Magyar Lloyd, 1900. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1900-01-07 / 1. szám

2 közelebb 20°/o-os kvóta osztatik ki, s a hitelezők ezen kívül még mintegy 10°/o ra számíthatnak. Budapest. Rosenberg B. vb. kereskedő­ cég csődvagyona a követelések egy százalékának sem felel meg sőt a csődköltségeket sem fedezi. Budapest. Boros Jenő vb. kereskedő ellen 40,256 K. erejéig jelentettek be követeléseket, míg a csődvagyon 11,724 K. értéket képvisel. A hite­lezők mintegy 5—6°/o-ra számíthatnak. Budapest. Schön Adolf és társa kereskedőcég (Rostély­ utca.) Budapest. Kis Elek kereskedő (József­ körút 47. szám.) Budapest. Birnfeld Zsigmond divatárukeres­kedő (Gyár­ u. 32.) Budapest. Goldstein F. és társa, kézműáru- és divatárukereskedő-cég (VII., Károly­ körút 7.). Budapest. Adam József divatárukereskedő (Rökk Szilárd u. 2.) fizetésképtelenségét 8000 K. szívességi váltó alapján keletkezett fizetési zavaraival okolja meg. 16,000 K. passzívával szemben az aktíva csak 6000 K. értékű áruk­ból áll. Budapest. Kis Elek kereskedő (VIII., József­­körút 64.) 25,000 K. tartozással fizetéseit be­szüntette, árui 10—12 ezer korona értéket kép­viselnek. Besztercebánya. Kohn Ignác csak a múlt év elején egyezett ki hitelezőivel, de azután is foly­tonosan végrehajtásokkal zaklatták, minek foly­tán újból fizetésképtelenné lett. Tekintve, hogy több végrehajtató már az árverésig jutott, a fizetésképtelenség valószínűleg csődbe megy át. Debrecen, Boros testvérek kereskedő-cég 10 évi fennállás után 180,000 K. tartozással fizetés­­képtelenné lett; az aktívák értéke csak 80,000 K. Duna-Földvár. Ifj. Spitzer Lipót, kereskedő. Gödöllő. Adler Antal vaskereskedő fizetési zavarokba jutott; a cég ellen csődöt kért a budapesti Schopper J. G. cég. Karcag. Halász Ignác ellen több végrehajtás rendeltetvén el, kénytelen volt fizetéseit beszün­tetni. Tartozásai állítólag 50.000 koronára emel­kednek, az aktívák még nincsenek kimutatva. Adós 40°go alapján óhajt egyességre lépni. Kisvárda. Frankl Vilmos kereskedő vagyon­­állás a következő : a passzívák összege 130,000 K., melylyel 52,000 K. aktíva áll szemben. A csőd bekövetkezése várható. Kolozsvár. Bene István kereskedő fizetéskép­telenségét a nagy versenynyel­v meglopatásá­­val okolja meg. Összes tartozásai 26,000 koro­nára rúgnak. Aktívája árukban és kintlevőségek­ben 7600 K. Adós 30% ot ajánl. Losonc. Lengyel Gyula csak 1898. évben nyitotta meg üzletét s már fizetésképtelen. Tar­tozásai 52,000, aktívái 19,600 koronára emel­kednek. Miskolc: Schächter Jetli cipő- és köttöttáru­­kereskedő tartozásai 50,000 koronára emel­kednek. Nádas és Bécs. Walisch testvérek bécsi nagy­­kereskedő-cég beltagjai Walisch Antal és Walisch Ágoston ellen előbb Bécsben, majd Aradon is a csőd elrendeltetett. Aradon azért, mert a cég­nek Nádas községben (Arad vm.) 12,000 hol­dat tevő birtoka s ezen nagyszabású gőzfürész­­telepe van, melyek értékét egy millió koronára becsülik. A cég passzívái állítólag az 5 millió koronát meghaladják. MAGYAR LLOYD Nagyatád. Epstein Nátán kereskedő. Nagyvárad. Hevessi A. kézműáru-czég árui nagy részét lassanként eladogatta s ekkor tu­datta fizetésképtelenségét. Tartozásainak összege 40,500 korona, az aktívák összege még isme­retlen. Nagyvárad. Berger Adolf díszműáru-kereskedő 20 éve áll fenn ; üzlete az utóbbi években rosz­­szul ment, végre fizetésképtelenné lett. Árutarto­zásai 56,000, pénztartozásai 10,600 koronára emelkednek, míg az aktívák értéke 26,000 koro­nára tehető. Poprád. Popper József kereskedő passzívái 14,600, aktívái 6400 koronára emelkednek. Temesvár. Rissin testvérek divat- és cipőáru­­cég tartozásai 80,000 koronára emelkednek. Temesvár. Politzer testvérek divat- és cipő­áru cég 100,000 koronával fizetésképtelen. Temesvár. Goldberger Dávid norinbergiáru­­kereskedő. Temesvár. Hennel Károly, miután üzletének cége Trautmann Ede M. cégre változott át, el­tűnt Temesvárról. Tokaj. Fränkl Sámuel kereskedő 35 évi fenn­állás után kéri hitelezői elnézését. A fizetés­­képtelenséget azon körülmény okozta, hogy fiáért, Frankl Benő szatmári kereskedőért, jelen­tékeny összeget volt kénytelen kifizetni. A pasz­­szivák 110,000, az aktívák 52,000 koronára emel­kednek. Zágráb: Hernstein Dávid kereskedő. Zágráb. Rothstein Lipót vb. kereskedő csőd­­vagyonából a 8000 koronát tevő bejelentett