Magyar Lloyd, 1903. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1903-07-05 / 27. szám

2 Ingók árverése. Kereskedők és iparosok ellen Budapesten : Arnó Gusztáv fuvaros ellen, VI., Gömb-utcza 1593—97., Sántha Gyula, 6 k. Brust Miksa és társa tudakozódó iroda ellen, V., Nagykorona-utcza 5. és VI., Lázár-utcza 18., Glaser Lajos, 140 k. Bernáth Kálmán fűszerker. ellen, I., Krisztina­­körut 141., Strobentz testvé­rt., 326 k. Erdélyi Ignácz szeszesital-kereskedő ellen, VII., Sip-utcza 1., Perl Zsigmond, 148­­k., jul. G. Geier Fü­löp vendéglős ellen, VII., Őrnagy­ u. 12., Szász Izidor, 200 k. Goldschmid Adolf ügynök ellen, V., Teréz­­körut 26. szám, Gál Ignácz és társa, 60 k. Hajdár Géza fűszerker. ellen, IX., Gyep-u. 35., Flórián István, 300 k., jul 6. Ifj. Klein József bérkocsitul. ellen, IX., Szvetenay-u. 4., Első magyar izr. betegsegélyző egylet, 27 k. König Izidor asztalos ellen, VII., Munkás-u. 12., Franklin-társulat, 60 k., jul. 14. Kü­szler Frigyes férfiszabó ellen, V., Erzsébet­­tér 9., Küszler Frigyesné, 16,400 k. Krauze Antal kárpitos ellen, I., Disz­tér 8. és Uri­ u. 29., Chwalla Rezső és fia, 261 k. Mautner Adolf ügynök ellen, V., Tükör-u. 4., Juvelier Joh. és fia czég, 689 k. Márkus Jakab és Czeczilia vendéglősök ellen, IX., Külső üllői­ út 9533., Gruber L. fia, 94 k. Polczner István kávés ellen, III., Szentendrei­­utcza 3., Pfeffer Mór, 500 k. Puchinger József szabó ellen, VII., Erzsébet­­körut 42, Bolla Róbert, 258 k. Reich Antal férfiszabó ellen, VII., Erzsébet­­körut 27., Markovics M., 1516 k., július 8. Schlesinger Mór szatócs ellen, VIII., Szent­­királyi­ u. 4., Fiumei cacao- és csokoládégyár rt., 42 k. Schwindt Károly czipész ellen, VIII., József­­körut 14., Frankfurter Jakab, 384 k. Singer Zsigmond műkeresk. ellen, VI., Teréz­­körút 24., Taubl József utóda (Budweis), 285 k. Stumböck Rezső érczműves örökösei ellen, Deutsch Ignácz, 3165 k. Özv. Szirányi Jánosné fűszerker. ellen, IV., Váczi­ u. 50., Galitzenstein H., 83 k. Takács Oszkár gépgyáros ellen, IX., Köztelek­­utcza 6., Ph. Mayfarth et Co., 1191 k. Timler János kertész ellen, VII., Egressy-ut 68. és X. Hajtsár-uti dűlő, Rechtorisz Samu, 320 k . özv. Kovácsovits Istvánná, 210 k. Teichner Izsó könyvkötő ellen, VI., Lovag­ u. 13., Kellermann Lipót, 33 k. MAGYAR LLOYD Varga Györgyné és társa czipész ellen, VII., Kerepesi­ ut 80., Weil S. Henrik, 225 k. Weisz Jaques ügynök ellen, VI., Lázár­ u. 16., Balog és Böhmer, 855 k. Kereskedők és iparosok ellen a vidéken : Munkács. Einzweig Rachmiel gyáros ellen, Stiassny testvérek, 200 k., jul. 21. Nagykároly. Hahn János gyógyszerész ellen, dr. Egger Leó és társa, 376 k. Nyíregyháza. Lakatos Lajos varrógépkeres­kedő ellen, Epstein Sándor bpesti czég, 212 k. Orosháza. Veres Lajos nyomdász ellen, dr. Fáy Samu (B-Csaba), 190 k., jul. 9. Pécs. Putz Lajos vendéglős ellen, Zwack J. és társai, 314 k., jul. 15. Szolnok. Fuchs Lipót és fia könyvnyomdája ellen, Szolnok város hatósága, 1700 k., július 16. Soroksár. Schmidt Ferencz szikvizgyáros ellen, dr. Wagner és társai, 900 k. Székelyudvarhely. Lichtmann Dávid keresk. ellen, Klein Lipót (Bpest), 1032 k., Epstein Sándor (Bpest), 507 k. Temesvár. Reischl Péter kávés ellen, Simonsitz Róbert, 15.000 k., jul. 13. Vajdahunyad. Bretán Miklós kávés ellen, Krammel Rezső, 218 k., jul. 15. Áru- és értéküzleti hírek. A pamutpiacz helyzete. A »Magyar Lloyd« május 24-iki számában foglalkoztunk legutóbb a pamutpiacz helyzeté­vel s a piaczon úrrá lett amerikai spekuláczió­­val. A helyzet azóta sem tisztult, sőt még kritikusabb arczulatot öltött. A nyerspamut ára Amerikában feltartóztathatlanul, néha ugrás­szerűen emelkedett, úgy hogy a new-yorki helyi jegyzés ma 13 c­ent amerikai fontonként, míg egy hónappal ezelőtt 11-50 c­ent volt. Január közepe óta, amikor az amerikai spekulácziónak első jelei mutatkoztak, követ­kezőleg alakult Newyorkban a nyerspamut loko­ára : jan. 15. febr. 1. márcz. 1. máj. 1. jan. 1. jul 2. 