Magyar Lloyd, 1897. július-december (17. évfolyam, 27-51. szám)

1897-07-04 / 27. szám

Tizenhetedik évfolyam. Budapest 1897. julius 4. 27. szám. MAGYAR LLOYD Szerkesztőség és kiadóhivatal VII., Rottenbil­er­ utca 46.A «Magyar Kereskedők Lapja» rendes mgyem­elléklete Előfizetések és hirdetések fel­vétetnek a kiadóhivatalban. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA, MAGYAR KERESKEDELMI MÚZEUM, MAGYAR LLOYD ÉS HITELES SORSOLÁSI ÉRTESÍTŐ együtt: egy évre 8 forint, félévre 4 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. A czukorprémium. Nem tudjuk, hogy a közgazdasági élet iránt való érzék hiányának, avagy a min­den áron való kormány buk­tatásra törek­vésnek tulajdonítsuk-e az ellenzéki pártok azon elhatározását, hogy a czukoradó, illetve a czukorprémiumok felemelésére vonatkozó törvény hatályának egy évre való meghosszabbítását tárgyazó javaslat ellen is obstruálnak. Azt mondják — nyilván a közérdekbe ütköző szándékuk leplezésére , hogy Ausztriában ez idő szerint hasonló törvény alkotása alkotmányos utón keresztül nem vihető. Tegyük fel egy pillanatra, hogy ez így van; de ha így is van, miért fáj a feje a magyar ellenzéknek az osztrák par­lament helyett és miért nem bízza arra, hogy, ha odaát törvényellenes intézkedéseket léptetnek életbe, azért az osztrák kormányt az osztrák ellenzék vonja felelősségre ? Az ellenzéknek ehelyett azt kellene mon­dani : mi a c­ukoripar fejlesztése érdekében, mely egyszersmint fontos mezőgazdasági érdek, meghozunk minden lehetséges áldo­zatot ; ha lehet, karöltve Ausztriával, ha nem lehet, önállóan. Ellenzéki, sőt általá­nos magyar szempontból az okoskodásnak oda kellene gravitálni, hogy jobb, ha Ausztria a maga czukoripara érdekében nem tesz semmit; jobb, ha ott a törvényes tényezők működésképtelensége miatt fenn­akad a gazdasági akc­ió, mert minél inkább visszaesik Ausztria, annál előbbre megyünk mi, vagyis a vagyoni hanyatlása Lajtán túl Magyarország vagyoni gyarapodá­sának válik akaratlanul is előmozdítójává. Szálló­igévé vált az agrár­érdekek fel­karolása : a kormányt örökké vádolják ez érdekek elhanyagolásával és ime, most a vádlók lesznek vádlottakká, mert, ha c­u­­koriparunk lehanyatlik és ennek következ­tében a mezőgazdaság egy kiadó jöve­delmi forrása bedugul, azért egyedül az ob­struáló ellenzéket kell és lehet majd vádolni. Hogy minő arányokat öltött a czukor­­kivitel s minő veszteség érné az országot ennek megszűnése által, az kitűnik a követ­kező számadatokból, melyek a czukor­­export utolsó hat évi fejlődését mutatják: Kivitetett mm. 1891. évben ... ......................... 404,070 1892. . ... ................. 404,655 1893. » ... 651,467 1894. » .................. ... 639,828 1895. » ................................. 666,046 1896. » 870,049 Ebből látható, hogy a czukor-export hat év alatt megkétszereződött, ami a répatermelésnek legalább is kétszeres meg­­növekvését s a mezőgazdaság ezen ágából folyó bevétel kétszeres összegre való emel­kedését jelenti. De nem jelenti egyszersmint a czukoripar jövedelmezőbbé válását, mert tudva van, hogy az exportált czukor a külföldön csak potom árakon helyez­hető el, alig kerül ki a termelési költség s a haszon oly csekély, hogy a czukor­­gyárak folyvást az önfentartás nehéz problémájával küzdenek. Túltermelés van a czukoripar minden vonalán , túltermelés a mezőgazdaság érdekében, mely érdek a produkc­ió korlátozásával jelentékeny sé­relmet szenvedne. Gondolják meg ezeket a tizenkettedik órában az ellenzéki pártok s úgy fogjanak hozzá a czukoripar tönkretételének szomorú munkájához, hogy ezáltal a mezőgazdaság egyik jól jövedelmező forrását semmisítik meg. S ha ezt teszik, elvesztették ahhoz való jogukat, hogy a kormányt a mező­­gazdaság érdekeinek elhanyagolásáért bár­mely inczidensből vádolhassák. Lehés­ kivitelünk 418,336 mm. volt, ebből 291,321 mm. ment Németországba; az összes kivitel 69,515 mm.