Magyar Lloyd, 1905. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1905-01-07 / 1. szám
2 hitelezőnek 100 k.-nál kisebb összeggel tartozik. Az esetben, ha ajánlata nem fogadtatik el, Halász csődöt kér üzlete ellen. Budapest. Grósz Adolf úriszabó (V., Váczikörút 17.) fizetéseit beszüntette. Budapest. Edler Adolf kereskedő fizetésképtelenséget jelentett. Budapest. Popper Ármin szűcs (VII., Nyárutcza 36.) fizetésképtelenséget jelentett. Budapest. Popper Ignácz szűcs (VI., Királyutcza 12.) beszüntette fizetéseit. Budapest. Lőwy K. utóda, Funkstein és társa bőrkereskedő-cég (VIII., Nagytuvaros u. 27.) fizetésképtelenséget jelentett. Budapest. Benedek Adolf Ábrahám nőidivatáru-kereskedő (IV., Károly-körút 11.), üzletét (M. K. L. 1904/53. sz.) Berger és Benedek czég alatt alapította, de czégtársa, Berger Jolán, 1903-ban kilépett az üzletből, mely árukért 41,521 k.-val tartozik. Az áruraktár ezzel szemben 8000, a követelések 1500 k. értéket képviselnek, azaz a fedezetlen hiány 31,019 korona. Ezenkívül Benedek több üzletbarátjáért 30,000 korona erejéig jótállást vállalt és ezideig ebből 5000 k.-t kell saját magának fizetnie. Benedek fizetésképtelenségét ezenkívül azzal indokolja, hogy 10,556 k. értékű divatja múlt árut 4000 koronáért kellett értékesítenie és különböző vásárokon még 15,000 k. veszteséget szenvedett, a többi hiányt pedig a magas üzleti költség okozta. Hitelezőinek 25°/6-os egyezséget ajánl, azzal, hogy raktárát végelárusítja, a pénz megszerzésére. Budapest. Brock Oszkár, kinek az Egyetemtéren volt fényképészeti készülék-üzlete, bécsi hitelezőiek alapos kihasználása után üzletét négyezer k.-ért Krécsi Frigyesre ruházta át. A hitelezők csalás miatt feljelentették. A vádlott Brock a végtárgyaláson azzal védekezett, hogy az üzlet eladásakor Krécsi neki a hitelezőktől kiállított nyilatkozatot mutatott, amelyben azok kijelentették, hogy nincsen kifogásuk az üzlet eladása ellen. A bíróság Brock állításának bizonyítására új vizsgálatot rendelt el. Abauj-Szántó. Rosenzweig Hermann vegyeskereskedő fizetésképtelenséget jelentett. Arad. Rosenberg József kereskedő fizetésképtelenséget jelentett. Bácskula. Czeisel Gyula vegyeskereskedő (M. K. L. 1904. 52. sz.) fizetésképtelenségét azzal indokolja, hogy gyönge egészsége miatt vásári üzletét idegen megbízottakkal folytatta, kik érzékenyen megkárosították. Árukért 33,605 k.-val tartozik és aktívái nincsenek felbecsülve. Bácskula, Szakácsy Árpád kereskedő (M. K. L. 1904/52. sz ) fizetésképtelenségére vonatkozólag az adós tudatja velünk, hogy üzlete teljesen leégett és csupán nevének megmentése érdekében ajánl rokonai jóvoltából 9000 k. tartozására 30%-ot készpénzben fizetve. Bec. Varga József kereskedő beszüntette fizetéseit. Besenyőtelek. Ifjak Vasas György szabó fizetésképtelenséget jelentett. Berzászka (Krassó Szörénym.). Reinhold Salamon vegyeskereskedő fizetésképtelen. Beszterczebánya. Grünwald S. divatárukereskedő beszüntette fizetéseit. Breznóbánya. Fischer Ignácz vegyeskereskedő 24 éves fennállás után értesítette hitelezőit, hogy kötelezettségeinek nem tehet eleget. Debreczen, Kohn Adolf és fia bőrnagykereskedő-czég 45 évi fennállás után beszüntette fizetéseit. Az üzletet 1870-ben Kohn Adolf alapította és mintegy 12 évvel ezelőtt Lipót fiát társul vette üzletébe. A passzívák jelenleg 400,000 k.