Magyar Kurir, 1834. január-június (48. évfolyam, 1-51. szám)
1834-04-29 / 34. szám
26- nak jelei, de a’ mellyek a’ katonák által nem sokára elnyomattak. (National.) Persil Justiz Miniszter, a’ közelebbi nyughatatlanság meggátolása végett készített törvényjavaslat felől ekképpen okoskodik: „Nem szomorú dolog e’, hogy Országunk annyira sülyedt, hogy külön törvényt kelle javallani a’ barrkcádok ellen? A’ Minisztérium, noha júliusi férfiakból áll,kéntelen a’ gonoszságnak ollyan nemét teremteni, mellyröl az előtt megfogások sem volt az embereknek: illyen p. o. fegyvert magával hordozni,— továbbá, nyughatatlanság idejekor az utszán kóborolni, és magát a’ közhatalomnak ellene szegezni, az útszákról a’ köveket felszaggatni, ’s a’ t. Egyedül 2 eset gondolható: ugyan is ez, vagy tsak bizonyos környülállások közt bűn, vagy pedig minden időben, ha bizonyos környülállások között, akkor a’ Kormány változásnak vagyon alávetve, ha pedig minden időben, akkor a’ Júliusi Kormány, lételét ollyan embereknek köszöni, kik örökös fogságot érdemlettek, mivel fegyvert hordottak magokkal, ’s azt a’törvényes Kormány ellen felemelte. A’Restauratio mind ezen tetteket bizonyosan bűnre magyarázta volna, ha hogy a’ Júliusi napokban győzedelmeskedett volna, és Peyronnet Ur hihetőleg azt a’ törvényt javallotta volna , mellyet jelenleg Persil, így tehát a’ 7-dik Augusztusi Kormány abban az állapotban van, mellyben X dik Károly volt volna a’ gyözedelem esetében ! A’ Lyoni történetekről való hír és azon környűlállás, hogy sokáig húzódott a’ békételenség. Az Anarchistákat felbőszítette. 15-dikán éjjel 4—500 főből álló sokaság tódúlt öszve, a’ ragadozásra való reménység által a’ pórnépet lábra állította, és a’Mairenek lakására ütött, a’ kivel kíméletlenül bánt. Egy 75 emberből álló seregosztály, melly St. André várba Arboisba volt rendelve, éjtszaka véletlenül ezen eszeveszett dozzasztók közzé jutott , meglepetett, ’s minthogy semmi más oltalmat nem nyert, lefegyverkeztetett; ezen tsapatbeli katonák közzűl egy sem akart a’ lázzasztók közt megmaradni, hanem mindnyájan viszszatértek St. André várába, hol a’ Besanionban lévő Generálist két tiszt által fegyverek kiadásáért kérették , hogy az Arbois-nál rajtok tett gyalázatot ismét jóvá tehessék. Jura Departament Feje, azonnal elhagyta Lons le Saulniert és Polignin keresztül segédsereggel tovább masérozott. Verdieres Generális sietett egy Lovas schwadronnal, ágyúkkal és néhány gyalog csapattal Besanconból Arbois felé, de nem volt többé szükség hartzerőre. Az Arboisban lévő lázzadók , kik magokat nagy gondossággal elsántzolták, ’s olly merészek voltak, hogy Polignyban a’ puskaporos tárt magokévá akarták tenni, azért hogy erősebben ellentállhassanak, éjjel, azon hírnél fogva, hogy ellenek seregek valának indulóba, magokat viszszahiízták. A’ kik Helvétzia felé futottak, azon szerentsétleneket, kiket el csábítottak, a’ törvény büntető kezére hagytak. A’ seregek fegyver tsapás nélkül bementek. Epercy Notarius, ki szerzője volt mind ezen nyughatatlanságoknak, tovább állott. Mir aud Notarius, a’ Patriote Franc Comtois-nak kiadója elfogatott; midőn lakásához mentek , el volt rejtve. Maconban és Cha- ronban tökélletes tsendesség uralkodik: nehány Clubbisták részekről sok ditsekedések és üres szavak , de semmi valóság. A’ Lyoni történetek , a’ legelevenebb viszszahatást szülték a’ félrevezetett embereknél, vetélkednek a’ rend