Magyar Lányok, 1923 (29. évfolyam, 1-36. szám)
1923-01-01 / 1. szám
Igen, az ő anyja«a legjobb s legboldogtalanabb anya». Végtelen báj és jóság tükröződik a költő minden sorából, melyet az édesanyjának szentel. Általában a tiszta, nemes érzések azok, melyek költeményeit örökbecsűvé avatják. A hit, mely benne lángolt, a szerelem, mely legigézőbb dalait inspirálta, a legszentebb, legideálisabb vonzalom volt hitvese iránt. Az ő asszonya, a feleségek felesége. Szerettelek lyánkorodban Szeretlek most százszor jobban. Mint nemies patina vonja be édes dalait a hűség. Nincs asszony a földön, kihez szebben szólottak volna, mint Petőfi Júliájához. Minden, amit a nő szive kívánhat, ott él, ott sugárzik a Petőfi verseiben. A vallomások ezer bűbája. Ki nem ismeri a szerelmi dalok legédesebbikét: «Szeretlek kedvesem», hol az imádott asszony minden ékessége, szépsége, erénye örök igékben tündököl. Szeretem lelkednek Magas repülését — Igen, ebből érezni, hogy a feleség méltó férjéhez. És nem kell félni, hogy ez a szerelem valaha veszt fényéből. — Mikor jön majd az alkony Szerelmem alkonya ? Ettől ne félj szívemnek imádott asszonya. Ez a szerelem csakugyan egyforma fénnyel és melegséggel élt és világított a költő szivében utolsó dobbanásáig és egyforma fénnyel és melegséggel él és világít verseiben, halhatatlanná téve az asszonyt, akihez íródtak. Petőfi a legmagyarabb költő, gondolkodásában teljesen belekapcsolódott a nyugat demokratikus eszmeáramlatába. A nép gyermeke volt. Mindent a népért akart és mindent a népnek. Gyűlölet a zsarnoknak és jogot az embernek, világosság, civilizáció, haladás az isteni, szent szabadság nevében, ez volt a zászló, melyre esküdött, melyért élt és halt. Ez az eszmemenet teljes kifejlődésében elérte a csúcspontot, hová a gondolkozó elérhet és dogmatikussá válik a világszabadság szent eszméinek hirdetésében. Ezt a nagy utat, rövid pár esztendő alatt idegen kalauzok vezetésével tette meg a költő lelke. A francia forradalom egészséges, világot újjáépítő eszméi megtermékenyítették gondolkozását. Shakespearet fordítja, Shelley inspirálja, Heine szelleme elragadja, Berangert szereti és Thomas Moore meghatja. Saint Just és Camille Desimoulius képei ott függnek szobája falán. Egyik rövidke versében így jelzi hivatását, melyet magában érez: Halhatatlan a lélek, hiszem, De más világba nem megy át, Csak itt lenn a földön marad, A földön él és vándorol. Többek közt én emlékezem Rómában Cassius valék, Helvéciában Tell Vilmos, Párisban Desmoulius Kamill . . . Itt is leszek tán valami. Erősen hitte, hogy történelmi hivatása teljesedésbe megy. Csüggedést nem ösmert lelke, holott a sors egyik kezével emelte, másikkal sújtotta egész pályáján. Hej öcsém, velem a sors furcsa táncot jár, Köztem s közte folyton folyva tart a háború, Majd lenyom vagy mint a pelhet végtelenben. De azért nem csüggedünk ám Aki lelke van Szembe szállók 5 kelmével Bátran, sziláján. Ez a törhetetlen hit teszi élenállhatatlan hatásúvá hazafias költeményeit. Ez a keret lírájának, mikor a haza küzdelmeit énekli. A lgsúlyosabb helyzetekben sem ösmeri, a csüggedést.Az élet szép, mert «Elértem mindent, amit ember ehet el» —, de az eszme örök, amiért nem kár eldoni az életet, mely úgyis csak: «Annyi, mint futó elhőknek árnya a folyón, mint tükrön a lehellet.» Az örök eszme a szabadság Az emberiség felszabadulása a zsarnokság alól. sí zsarnok minden, ami lehul, ami béklyóba veri a ondolatot, ami sötétséget terjeszt, ami éket ver az eberek közé, ami elveszi az ember jogát, egyenlősét, gátat vet boldogulásának. Ez ellen harcolni ke a világosság, szabadság, testvériség és egyenlőségkent nevében. Ezért nem kár semmi áldozat. A világszabadság mindent fogó eszméje egyszerre kiemeli a költőt egyetlen határai közül és belehelyezi a világmegváltók kór közé. Hazája sorsát szolgálva belekapcsolódik a emberiség sorsába és népe szabadságáért küzdve, érzi, a népek öszszességéért küzd. Kossuth debreceni szerepe idején lelkesen köszönti a Respublikát, mint az államformát, mely a szabad és felvilágosod nemzetnek leginkább megfelel: Respublika, szabadságermeke S szabadság anyja, Ki bujdosol mint a lócziak, Köszöntelek a távolba előre Az 1848-iki szent láz rangó víziói ezek a sorok: Nagy idők. Beteljesiz írás Jóslata ! Egy nyáj, lakol, Egy vallás van a földszabadság ! Aki mást vall tettei lakói. Régi szentek Mind elestek, Feldúlt szobraink k.51. Uj, dicső egyház és S a kék eget vesszboltozatnak S oltárlámpa lészemne a nap. Mindaddig, mig az embezdeni kénytelen a haladásért, a szabadságért, middig, mig az eszme világosságát a sötétség háta fenyegeti. Petőfi a csillag, mely a küzdő sereg éját és az útját jelzi. Vándor Iván: Megjelent! Cikike mint asszony. Regény fiatal leányok számára. Irtanik Anna.