-val, a Németországba való export 48,883 mm.-val, az Ausztriába való 21,588 méter­mázsával hanyatlott. Másik e nemű főkiviteli czikkünknek, a tölgyfa-kivonatnak kivitele is 22,394 mm.-val 178,706 mm.-ra csökkent. Tehát e kitűnő cserzőanyag, melynek piacza egész Nyugat-Európa, se tudja tartani a versenyt, pedig nyersanyaga nagyon olcsó, nem lévén az egyéb, mint a dongagyártásnál lehulló forgács. Az ár­­dezutot elősegítette az is, hogy a tengerentúli cserzőanyagokat a monarkiába is egyre növe­kedő mértékben importálják, nem lévén, bizo­nyára Ausztria ipara érdekében, vám kivetve a cserzőanyagokra s igy a belföld sincs a magyar fakéreg számára biztosítva. Tavaly 87,295 mm. idegen cserződés (túlnyomólag guebracho Ham­burgon át) érkezett hozzánk, 12,071 mm.-val több, mint 1895-ben. Az idén a magyar fakéreg küz­delme még egyenetlenebb, mint tavaly volt, s amint látható, annyi csapáshoz most egy új nehéz csapás érte erdőgazdaságunkat. A fakéreg-termelés válsága. A. É. Egy idő óta a magyar fakéreg (tölgy, bükk, fenyő, fűzfa stb. kéreg) ára az anélkül is alacsony nívóról az előbbi árnak csaknem felére csökkent, válságba döntvén ezzel erdőgazdasá­gunkat, amelynek a fakéreg egyik legfontosabb terménye. A hanyatlás oka főképen az exotikus cserzőa­nyagok rohamosan növekedő behozatala. Nem tekintve a Trieszten és Fiumén át évente átlagosan importált 200,000 mm. török valencát, egész csomó, a tengerentúlról, — Délamerikából és Keletindiából — importált cserző-anyag került az utolsó években forgalomba, amelyek növekedő termelése és kiaknázása a magyar czerző-héjaké­­nál sokkal alacsonyabb áraikkal kapcsolatban egyre jobban megnehezíti a hazai cserző-anyagok értékesítését az európai piac­okon. Sajnálatos véletlen, hogy éppen főpiaczunk, Németország az, amelynek vállalkozó szellemű kereskedő­világa a rendelkezésére álló hajóvonalak segélyével, az exotikus cserzőanyagokkal: mirabolana, dividivi, kinó, katechu, amerikai gesztenyefakivonat, min­­denekfölött pedig a quebracho-kéreggel való keres­kedést nagyban felkarolta, amit azok olcsó ára mellett a nagy csersav-tartalom is elősegített. Az exotikus cserzőanyag versenye rontotta folyto­nosan a magyar fakéreg árát, de még a hanyatló árak mellett se voltunk, képesek az exportot a korábbi nívón fentartani. A múlt évben a cser­ ÜZLETI HÍREK. Értéktőzsde. b. Budapest, július 3. A júliusi szelvénybe­váltások útján jelentékeny összegek állanak ren­delkezésre, melyek várják a jövedelmező be­fektetés kedvező alkalmát. Ámde az értékpiac­on már a nyári pihenő­napok érvényesülnek, e tőkék elhelyezésével tehát őszig várni kell s nincs rá semmi kilátás, hogy az értéktőzsdén ősz előtt nagyobb forgalom fejlődjék ki. A vasúti beruházási kölcsön emissziója is kedvező alkalmat nyújtott volna ama kölcsönök elhelye­zésére, de részint az évad előrehaladottsága, részint az obstrukc­ió miatt ez is őszre marad. Semmi inger sem nyújt tehát tápot az üzérke­désnek, de oly eredmény sem merült fel, mely az amúgy is csekély üzletkedvet méginkább le­­lohasztaná. Ez okból a forgalom korlátoltsága daczára is az irányzat szilárd, az árképződésre azonban az előbbi körülmény gyakorol nagyobb befolyást, minél fogva az árfolyamok lassanként lemorzsolódnak. Járadékokban a forgalom felette szűkkörű volt, aranyjáradék 10 írttal esett, koronajáradék a pari­árfolyamon áll. A Bankr­észvények sorából magyar hitel és osztrák hitel valamivel gyengült, minek, oka főleg a gyenge aratási eredményekben rejlik. Helyi bankok alig szerepeltek s csupán keresk. bank iránt mutatkozott érdeklődés. — Takarék­­pénztárak­ közül egyedül hazai képezte forgalom tár­gyát. — Biztosító intézetek üzlettelenek. A Bányá­és téglarészvények elég jól forogtak, Salgótarján

Next