Magyar Kurir, 1834. január-június (48. évfolyam, 1-51. szám)
1834-02-07 / 11. szám
Nyomtató: Nemes Haykul Antal. (Obere Bäcker - Strasse Nro 755.) rada Határozatott nyert volna, nagyérdemű Elölülő Első All-Ispány Tekéntetes Nemzetek és Vitézlö Kesseleököi Majthónyi László Ur, ki már e’hónap 16 án úgymint hatod évi viselt All- Ispányságának napján Tiszti Társaitól, és Hivatalától írásban , ma Nemes Bars- Megyének számosan öszvegyült Tekéntetes Rendéitől ékes, szíveket mélyen érdeklő magyar beszéddel birlsút véve. Fájlalták e’ jeles Hivatalától való hátsóját, köszönték fáradhatatlan e’ Nemes Megye díszére szolgáló munkásságát Tekéntetes Botka Péter Első All- Jegyző a’ Tisztikar nemeben, Tisztelendő Jaross Vintze Verebelyi Al1- Esperest a’ Nemes Megye részéről lelkes magyar beszédekkel. Látszó volt itten a legnagyobb mértékben e’Nemes Megye érdemes Kedventzéhez vonzó szeretet, és tisztelet; részént amai szakadatlan Éljenből, részént ama kérelemmel foglalt kívánságból , hogy legalább a’ jövendő Építőszék tartásáig Hivatalát folytatná; részént ama bús szemekből, midőn szándékának változhatatlanságát megilletödve jelentené. Ezeket a Tekéntetes Rendek tartandó emlékűi a’ Jegyző könyvbe bé iktatni rendelték , hogy ekképen nem tsak tisztelőinek kebleikben , hanem ott is nyoma lenne Hozzá viseltető, szereteteknek, tiszteleteknek, jeles érdemeinek. Légyen boldog, a’ ki egy Nemes Megye szeretetét ennyire érdemes vala meg nyerni. P. Ladány. (Ts. Ns. Szabólts Vármegyében) Jan. 22 dik napján 1834. Tegnap elött reggel pihent itt által az örök életre Nagy Tiszteletű és Tudományú Bethleni Dániel Ur , az Alsó Szabólcsi és Hajdú Kerületi Nagy Tiszteletű Egyházi Vidéknek, 13 esztendeig volt nagyérdemű és munkás szorgalmatosságú Esperestje, a’ P.Ladányi Reformata Szent Ekklé’siának 37 esztendeig szeretve tisztelt felejthetetlen hív Lelki Pásztora híven ápolgatott ’s szívesen szeretett kedves gyermekeinek áldott emlékezetű jó Altyok — szüntelen a’ közjóra világok betses életének 68 dik Esztendejében.—Siratják ötét és szíveikben gyászolják ezen elhunyt hegyes Áront, — néhai özvegyet szerelmes négy magzatjain, Tiszteletes Vejein — drága menyén , és ismét nagy érdemű Nemes Vején , és ezek után szemlélt kilentz unokáin kívül — minden hív altyafiai, Tisztitársai — jó barátjai — ’s kedvelt Hallgatói — kiknél, áldásban és örök emlékezetben maradánd e’ ditsörítinek képe , ez igaznak hívsége. Az ő utolsó tisztességtételére mindenünnen öszve sereglett és minden Felekezetböl felgyűlekezett Nagyok és kitsinyek’ tisztelkedő sokasága elött, a’ tisztelt Ekklé’sia Templomában, a’ ditsőültnek fényes érdemeihez alkalmazhatott, halotti rövid , de érzékeny elmélkedést tartott. T. T. Jó’s a János H. Szoboszlai Preformatus Praedikátor, 4 Moses 20, 29 verse szerént; jelesen kidolgozott és ékes szokással tellyes beszédet mondott pedig, a’ b. e. Ur felett, T. T. Jakab Antal Tetétleni Lelki Pásztor, a’ tiszta szívű és világos érdemű hasznos Egyházi szolgáról: „Áldott hamv nyugodt békével! Ditső Lélek élj a’ Menny Ország’örök örömével !. Szerkesztető és Kiadó Márton Jó’sef, Professor. (Landstrasse Nro 315.)