Magyar Kurir, 1834. július-december (48. évfolyam, 1-53. szám)
1834-10-07 / 29. szám
N" BÉTSI MAGYAR KURÍR. Indult: Kedden, October’ 7-dikén, 1834. OROSZ ORSZÁG. A’ Sz. Pétervári Újság, következendő környűlállásos tudósítást ad a’ Sándor emlék oszlopa felöl. Ez egy gránit kőböl készült nagy oszlop, ’s ugyan tsak illy nemű garáditsos alapon nyugszik. Az oszlop felső végén bronceból egy nagy golyóbis vagyon , ’s e’ felett egy kis felgolyóbis, mellyen egy angyal áll, ez jobbjával az ég felé mutat, a’ baljában lévő kereszttel pedig, egy kigyót nyom öszve. Az oszlop 4. oldalán a’ Nimen, és Visztula, a’ ditsösség, és bebe, az igazság, és kegyelem, a’ bőltsesség, és bövség vagynak ábrázolva. Ezen képek közti 3. óldalon olvashatni az 1812 dik 13 dik és 14 dik esztendőt, ’s a’ 4 dik óldalon, a’ téli palota felé, ezen felírást: „Első Sándornak a’ háládatos Orosz Ország.c. Az oszlop állja óriási, és nagyobb, mint Nagy Péternek egész oszlopa. Az egész oszlop magassága , a’ föld színétöl, a’ kereszt hegyéig, 154 láb , a’ tulajdonkeppen való oszlop, egyetlen egy köböl áll, állatmérője 12 lábnyi, ’s hossza 48 angoly láb. Az elöttünk ismeretes többi oszlop magassága: a’Pantheoné Rómában 411 angoly láb, az Irak templomé Sz. Pétervárában 56 láb. Kleopátrának Obeliskje 63 láb. A’ Pompejus oszlopa Alexandriában 68 láb. Rómában a’ Péter templomának Obeliskje 781. Az egész oszlop építője Montferrant nevű építőmester, az Angyal Orlovszky Academikustól való, a’ követ Finnlandban metszelték, Sz. Pétervárába egy Jakovlef nevű kereskedő szállította, ’s a’ tzifraságok Berd Úr által öntettek. (Sz Pétervári Journal.) Finantziánk állapota felöl némelly újságok hamis, és nem kedvező, híreket terjesztetnek. Alaptalan a’ többek között, hogy Orosz Országnak már senki sem akar költsön adni. Távol légyen, hogy pénz hiánya miatt zavarodásba jönne, sőt inkább a’ sok felöl ajánlott summákat viszsza kellett utasítania, a’ mennyiben nem volt reá szüksége. Nem igaz, hogy a’ Finantziák rossz állapotban volnának, és hogy azért a’ fizetések nem történnek rendesen. A’ temérdek költségek ellenére is , mellyeket az Ország déli részeiben tennie kellett , minden, fizetések pontosan, sőt a’ mi több, a’ határidőnek lefolyta előtt történtek. Kötemény, hogy uj nyugtatványok botsájtattak ki, megelégedtek azzal, hogy mérsékelt summában, országkincsi papirospénzt hoztak forgásba, ami főképp kissebb tartományokra nézve, hol pengepénzhez nem lehetett olyan könnyen jutni, foganatos volt. Az sem igaz, hogy Oroszország kölcsönt vett fel, hogy rendes kiadásait kifizethesse. Csak rendkívül való esetekben, hol a’ közelgető háborúra előre kellett költeni , folyamodott ezen eszközhöz, és az ezen esetben felvett költsönböl is sok megmaradt,de a’ mi a’ rendes költségeket illeti, ezekre, az esztendei bevételek elegendők. Végre az sem érdemel hitelt, hogy a’ Statusjövedelem lassan gyarapodik, az alatt mig a’ költség szemlátomást szaporodik, merül ellenkezőleg, bátran állíthatjuk , hogy