8-90 9-05 10-25 1075 1050 13­­Január közepe tájékán kezdte meg műveletét Daniel J. Sully providencei pamutkereskedő, miután előbb egy Theodor H. Price által meg­kísérelt »corner« kellő tőke hiányában össze­omlott. Sully főleg májusi áru vásárlására adta magát, még­pedig oly sikerrel, hogy a májusi kampány végével ő és társai nagy nyereséggel visszavonultak a piaczról. Mintegy az ő helyébe lépett aztán a neworleansi pia­czon W. E. Brown, aki mindenekelőtt ügyes manipulácziókkal a neworleansi piaczot ejtette egészen hatalmába s miután ez megvolt, május közepén kiterjesztette működését a newyorki piaczra is. Ezzel vette kezdetét az amerikai spekulácziónak az a fázisa, mely nemcsak a közvetetlenül érdekelteket tartja az egész vilá­gon immár másfél hónapja feszültségben, hanem a kereskedelmi és pénzügyi világ széles körei is nagy érdeklődéssel kísérnek már csak a newyorki pénzpiac­ra való roppant jelentő­ségénél fogva. A Brown ellen inszcenált baisse­­műveletek mind ez ideig sikertelenek voltak. Már május 20-án formális pánikot jelentettek Newyorkból a baissier-k köréből. Aztán megint hire jött, hogy Mac­Fadden Le Co. newyorki c­ég és az a Sully, aki korábban a hausset vezette, ellenmozgalomnak állottak élére, de ezekkel, úgy látszik, a Brown-csoport pénzügyi ereje szintén meg tudott küzdeni, mert a piacz képe nem változott. Kifejtettük már, hogy mily piaczi viszonyok támogatják az amerikai spekulácziót. Nedves és hideg tél megakadályozta a régi termés forgalmát, a kedvezőtlen tavaszi időjárás kés­leltette az új termésre való előkészületeket, s veszélyeztette a termés minőségét is . Európába való erős export folytán az amerikai készletek roppantul összezsugorodtak. Ez az export pedig főleg az európai kontinenset látta el, míg az angol fonók tartózkodtak a vásárlástól s így áru nélkül maradtak. Az európai kontinensnek ez a nagy importja ma az egyedüli hathatós fegyverünk az amerikai spekuláczióval szemben, mert az európai fonók képtelenek gyártmányaik árát arra a nívóra emelni, amelyen a nyersanyag ára áll, tehát csak a korábban olcsóbb áron beszerzett nyers­anyag feldolgozására szorítkozhatnak, mi miatt — nem úgy mint az angol és amerikai fonók teljesen — csak részben kénytelenek redukálni az üzemet. E tekintetben is legjobb helyzetben van Németország, rosszabbul vagyunk mi, továbbá Franczia­ és Oroszország és legrosz­­szabbul Anglia és Amerika. Angliában június 19. óta az egész lancashirei fonókerület szüne­tel, Amerikában pedig egy millió pamutfonó van munka nélkül. Amíg tehát egyfelől a pamutkereslet mesterségesen csökkentetik, addig igen sok fonó a piaczra dobta nyerspamut­­készletét, nyereségesebb lévén azt a mai magas áron eladni, mint feldolgozni s igy másfelől a pamutkinálat emelkedett. Ez az utóbbi állapot az, melyről azt hiszik, hogy a Brown-féle kornernek meg kell benne botlania. Eddig azon­ban nem látszik, hogy elfogyott volna a kor­nernek a szusza, mert Brown épp most lepte meg a világot azzal a tervével, hogy New­­york, London, Liverpool és Antwerpen összes pamut-érdekeltjeit felölelő nemzetközi pamut­­h­ősztől akar létesíteni. Két dologtól függ ma, hogy a Brown sikere­sen be fogja-e fejezni hadjáratát. Az egyik az, hogy elég-e a pénze ; a másik, hogy milyen lesz az amerikai új pamuttermés. Ha nem bukik bele az elsőbe, akkor bele kell buknia abba, hogy jó lesz az új termés. Ezért várja ma az egész világ oly nagy érdeklődéssel a washingtoni földmivelési hivatalnak a legköze­lebbi napokban közzéteendő kimutatását. A múlt havi becslés 74-1%-ra taksálta a termést és 28-97 millió acre-re a beültetett területet. Magánbecslések az előbbit 80%-ra, az utóbbit 30 millió acre-re teszik, ami 11 millió riálnyi termés­eredménynek felelne meg. Ekkora termés pedig elégséges volna a világ szükségletének ellátására, annál is inkább, mert a viszonyok nyomása alatt az utóbbi időben mind inkább terjed a keletindiai pamut használata, rosszabb minősége daczára is. Az összes tudósításokban jegyzett árak, ha nincs külön kitüntetve, ad Budapest, nagyban értendők. 1903. julius 5. Értéktőzsde. Az értéktőzsde sorsát ismét nem lehet a poli­tikától elválasztani. A sivár reménytelenség, mely a belpolitikából kiindulva, a közéletbe el­terjed, sehol sem tükröződik jobban vissza, mint a tőzsdén. Egyetlen reményünk, hogy egy jó termésű évet, ha a várakozások az utolsó perc­ben meg nem hiúsulnak, ismét egy jó hozammal kecsegtető év követi. E pillanatban azonban még érzéketlen az értékpiac­. A csen­det és mozdulatlanságot még a legvilágra­­szólóbb események sem zavarják meg.

Next