvetése , mind azok ellen , kik a' Fran­ciák béű­lésekkor hazájol; ellen fegy­vert fogtak, sokkal nagyobb volt, mint sem hogy azt Xavier elkerülhette volna: ez a’ két ember egymásra min­denkor görbe szemmel néz. A’ Ti­mesnek egy levelező tagja ezt közli L i­s b­o­n­á­ból Aug. 19-röl. Teg­nap délután kilovagoltam, hogy a’ —­JL is bonénak keleti óldalán kezdett sántzokat megtelentsem, mivel a’kato­nai kifejezésekben nem vagyok eléggé járatos, tehát leírásom is tsak egy olda­lú, és felüleges lehet. Miután Dóm Pe­dró­nak még egyszer annyi kato­nával kellene bírnia , mint a’ mennyi­vel bír , hogy Torres Vedrási li­­neát betöltse, tehát a* Város tsak tulaj­don határának mentében oltalmaztatha­­tik, mivel pedig a­ város nints rende­sen kőfallal körülvéve , tehát helyes he­lyes hézakok találtatnak , de még is ezek a’ hézakok is kipótoltatnak a’ ré­seken épített házakkal, kertekkel, úgy hogy, ha egyszer a’ Város kapui be­záratnak,­­ a’ sikeres el­len­tállás felöl nem lehet kételkedni. Lisbonából majd minden rendes sereg részszerint Éjszak, részszerént pedig a’ Tájó mentében fel­felé maserozott, a’ hidakat, és ország utakat megszállotta, hogy így a’ Mi­­guelistáknak útjokat állja. Minden­­ Constitutionalis sereg által elfoglalt fa­luk, és városok, magokat Dom Pedro részére nyilatkoztatták, Estveli Tóra­kot. Sokan azt állítják, hogy Dom Miguel már közel jár Lisbonához, azonban az utak Aígy el vágynak vágva, hogy nagyon bajos leszsz, lovasságát, és pattantyóságát közelébb hozni. Ez a’ hír távol legyen , hogy a’ fö város­ban aggodalmat szült volna, sőt inkább nagyobb bátorságot öntött minden la­kosokba, mivel tudják, hogy a’ küzdés­kor nem tsak szabadságok, de életek­­is kotzkáztatik, miután Dom Miguel­­nél kegyelemre számot nem tarthatnak. Dom Pedró minden reggel, és est­­ve meglátogatja a’ munkásokat, és az alatt, míg nézegeti a’ munkát, bizodal­­masan beszéllget némelly dolgosokkal: „ha nem siettek, úgymond, Ötsem majd rátok it !.” Nyilvános , és férjíias vise­lete, kiváltképpen pedig bamulásra mél­tó munkássága, a’ Miguelisták előtt is tiszteletet gerjesztenek. Aug. 20-kán 10 órakor. Egy Corvetten , és egy gőzhajón kívül, Doradinha fregatt, és egy hadi brigg küldetett a’ folyón fel felé. Santaremben, és Cartaxo­­ban, Guerillek fogattattak el, hol majd minden Constitutionalisokat kira­boltak, és megöldöstek. Az említett vá­rosokból, és a’ környékről, számos szö­kevények érkeztek meg. NAGY BRITANNIA. Aug. 29-kén Ő Felsége a’ Királya* Parlamentbe megjelenvén , ezt szemé­lyesen prorogálta egy hoszszú beszéd­ben, a’ mi után a’ Lord Cantzellarius így szóllott: „Ő Felségének Királyi aka­ratja, hogy a’ Parlament prorogáltas­­sék, — annál fogva az Ülései. Oct. 31-ig megszűnnek. A' Lord Cantzellarius a’Par­lament megszűnése után azonnal oda hagyta a’ fö Várost, — Brougham — Hallba menendő. Lord Ar­thorp N­orthamptonshire­ba, Lord Hol­land, Holland - Houseba, Lord Russel János pedig, Izlandba mentek. A’Király— Parlamentet prorogáló beszédjének egy része azt mutatja , hogy az Angoly Kormány ezután is a’legszo­rosabb Neutralitást kívánja megtartani. L i­s­b o­n a bői költ hiteles tudósítás után tudjuk, hogy Dom Pedro a’ Herr mes hajónak elindulása elött, a’ Brit-

Next