köve­telés 6—7% erejéig nyer kielégítést. Vízvár. Weisz Sándor kereskedő. Külföldi fizetésképtelenségek : Bécs. Weltmann Géza bőrnagykereskedő, főleg a Radich József budapesti borkereskedő­ cég fizetésképtelensége folytán, fizetéseit beszüntette. Weltmannról az a hír terjedt el Bécsben, hogy megszökött, de ez nem bizonyult valónak, mert Weltmann Budapesten járt, hogy itteni rokonait támogatására bírja. Belgrád: Dragoljub M. Kocic kereskedő csa­lárd bukás miatt három évi börtönre ítéltetett. Bukarest. Fratiu Goldschläger posztó- és kézmű­­áru-cég fizetéseit beszüntette. — K. Wiegenfeld kereskedő-cég bukottnak nyilvánittatott. — Aga­­mita Dumitrescu cipőáru kereskedő, ki csak nem rég egyezett ki, újból fizetésképtelen. Flaticsen (Románia): Izrael Leib Segall cipő­­árukereskedő 20 évi fennállás után 150,000 frank passzívával fizetésképtelenné lett. Galac. Gheorghe Jurnoff kereskedő bukottnak nyilvánittatott. Projest. E. Basilescu kézműáru nagykereskedő fél millió frank passzívával fizetésképtelen , bécsi export-cégek jelentékeny összegek erejéig érde­­kelték. Tarnopol. A Schwarczmann-féle váltóház fize­tésképtelenné lett. Az eset számos szegény embert sújt, kik megtakarított pénzüket ezen cégnél helyezték el. A károsultak formális ostrom alá vették a cég bezárva lévő üzletét. Mindazon előfizetőinknek, kik bármely szakkérdésben hozzánk fordulnak, készséggel adunk felvilágosítást a «Szerkesztői üzenetek» rovatában vagy levélben. 1900. január 7. A vas- és fémipar 1899-ben.­ ­ A magyar vasiparra nézve az 1899. év kevéssé volt kielégítő, mivel nagyban és egész­ben teljes éven át a forgalom szűkkörű volt, gyakran depressziók léptek fel s csak ritkán mutatkozott némi fellendülés. Jellemző az elmúlt évre a nyersvas-piacz szilárdsága, mely a kül­földdel való élénk forgalom következményeként mutatkozik. Ennek folytán a nyersvasárak a belforgalomban 2—664 írttal emelkedtek. Ennek megfelelőleg a vastermelés az elmúlt évben további emelkedést ért el s a nyersvas-kivitel Ausztriába, Felső-Sziléziába, sőt Oroszországba is emelkedett. Egészen máskép alakultak azonban a viszo­nyok a kész vas tekintetében. A belfogyasztás stagnált és részben áresést idézett elő, a­mi nyomott árt és a kivitel sordírozását vonta maga után. Eltekintve az általánosan kedvezőtlen piaci helyzettől, a versenyviszonyok hozzájárultak ahhoz, hogy az árak egész éven át nyomottak voltak. A versenyharcz a kartel és Hernádvölgyi között felvétetett és folytattatott. E harc egyes fázisai még friss emlékezetben vannak, úgy, hogy azokra visszatérni nem kell. A legfonto­sabb eredménye volt, hogy árjavulások nem csak Magyarországban ki voltak zárva, hanem a harc Ausztriába is átvitetett, mert a belföldi termelés nálunk elhelyezhető nem volt. Ez volt az oka annak, hogy Asztriában áremeléseket csak szórványosan eszköltek. Rudvas Vs-tól 10 írtig emelkedett, tartályval V2 írttal olcsóbban jegyeztették, mint múlt év végén s 11 írton áll, rudvas változatlanul 9 le írt. Ami az egyes szakmákat illeti, különösen kiemelendő, az, hogy a budapesti és bécsi építőipar válsága a tartályüzletet folytonos stagnálásban tartotta.­­ A csekély vasútépít­­kezés oka volt annak, hogy a vasműveknek csak mérsékelt foglalkozás jutott. A vagyon­­gyárak némileg jobb üzletmenetnek örvend­tek, a gazdasági gépgyáraknak középszerű üzlet­eredményük volt a többi gépgyáraknak, melyek­nek száma csak csekély, nem volt elegendő foglalkozásuk, mivel új iparvállalatok csak szór­ványosan alapíttattak. Itt különösen kiemelendő, hogy a cukorgyárak és sörfőzdék, továbbá az utolsó két évben nagyobb számban létesült új gazdasági szeszfőződék, berendezésüket a kül­földről, nevezetesen Csehországból szerezték be. Végül még megjegyezzük, hogy csövek, drótok és részben kereskedelmi áruknak nagyobb kelen­dőségük volt és ezekben a cikkekben a beho­zatal Ausztriából csökkent. Ami a vaskereskedést illeti, ez sem volt kedvező helyzetben. A nagy pénzszükség és magas kamatláb miatt az in­kasszó gyenge volt. Követelések kisebb keres­kedőknél gyakran behajthatlanok voltak. Az építkezési válsággal összefüggő számtalan fize­tésképtelenség a vaskereskedésnek is tetemes veszteségeket okozott. A kartelviszonyoknak még néhány szót kell szentelnünk. Nem akarjuk itt a karteleket köz­­gazdasági szempontból bírálat alá venni. A kar-

Next