Magyar Lloyd, 1902. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1902-01-05 / 1. szám
1902 január 5 MAGYAR LLOYD Áru- és értéküzleti hírek, odázható napi szükséglet fedezése erejéig vásároltattak. A malmok és a második kéz, mely utóbbi jelentékeny, olcsón beszerzett készletekkel rendelkezett, gyakran kerültek egymással versenyharczba és ez a körülmény is kihatott az árdepresszió előidézésére. Nem lehet meglepő ezeknél fogva, hogy a budapesti részvénymalmok egy része 1901. évre kevesebb osztalékot fizet, mint az előző évben. Az osztalékcsökkenés kifejezésre jut a malomrészvények árfolyamának az 1901. év végén és az 1900. év végén mutatkozó különbözetéből is, melyet a következők tüntetnek fel: Az áruüzlet a nagykereskedés terén az elmúlt héten csendes volt, amely körülmény minden évben rendszerint visszatérő jelenség. Gyapot, amely a hét elején erősen ingadozott, a hét végén kevéssé csökkent. Nyers selyem és gyapjú korábbi jegyzéseiket fentartották, kender és len azonban a hanyatlást folytatták. Ágytoll, nyersbőr és rongy a küszöbön álló budapesti vásár miatt kevés figyelemben részesültek. Zsiradékok mindazon nemei, amelyek a napi szükségletet fedezik, jól vásároltattak. Réz és czin megtartották pozícióikat; a további áresést nem tartják valószínűnek. Vas és vasáruk üzlettelenek. Kikészített bőr forgalmát az esős időjárás emelte. Czukor és kávé nem ösztönzött nagyobb üzleti tranzakciókba bocsátkozásra; utóbbi inkább lanyha. A detail-forgalomban az üzlet vontatott volt s előreláthatólag sok szezonczikk raktáron marad. Értéktőzsde. Az 1901. év az értékpiaczon rosszul végződött és az 1902-iki év rosszul kezdődött. A kontremin uralta a piaczot és a baisse-irányzat fejlesztésére alkalmas valódi és álhíreket ugyancsak kihasználta. Az ostrom főleg osztrák hitel ellen intéztetett, melynek a Schuckert-műveknél szenvedett jelentékeny veszteségeiről és Mauthner igazgató visszalépéséről terjesztettek nem ellenőrizhető híreket, melyek renkívül deprimáló hatást idéztek elő. Az osztrák hitel rohamos áruhanyatlása a magyar hitel áresését is maga után vonta, de a vaskartel meghiúsulására vonatkozó hírek a vasértékek árfolyamát is lenyomták. Ezek folytán az értékpiacon a baisse vált uralkodóvá s csak néhány helyi érték, ezek között salgótarjáni állottak ellene az uralkodó áramlatnak és emelkedtek. Osztrák hitel 19, magyar hitel 14, osztrák-magyar államvasut 8 k.-val ment vissza. Jelzálog, leszámítoló, rimamurányi, közúti vasút szintén gyengültek. Záloglevelek ellenben szilárdultak, így koronajáradék is, mely újból kereslet tárgyát képezi. A pénzpiaci újév után visszaesett korábbi lanyhaságába. Elsőrendű bankváltók kamatlába újból 3l/s°/o, malomváltók 4, tárczaváltók 4Va— 6V20/0 ellenében helyezhetők el. Hire jár, hogy az osztrák-magyar bank 4°/o-os kamatlábát már legközelebb 3biule-ra szállítja le; a Német birodalmi bank hivatalos kamatlábának csökkentését is várják. Gabonaneműek. A világpiacon sem az óév vége, sem az újév kezdete nem hozott magával lényeges változást. Fontosat e téren nem állván módunkban közölni, rövid visszapillantást vetünk a világtermés 1901. évi állapotára. Egybehangzó becslések szerint az 1901. évi világtermés búzában 55—60 millió métermázsával nagyobb, mint 1900-ban. A többlet túlnyomó részét Amerika adja, melynek búzatermését 700 millió bushelre becsülik. Németország aratása rosszul ütött ki, minél fogva a szokottnál nagyobb készleteket kénytelen beszerezni, ami kitűnik abból is, hogy 1901. évi augusztus 1-től november 30 ig Németországba 4.460,000 quarter búza exportáltatott, míg az előző év hason időszakában az import csak 1380,000 quarter volt. Francziaország aratása csak kevéssé maradt mögötte az előző évinek és mivel itt 1900-ból jelentékeny készletek maradtak fenn, az import nem öltött s nem is fog nagyobb arányokat ölteni. Ebből magyarázható meg, hogy Párisban a búzaárak egyáltalán nem emelkedtek. Oroszország most tette közzé 1901. évi termésjelentését. Eszerint a búzatermés 708 836,000 (-16 048 000), a rozstermés 1,170,846,000 (— 256 601,000), az árpatermés 319,247,000 (+ 4.260,000), a zabtermés 553,529,000 (— 202,879,000) pad volt. Búzából tehát Oroszország nagyobb termést ért el, ellenben rozs- és zabtermése jelentékenyen kisebb volt. Anglia — úgy látszik — kevesebb idegen búzát vesz igénybe, mint 1900-ban, mert míg azon év augusztus-november hónapjaiban 8.540.000 quarter búzát importált, 1901. ugyanazon időszakában az import 8.407,000 quarter volt. Argentiniában most folyik az