Magyar Lapok, 1937. április-június (6. évfolyam, 61-118. szám)
1937-04-13 / 61. szám
2 A „Times“ (S. I.) M. John Walter, e néven az ötödik, az elmúlt hetekben bejárta a dunai államokat és azután a Balkánra is ellátogatott. Mindenütt nagy tisztelettel fogadták, előadásain a közélet kiválóságai mind megjelentek. Nem is csoda, miszter Walter a legtekintélyesebb angol napilapnak, a Times-nek tulajdonosa és főszerkesztője, ami sokszor több, mintha az angol kormány feje lenne. Az angol kormányok ugyanis változnak, a Times azonban mindig ugyanaz marad: az angol közéletnek hű és érdektelen szócsöve, ugyanakkor pedig a nemzeti nevelésnek és a pártok felett álló politikai irányításnak legfőbb eszköze. A Times-ről azokban az országokban, ahol most miszter Walter megfordult, sok mindenfélét összeírtak. Módunkban volt ezeket a cikkeket több ország sajtójában figyelemmel kísérni, sajnos, nem valamennyiben. A cikkek történeti adatokban bővelkedtek, aszerint, hogy milyen lexikonokat használtak a cikkírók. A lap története, amely 1785-ben kezdődik, a politikai újságírás történetével jelent nagyjában egyet. Egyetlen lap sem mutatja olyan világosan a mély belső konfliktust, mit a modern sajtó életében a véleménynyilvánítás szabadságának és az üzleti érdekek érvényesülésének harca jelent. Ez a harc a Times életében a véleményszabadság győzelmével végződött. Erős példa tehát arra, hogy a modern sajtót is fel lehet építeni úgy, hogy ne csak üzlet legyen. Hogy elsősorban vélemény és gondolat sugározzon belőle s ne ormótlan üzleti fogások — irodalmi formába öltöztetve. A Times életében és történelmében nem az a legérdekesebb, hogy mily nagy tekintélyt élvez az angol közéletben, hanem azok az eszközök és az a rendszer, mely ennek a tekintélynek alapja és állandó irtja. Mulatságos, hogy a legkülönbözőbb lapokban, melyek most a Times-ről elmélkedtek, mindenről volt szó, csak éppen ezekről az eszközökről és erről a módszerről nem. Mi azonban megengedhetjük magunknak, hogy éppen erről és elsősorban erről írjunk. Úgy érezzük, hogy ez nagyon érdekelhet itt miközöttünk minden gondolkozó magyar embert, ki számot vetett azzal, hogy a modern életben a sajtó mily nagy mértékben eszköze a népvezetésnek, a kisebbségi helyzetben pedig tulajdonképpen a népvezetés, a politikai irányítás és a nemzetpolitikai nevelés egyetlen állandóan használt szerszáma. „Mi nem újság vagyunk, hanem az angol közérdek óvására rendelt nemzeti intézmény“ — írta egyszer a Times-ről egyik szerkesztője. Ez az öreg, 162 éves napilap, melynek semmit sem ártott meg a kor, nemcsak mondja azonban ezeket, hanem teszi: függetlenségének és tisztaságának ellenőrzésére teljes hatalommal társadalmi bizottságot rendeltek a tulajdonosok önmaguk fölé, melyben az angol közélet igen fontos személyiségei foglalnak helyet, közöttük az oxfordi egyetem rektora, az angol nemzeti bank kormányzója és mások. Nincsen szó itt „igazgatósági tagságokról“, akik tantrének ellenében ideadják a nevüket üzlet célok szolgálatára, hanem éppen ellenkezőleg: az üzleti szempontok és célok önkéntes korlátozásáról. Ehhez hasonló intézmény lapok más művelt társadalmakban is vannak: ilyenféle szerkezete van az amsterdami Algemeen Handelsblad című, nagytekintélyű holland napilapnak és a Times példájára alapított Le Temps c. párizsi napilapnál is van ilyen irányú