Magyar Lloyd, 1897. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1897-01-03 / 1. szám

Tizenhetedik évfolyam. Budapest, 1897. január 3. MAGYAR LLOYD Szerkesztőség és kiadóhivatal VII., Rottenbiller­ utca 46. ,4 «Magyar Kereskedők Lapja» rendes ingyenmelléklete Előfizetések és hirdetések fel­­véteznek a kiadóhivatalban. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA, MAGYAR KERESKEDELMI MÚZEUM, MAGYAR LLOYD ÉS HITELES SORSOLÁSI ÉRTESÍTŐ együtt: egy évre 8 forint, félévre 4 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. 1. szám. Czukorkivitelü­nk a tengeren. Fiume, jan. 1. tj A múlt hónap kivitelének kiemelkedő mozza­nata, hogy Dél- és Kelet-Ázsiába is megindult a czukorkivitel és pedig nagyon kielégítő mérték­ben. Triesztből Kelet-Indiába 14,820 mm, czukor ment ki, Fiuméból Chinába (Shanghaiba) pedig 5060 mm. E jelenség oka az, hogy a keleti ter­­melőpiac­okon, névleg Jávában és Egyiptomban Amerika a diszponibilis készleteket összevásá­rolta, úgy, hogy Ázsia és Afrika a szokottnál nagyobb mértékben kénytelen az európai répa­­czukrot igénybe venni. Pedig már tavaly is ki­vitt a monarkia 5398 mm. czukrot Dél-Ázsiába és 5360 mm.-t Kelet-Afrikába. Egyptom készleteinek a kivitele Északameri­­kába új impulzust adott a Levantéba irányuló ki­vitelünknek is. Novemberben Fiuméból kivittünk 31,598 g. (tavaly 34,949 g.) czukrot és pedig Olaszországba 16,569, Törökországba 9266, Szíriába 512, Egyip­tomba 141, Chinába 5060, Tunisba 28 és Görög­országba 2 g.-ot. Kikötők szerint Anconába 7138, Genuába 6839, Sinigagliába 2592, Szalonikibe 4638, Szmirnába 3153, Konstantinápolyba 807, Alessandrettába 240, Mersinába 303, Cavallába 75, Lagosba 50, Jaffába 390, Bejrutba 21, Tripo­­liszba 76, Lattarchiába 25 g.-át. Trieszt novemberi kivitele a következőleg osz­lott meg : Olaszország 630, Törökország 47,240 (ebből Konstantinápoly 16,900 és Szmirna 7990 g), Görögország 7450, Bulgária 6360, más fekete tengeri kikötők 6000, Ciprus 890, Szíria 11,298, Egyiptom 6470, Tripolisz 390, Tunisz 2990, Gibraltár 550, Málta 1200 és Kelet-India 14,820 q. Összesen 108,060 (tavaly 47,760) g. Az egész év eredményét tekintve, Fiume már csak kevéssel maradt hátra Trieszt mögött s, ha az államvasutak a fölvételt meg nem szüntetik, talán túl is szárnyaltuk volna az osztrák kikötő­várost, így az idén újból Trieszt lesz fölényben s talán — a leszállított osztrák kiviteli tarifák révén — a jövőre is megtartja az elsőséget. November végéig beérkezett a trieszti állomásra 580,590 q. és a fiumei állomásra 570,936 q. czukor. Tengeren kivittek­­Fiuméból­. 188,886 q. Észak­­amerikába, 108,779 q. Olaszországba, 55,195 q. Törökországba, 32,496 q. Angliába, 5060 q- Chinába, 1750 q. Máltába, 700 q. Gibraltárba 341 q. Egyptomba, stb. Trieszt kiviteli piaczai: Törökország 360,010, Görögország 65,280, fekete tengeri kikötők 82,210, Szíria 56,740, Málta-Tunisz-Tripolisz 57,690, Egyiptom 17,790, Olaszország 9660, Anglia 2806, Kelet-India 22,810 g. Az uj német tőzsdetörvény. — A gyakorlatban. — Berlin, jan. 1. M. Az 1897. január 1-én életbelépett uj német tőzsdetörvény intézkedései ellen a harcz minden ponton kitört s kétségtelen, hogy a reformokat felette drága áron és csak részben lehet keresz­tül erőszakolni. Bizonyos, hogy a németországi terménytőzsdék feloszlanak, illetve szabad egyesü­letekké alakulnak át. A hamburgi és brémai tőzsdék nem lesznek oly szigorú rendszabályoknak alávetve, mint a poroszországi tőzsdék. Utóbbiaknál a kormány a mezőgazdaság érdekképviselőinek irányadó be­folyást kíván az árjegyzésekre biztosítani olykép, hogy a terménytőzsdén az árfolyamok a tőzsde­­elöljáróságba kiküldött mezőgazdasági érdekkép­viselők hozzájárulása nélkül meg nem állapít­hatók. A berlini terménytőzsdén érdekelve lévő legki­válóbb c­égek elhatározták, hogy a tőzsde­laj­stromba nem iratkoznak be, a tőzsdei elöljárók választásában nem vesznek részt s a netán rá­juk eső választást nem fogadják el. E vissza­vonulás támpontot lel a porosz kormány