aratás és az eredmény kedvezőbb, mint egy hóval ezelőtt hitték. Argentinia tengeriből is a szokottnál nagyobb készleteket lesz képes piaczra állítani. Kelet-Indiában az aratás, miután az esőzés még idejében beállott, szintén kielégítő eredményt ígér. Ily állásában a dolgoknak, természetesnek tűnik fel, hogy a világpiacon az áralakulás nem igen törhet felfelé, és hogy a forgalom nem hágja túl a szokásos méreteket. A belföldi gabonapiac helyzetének kellő felderítése végett szintén számba veszszük az 1901. évi hazai aratás eredményét, mely az 1900. évi aratási eredménynyel szemben a következő volt: búza 34.798,900 mm., mihez az előző évről mintegy 3 millió méter mázsa járult. Rozs 11 656,000 (+ 428,480), árpa 10.538,700 (— 1 147,000), zab 9.842,800 ( 466,000) mm. termett. Az 1901. évi Budapest, január 4. 1901. 1900. árfolyam koronákban Concordia ........ ... ... ... 185 100 Első budapesti ... ... ... 945 1030 Erzsébet... .. ................... 415 421 Lujza... ......................... ... 216 212 Pesti hengermalom ... ... 960 980 Molnárok és sütők . ... 405 400 Viktória.................. ... 305 315 Végül a lisztárak jegyzését az 1901. és 1900. évek végén a következőleg mutatjuk ki: 1901. 1900. árak koronákban 0 számú búzaliszt ... ... 13 20 12.70 1 » ........ 12.80 11.60 2 » » . ... 12.40 10.90 3 » » 12.— 10.30 4 » » . ... 11.70 10.10 5 » » 11.50 9.60 6 » » .... 10.90 8.90 7 » 980 7.30 71/2 » » ........ 8.50 6 50 8 » » ... ... 5.70 5.50 Finom korpa 4.10—4 20 4.10 Durva » 4.30—4.40 4.20 A lisztüzlet 1901-ben. E. S. Sajátos évet élt át a lisztüzlet 1901-ben. A kivitel úgy a vámkülföldre, valamint Magyarországból Ausztriába emelkedett, nevezetesen az utóbbi reláczióban az év első tizenegy hónapja folyamán 4.813,471 métermázsáról 5.409,542 métermázsára szökött fel, mégis a malmok joggal panaszkodnak amiatt, hogy üzemüket csak veszteséggel, vagy legalább is nyereség elérése nélkül képesek fentartani. Vizsgálva ezen tényállás okait, a következők konstatálhatók: A lisztüzlet jövedelmezőségének lehanyatlása világszerte észlelhető s elsősorban egy általános baja a túltermelésre vezethető vissza. Igaz ugyan, hogy a lisztfogyasztás évrőlévre emelkedik, de korántsem oly nagy arányban, mint a liszttermelés, mely főleg az észak- és délamerikai, valamint az ausztráliai búzatermelő területek egyre nagyobb mérvű kiterjesztése folytán vált mindinkább nyomasztó reprodukcióvá. Magyarország minden piacon versenyképes lisztüzletének lehanyatlását azonban mégsem ezen körülmény, hanem az őrléskikészítési forgalom eltörlése okozta, mely az elmúlt évben már teljes mértékben éreztette hatását. A külföldi nagy versenynyel szemben ugyanis hazai malmaink csak az esetben képesek helytállani, ha az aránylag drága magyar búzát olcsó balkánbúzával keverve őrölhetik fel az export czéljaira. Ez lehetetlenné tétetvén, a magyar liszt megdrágult s ez okból a külföldi piaczokról mindinkább kiszorult. Ez ellen az üzemredukczió vagy a belföldi forgalom szabályozása, mondjuk ki őszintén, a malomkartel nyújtott volna némi orvosszert, de a malmok, habár a jelzett czélból folytonosan tárgyaltak egymással, nem voltak képesek megegyezésre jutni. A magyar lisztüzlet az export terén visszavonulásra kényszeríttetvén, a feleslegeket az osztrák fogyasztó piacokra dobta és hogy ott elhelyezhesse, kénytelen volt, kivált a fehér lisztek árát, amelyek a belföldön szokatlanul csekély kereslet tárgyát képezték, annyira csökkenteni, hogy majdnem semmi hasznot sem érhetett el. A búza emelkedő árával a liszt árának felemelése épp a fehér fajok tekintetében nem tartott lépést, mert míg a barna lisztek ára 2 k.-val emelkedett, a fehérlisztek áremelkedése alig Vz— IV2 k. volt. Ez semmikép sem áll arányban a búzaár emelkedésével, minélfogva világos, hogy a malmok Ausztriába exportált fehérliszt-készleteiben kárt szenvedtek. Mégis a magyar lisztüzlet versenye ellen az osztrák malmok folyvást éles kifakadásokat hallattak, ami igen természetes, miután a kényszerült magyar verseny súlyos csapást mért az osztrák lisztüzletre anélkül, hogy előbbinek hasznot hajtott volna. Igaz, hogy a magyar lisztüzlet, az őrléskikészítési forgalom eltörlésének kárpótlásául többféle vasúti tarifa-kedvezményeket nyert, de ezek korántsem értek fel az őrlési forgalom előnyeivel és az export fellendülését nem eredményezték. A belforgalomban pedig a lisztüzletnek a fogyasztó képesség lehanyatlásával kelle küzdeni; különösen a fehér fajok fogyasztása egyre csökkent és a barnalisztek is csak az el nem .