törekvés. Erre az önzetlenségre és érdektelen önuralomra, ami ezekben a lapokban megvalósul, teljes szabadságban élő nagy népek képesek, vagy éppen ellenkezőleg, azok a népek, hol az erkölcsi erőknek kell mindent pótolniuk, ezek közé tartoznak a nemzeti kisebbségek, attól a perctől kezdve, amikor valóban felismerik a helyzetet, amelyben élnek és megindul bennük az erkölcsi erőknek az a kiválasztódása, melylyel e helyzeten erőt kell venniök. Minden lapnak, mely kisebbségi nemzetének érdekét igazán szolgálni akarja, többé kell válnia egyszerű kislapnál: saját népére jótékonyan ható intézményt kell kiépítenie magából, hogy átvehessen olyan funkciókat és feladatokat, melyeket kisebbségi sorsban más nem végez el, mert nincs ki elvégezze. A Times a véleményeket tisztítja a pártok, osztályok, tőkecsoportok pillanatnyi érdekeinek tapadó salakjától s már ezzel tökéletesen teljesíti kötelességét. Az ilyen megtisztított, kicsiny szempontokon felülemelt véleményeket utóbb mindig igazolják az események: ebből nő ki ezeknek az üzleti szempontoktól mentes nagy lapoknak az a tekintélye, mely a többiekét oly messze felülmúlja és a döntő befolyás, mit a közvélemény formálására gyakorolnak. A nemeztiségek lapjainak őrizniük és óvniok kell a nemzeti és népi gondolat lángját, ahogyan egykoron a Vesta-szüzek őrizték a szent tüzet. Ez azonban nem elég. A kisebbségi nemzeti lapoknak vállalniok kell sokszor a társadalmi és gazdasági kutató intézetek, a politikai archívumok, a sajtóirodák, a népművelő és népnevelő intézmények, a kulturális társaságok, az irodalom és művészetpártoló mozgalmak feladatait, anyaggyűjtő és feldolgozó munkáját, megőrző és rendszerező berendezéseinek felállítását. Más helyzetekben utazási akciókat, helyesebb gazdálkodási módokra tanító és népjóléti mozgalmakat visz egy-egy nagyobb lap. A mi helyzetünkben mélyebb és általánosabb feladatok várnak arra a gazdasági és szervezeti erőre, melyet a lapok, mint gazdasági vállalatok jelentenek. El kell jönnie az időnek, amikor az ilyen feladatok vállalása lesz a mérték, amitől a lapok nemzeti magyar jellege és elismertsége függeni fog. Attól az időponttól, amikor ez így lesz, fog kezdődni a magyarság nemzetiségi és kisebbségi életének lassú, de biztos emelkedése — az egyenrangúság gazdasági és szervezeti magaslatai felé. Élénk belpolitikai élet Magyarországon „A keresztény és nemzeti irányt semmi nem teheti kétségessé Magyarországon" — mondotta Eckhardt Tibor a független kisgazdapárt nagygyűlésén. — Mikecz Ödön belügyi államtitkár kiskunhalasi beszéde. — A legitimisták gyűlése Pápáról jelentik: Eckhardt Tibor vasárnap a független kisgazdapárt nápai nagygyűlésén beszédet mondott. Utalt arra, hogy félévig hallgatott, mert időt akart adni egy jóindulatú miniszterelnöknek, hogy zavartalanul végezze munkáját. Ez a hallgatás azonban nem vált előnyére az országnak, mert közben destruktív szélsőséges erők bukkantak fel és megkezdték aknamunkájukat. A hallgatás ideje ezért letelt és a kisgazdapárt szembefordul a jobboldali szélsőséggel. — Osztom a miniszterelnök úr nézetét, — mondotta Eckhardt, — mely szerint Magyarországon a világnézeti harc már eldőlt és a keresztény nemzeti irányt nem teheti többé kétségessé senki. Nincs nagyobb veszedelem, mintha egy nemzetnek a lelke kettéhasad, mint Spanyolországban. Az egész ellenzék osztja ezt