maga­tartásában, mely az új tőzsdei rendszabályra vonatkozólag a berlini Aeltesten-Collegium (ke­reskedelmi testület) által emelt észrevételek egyikét sem vette figyelembe, sőt kijelentette, hogy a neheztelt összes pontok az új tőzsdei rendsza­bályba felvétetnek. Az erre vonatkozó határozat, melyet a tőzsdetagok tegnap tartott értekezlete hozott, a következő : Már hosszú idő óta a leggaládabb rágalmakat szórják a tőzsdei gabonakereskedést folytató kereskedők ellen. Ezeket a rágalmakat senki be nem bizonyította. A tőzsdetörvényben és a tőzsdére tukmált rendszabályokban nyerték ezek a jogosu­latlan támadások legtökéletesebb kifejezésüket. Ezáltal a berlini árutőzsde összes tagjai becsüle­­tükban a legmélyebben sértve érzik magukat és ahhoz képest elhatározták, hogy tekintet nélkül érdekeik előrelátható károsodására, a tőzsdeüzletet megszüntetik és hogy 1897. január 2-tól kezdve a tőzsdei helyiségekbe üzletek kötése végett be nem lépnek. A berlini terménytőzsdén kívül teljes feloszlá­sukat határozták el a stettini, hallei, boroszlói, braunschweigi és königsbergi terménytőzsdék is­ zatot jelez, mire kétségkívül nagy befolyással van azon körülmény is, hogy az év végén, mint rendesen, jelentékeny tőkék szabadulnak fel s keresnek újabb elhelyezést. Ennek, valamint a kedvező osztalék-kilátásoknak, tulajdonítandó, hogy a helyi értékek iránt az érdeklődés a hét folyamán egyre fokozódott s a bank-, takarék-, pénztári- és egyes iparvállalati papírok jó kelen­dőségnek örvendtek, de nem voltak elhanyagolva a helyi közlekedési vállalatok értékei sem. A nem­zetközi értékeket a hausse-irányban fejlődő kül­földi spekuláczió vette szárnyaira s miután a berlini értéktőzsde egyre szilárd, jegyzéseket küldött, a régóta pihenő vételkedv felbátorodott s az árak felfelé gravitálását a közönként felmerült lany­hulás sem volt képes meggátolni. Kedvező han­gulatot ébresztett a porosz járadék konverziójá­nak híre is, miután valószínű, hogy, ha a porosz járadékokba befektetett milliárdok nem fogják tovább élvezhetni a 4%-os járadékkamatot, a külföldi tőke nagyobb vonzalmat tanúsít a m­agyar és osztrák értékek, különösen a­z állami értékek iránt, melyek a tökéletes biztonság mellett bizo­nyára még sokáig megadják a töke ama hoza­mát, melytől a töke­tul­ajdonosok a porosz, és a kilátásban lévő franczia konverzió folytán rész­ben elesnek. Ennek előjelét látjuk feltűnni azon körülményben is, hogy az osztrák, és magyar járadékok a lefolyt héten is egyre fokozódó vétel­kedv tárgyai voltak s hosszabb idő óta stagnáló árfolyamaik ennek következtében lényegesen emelkedtek. Járadékok és egyéb állami értékek közül, külö­nösen külföldi számlára élénk vételkedv fejlődött ki; koronajáradék 3/z­árttal, regale-kötvén­y­es írttal emelkedtek. A bankrészvények iránt felette élénk érdeklődés mutatkozott, mindkét hitel­­részvény árfolyama, felfelé törő irányban, sűrűn variált és magyar­­hitel 8, osztrák hitel 6 Irt ár­emelkedést ért el a lefolyt héten. A helyi bankok részvényei sorából leszámítoló, ipar- és keres­kedelmi, pesti magyar kereskedelmi és jelzálog­­hitel állottak előtérben s több-kevesebb mérték­ben áremelkedésnek örvendtek. A Takarékpénz­tárak szívesen vetettek fel az élénk­ vételkedv által, de a piacz kevés anyaggal rendelkezett. Pesti hazai és orsz. központi drágult különö­sen de emelkedtek a többi takarékpénztári rész­vények is. A Biztosító intézetek nem igen képezték forgalom tárgyát, első magyar nagy szökésekben több, mint 100. frttal emelte árfolya­mát. Gőzmalmok iránt csak a hét második felé­ben mutatkozott érdeklődés, mely a már ellany­hult az árakat megszilárdította. — Bánya- és tégla­részvények nem részesültek figyelemben. — Egyéb iparvállalati fapirok sorából a vas- és gépgyár­ ÜZLETI HÍREK. Értéktőzsde. b. Budapest, jan. 2. Az 1896. év utolsó hete elég kedvező hangulatban folyt le az értéktőzs­dén s nem kevésbbé kedvező hangulatban köszön­tött be az új év első tőzsdei napja is. Az európai értéktőzsdék csaknem mindenike szilárd irány­

Next