Magyar Kurir, 1834. július-december (48. évfolyam, 1-53. szám)
1834-11-25 / 43. szám
338 födését minden betsétől megfoszszák, és nevetségessé tegyék, így p. o. midőn a’ liberalis lapok tsak egyetlen egy , a’ Gyülekezetből kirekesztett vendégnek illetlen magaviseletéről emlékeznek, a’ Glasgowi Courir úgy adja elő a’ vendégséget, mint valódi tivornyazást, illyen tzim alatt: ,,A’ Glasgowi abrakolás“. Tzikkelyét így kezdi : Elég különös, hogy ez a’ Whigekből, és Radicalisokból öszveállott Gyülekezet, nem igen nemesen viselte magát, kivált a* vendégség vége felé. 6 órakor már ki kellett egy vendéget hurtzolni, ki magát agyon itta, egy órával későbben, minden asztalnál tsuklást, ’s hasonló kellemetlen hangokat lehetett hallani. 11 órakor egy beszéllő sem jöhetett szóhoz: mindenki elázott, azalatt míg a’ palatzkok , és poharak itt ott, olly erősen öszvetsörrentek, hogy némelly radicalis Whiget , boldog álmából felrezzentettek. Midőn Lord Ekurham látta, hogy a’ dolog, majd roszsz véget ér, helyéből felkölt, ’s bútsúzni kezdett, amit az Elölülő, minden jelen volt vendégeknek tudtokra adott: ezek bravót kiáltottak, ’s e’ rettenetes lárma, egész az ajtóig kísérte a’ fő vendéget. Imez adatnak igazsága felöl jót állunk, nem nagyítjuk a’ dolgot, ’s mind azon, jelen voltakra hivatkozva, kik józanon maradtak. A’ Jamaicából Sept. 24-kén kelt tudósítások kedvetlenítők. A* szeressenek olly nyilvánvaló jeleit adják nyughatatlan viseletjéknek, hogy egy levelező ekképpen fakada ki: „Meg nem foghatom, mi lelte ezeket az embereket, kik eleinte a’ felszabadítást nem győzték eléggé magasztalni: a’ viszálkodás ördöge lopódzott közzéjek, de a’ melly , mint remény sem lehet, tsak hamar fel fog fedeztetni,és megbüntetödni, mert különben, ha a’ czukor szüretünk beáll, a’ 200 Gxhost helyett, alig nyernénk 10-et. A sziget egy másik részéről ezt írják : ,,A’ törvény adásban , nagy változásnak kell véghez mennie, ha egyébbiránt azt akarják, hogy a’ tulajdon megöriztessék , mert a’ Négerek , minden nap , szemtelenebbekké , és nyughatatlanabbakká lesznek. Napjában alig* keresnek 5 pencét. Ezen megbódúlt emberek ellenszegülések, minden környékén annyira megy, hogy a’ Sziget Kormánnyá kéntelennek érzi magát Angliába hivatalos meghatalmazottat küldeni , katonai segedelem kérés végett. Azonban, Hayti példája szemünk előtt lévén, kételkedem, vallyon Jamaica megszabadittalik e’ az Angoly Kormány részére? SPANYOLORSZÁG. Mina General Nov. 4-röl Pamplonából következendő napi parantsolatot botsától közre : „Katonák! Közitekbe viszszatérek hartzolni a’ Haza nevében azon elementumok ellen , mellyek 1820—1823 ig ugyan azon helyen hartzoltak vala a’ Képviselői Alkotvány ellen , noha ez az Alkotvány , szomorú tapasztalások után , múlhatatlanul szükségesnek találtatott a’ nemzet függetlenségére , jussainak, és szabadságának sérthetetlenségére , ’s a’ thronus fényének fenntartására. Mivel ez az igazgatás formája Ildik Isabella nevében, Annya a’ Kir. Regensné nevében ismét helyre állíttatott, ’s az Ország minden tartományainak köz jóváhagyásával a’ maga erejében vagyon, tehát kötelessége minden jó Spanyolnak oda munkálódni, hogy a’ Status igazgatásban, a’javítás Systemája , mindenakadály nélkül elöhaladjon. Ezen tartomány lakosainak bizonyos szákja, megfelejtkezvén kötelességéről, a’Kormány előhaladását meggátolta. Egy rész, fegyverrel kíván céljához jutni, a’ másik minden nemű segedelem által. A’