a felfogást. Eckhardt ezután szólt a német és zsidó kérdésről. A német kérdésről hangoztatta, hogy helytelenül jár el az, aki élesen bírálja a Németországban történő dolgokat. — Semmi közünk hozzá, — úgymond, — hogy mi van ott, de nekik sincs közük ahhoz, hogy mi történik nálunk. A zsidókérdésben az a felfogásom, hogy nem lehet megengedni, hogy akár politikai, akár gazdasági értelemben zsidó érdekek szerint igazodjunk. Nekünk magyar érdek szerint kell politikánkat irányítani. Ezt a politikát erős kormányhatalommal kell irányítani, olyan intézkedéssel, mely emberi, faji önérzetet, vallási hitet és meggyőződést sehol sem sért. Budapestről jelentik: Vasárnap élénk belpolitikai napja volt Magyarországnak. Eckhardt Tibor pápai beszédén kívül Mikecz Ödön belügyi államtitkár is beszédet mondott Kiskunhalason. Hangoztatta, hogy Magyarországon csak jobboldali kormányzatnak van lehetősége, mert ez felel meg legjobban a nemzet érdekeinek. Feladata az idegen népek tengerében az, hogy mindenkor magyar maradjon. Elek községben a legitimisták tartottak gyűlést, amelyen Makray Lajos azt hangoztatta, hogy a keresztény politikának erőteljes rohamot kel indítania a bolsevizmus és a nemzeti szocializmus ellen. di!!!!ll!SS!II!!lll!!!!!!!!!!!!!!!!ll!!!!!!lll!!VII!S!!!!!!!!!b alakítást vállal. MOatOiUG&Colly terveket készít Szekely Lajos műkertész Oradea, Bul. Regele Ferdinand No. 26. (Pénzügyigazgatósággal szemben.) VI. évf., 61. szám. — Kedd, 1937. április 13. A haladás korszaka Mikroszkóp fölé hajolva, a világ különböző tájain ezer és ezer szaktudós vizsgálja felszeletelt állati és emberi agyvelők tízezreit. A gyakorlati psichofiizika pályaválasztási gyógypedagógiai szaktudósok, pszichotechnikai, pszichohgiéniai, Pavlovista, idegkutatók lélekről itt fóliumos könyvtárakat töltenek meg, de hol vagyunk még attól, hogy mindent tudjunk és az alattomos betegségeket, amelyek szerveinkbe belopóznak, ártalmatlanná tehessük. De az emberi agy tovább kutat és tovább megy, mint ahogy a nemrégiben Amerikában felfedezett, ma már világhírűvé vált Gastro D. is forradalmasította a gyomor- és emésztőszervi megbetegedések gyógyításának módját. 10—15 éves idült gyomor-, bél-, epe-, vese- és májbetegségeknél rövid kúra (3—4 üveg) után meglepő eredményeket értek el. Gastro D. kapható gyógyszertárakban és drogériákban vagy 130 lei utánvét mellett megrendelhető Császár E. gyógyszertárában, Bucuresti, Calea Victoriei 124. Szófián keresztül Belgrádba érkezett a török miniszterelnök Beck lengyel külügyminiszter május végén ellátogat Bucurestibe Szófiából jelentik: Laonu török miniszter-elnök és Arras külügyminiszter Belgrádba menet, vasárnap átutazott Szófián. A pályaudvaron a bolgár király képviselője Kioseeivanoff mimez-i terelnek és a balkánpaktumot aláíró államok követei üdvözölték a török államférfiakat. Ionu és Arras ezután folytatták útjukat Belgrád felé, ahova a késő esti órákban érkeztek meg. Hire jár, hogy a Belgrádból való visszatérés során, április 20-án, Boris bolgár király kihallgatáson fogadja a török miniszterelnököt és külügyminisztert. Varsóból jelentik: Az Express Poronny jelenti, hogy Beck lengyel külügyminiszter május végén Génfből Bucurestibe utazik, hogy viszonozza Antonescu külügyminiszter varsói látogatását. Hír szerint a lengyel külügyminiszter még a nyár előtt Rómába is ellátogat.