Magyar Kurir, 1834. január-június (48. évfolyam, 1-51. szám)
1834-05-20 / 40. szám
revésett tette, hogy itt az Algieri gyarmatozásra nézve , tsak a’ Budgetnek egy tzikkelyéröl vagyon szó. Ő úgy hallotta, hogy a’ Hadi Miniszter 400,000 frankot akar Bonának egészségesítésére fordítani. Soul Marsall azt mondta, hogy a’ Kormány 250,000 frankot, mellynek leszállítását a’ Biztosság kívánta, javallott légyen a’ Bonában, és Algierban fekvő sereg által elfoglalt helyeknek mívelésekre, Ő erre a’ tzélra fordította, a’ számadása alá bízott summának nagyobb részét. 1854 ben a’ hidakra és Országutakra szánt 110,000 frankon kívül, 280,000 frank ment fel Algier mivelésére. A’ Bonai, és Algieri posványok kiszárítása, nagy hasznot ígér az egésségi állapotra nézve. Tudja a’ Kamara, hogy a’Kormánynak nints szándéka a’ gyarmatozásra sokat költeni, elég, ha a’ gyarmatokat oltalma alá veszi. A’ lakosok annyira megelégedtek a’ posványok kiszárításával, hogy az erre fordított költségnek egy részét magokra vállalták. Ha a’ Reductio 11835-re is szavaznák, ez annyit tenne, mintha a’ Frantzia katonák fejekre halálos ítéletet mondanánk. Odilon Barrot, hasonlóul a’ Reductio mellett nyilatkozott, mivel úgymond külömben a’ gyarmatozási kérdésre kár háromlik. Ha a’ Miniszter jót álhatna a’ felöl, hogy 50 vagy 60,000 frankért egésséges helyré változtatja Bonát, akkor ezt a’ Summát meg nem tagadnák , úgy de 400,000 frank forog kérdésben, és így a’ dolog nem sietős. Ezután a’ Kamara a’ javallott 230,000 frank felett szavazott, ’s ezen Reductiót el is fogadta. A’ 20-dik tzikkely, 1,524,000 frank Reductióról szinte elfogadtatott. Merilhon Ur pótlék tzikkelyül azt javallotta, hogy Algier addig, míg különös törvény hozatik , Királyi Ordonnanzok által igazgattassék. Pelet Ur ez ellen kikelt, mivel törvényhozói kérdések, nem tartoznak Finanz törvénybe, de azonkivül, a' javallat által az igazgatónak keze megköttetnék, és így magától semmi jót sem kezdhetne. Salverte Ur nem találta a’ Chartával megegyezhetőnek a’javallatot. Merilhon Amerikának példájára hivatkozott, a’ szabadság Országának példájára , hol némelly gyarmatokra nézve hasonló rendszabás vagyon téve. Marsall Soult véleménye szerint a’ principium helyes, ’s ő éppen egy Ordonnanzot akar Algierra nézve a’ Király elibe terjeszteni. Erre a’ Kamara következendő pótléktzikkelyt fogadott el. „Az Algierra fordítandó költségek, ezentúl külön tzikkelyt foglalnak el a’ kiadási Budgetben,a továbbá: „Algiernak állapotját, kereskedési, és földmívelési tekintetben, esztendőről esztendőre a’Kamara elibe kell terjeszteni.A Prune lieur Lyonnak mairje, a’ Kamarában, nevezetes felvilágosítást adott a’ selyemnek tenyésztése, és feldolgozása felöl Frantzia Országban. Eperfát többen ültetnek 20 kerületnél. Ardéche kerület, minden gazdagságát tsak nem egészen ezen ültetésnek köszönheti. A’ Tsászári Kormány alatt a’ selyem esztendőnkénti fogyasztása 200.000 kilogramra ment, — a’ tavaji kormány alatt 525.000 kilogramra. 1832- ben 660.000 kilogramra, és tavaj tsak nem 800.000 kilogramra. Egy—egy kilogramm árra átaljában 70,v.80 frank.90,000 Fabrikánson felül foglalatoskodnak a’ selyem készítéssel: ez a’90,000 Fabrikáns esztendőnként 33—55 millióm frank jutalmat húz fáradozásáért. Straszburgban egyre foly a’ nyughatatlanság. A’ közelebbi villongás alkalmával, egy pattantyús osztály győzedelmeskedett, erre 5 kén a’ polgárok ágyúkkal a’ kaszárnya felé tartottak , de még elég jókor viszszatéríttettek.