-ra rúgnak, mig az aktívák 280,000 k. értékűek s a czégnek egy 140,000 kor. jelzálogi kölcsönnel megterhelt háza is van. A czég 50°/6-os kiegyezést ajánlott hitelezőinek s az ajánlat elfogadása nagyon valószínű. Déva, Bogdán Miklós posztókereskedő fizetésképtelenséget jelentett. Dunaszerdahely. Weisz Jakab ruhakereskedő fizetésképtelen. Fiume. Machielli F. fehérnemű- és vászonkereskedő fizetésképtelenséget jelentett, mert üzletét a napokban 14,000 k. erejéig lefoglalták. Ezenkívül árukért 17,000, pénzért 20,000 k.-val tartozik és áruraktára legfeljebb 10,000 k. értéket képvisel. Machielli fizetésképtelenségét a gyenge üzletmenettel indokolja. Győr. Brucker Győző Nándor és társa kereskedő-czég fizetésképtelenséget jelentett. Győr. Szirmai Mór rövid- és divatáru-kereskedő (M. K. L. 1904. 53. sz.) üzletét szaktudásában bizva, 1903. februárjában tőke nélkül alapította. Az üzlet kezdetben kielégítő forgalmú volt, de később a forgalom teljesen elakadt. A czég átukért 30,000 k.-val tartozik és aktívái nincsenek felbecsülve. Szirmai bátyjának kezessége mellett békés kiegyezésen fáradozik. Hódmezővásárhely. Klein Károly és társa ruhakereskedő fizetéseit beszüntette. Igai, Özvegy Weisz Jakabné vegyeskereskedő, 22 éves fennállás után, beszüntette fizetéseit. Kalocsa. Idősebb Gazdik János és ifjabb Gazdik János hazaló vászonkereskedők (M. K. L. 1904. 52. sz.) fizetésképtelenségüket többrendbeli kárukra elkövetett lopással indokolják és békés kiegyezést kérnek hitelezőiktől. Kaposvár. Özvegy Sáry Mihályné vb. kereskedő áruraktára 2931 és javarészt kétes követelései 5647 k. értékűek. Kassa, Groszmann Sámuel utódai divatárukereskedő-czég (M. K. L. 1904. 53. sz.) üzletét 1851-ben alapította és fizetésképtelenségét a gyors divatváltozás folytán elértéktelenedett áruk túlszaporodásával és a gyenge üzletmenettel indokolja. A czég január 8-ig moratóriumot kapott hitelezőitől a kiegyezés sikeres keresztülvitele érdekében. Az árutartozások 140,000 k.-ra rúgnak. Kunbaja, Steiner Ferencz vb. kereskedő csődvagyonát 1904. deczember 17-én adták el. Makó. Klein Ferdinand ruhakereskedő (M. K. L. 1904. 50. sz.) üzletét 6 évvel ezelőtt Klein és Kalcich czég alatt alapította, de Kalcich részét később 4000 k.-val megváltotta. Klein 1904. tavaszán lábát törte és üzlete az idegen vezetés alatt tönkrement, úgy, hogy most méltányos egyezségre szorult apja jótállása mellett. Miskolcz. Groszmann Jenő vegyeskereskedő (M. K. L. 1904. 53. sz.) üzletét 1903. aug. 1-én 12,000 k. tőkével alapította, melyet a tulajdonos apósa, Rothbart, a nagyváradi Johannaszappangyár tulajdonosa, hozomány fejében még 12,000 k.-val szaporított. Groszmann bukását eleinte a gyenge üzletmenettel indokolta, majd a fedezetlen 40,000 k. tartozással szemben beismerte, hogy a tőzsdén játszott és spekulácziója balul ütött ki. Groszmann most apósa jótállása mellett 40 V6-os kiegyezést ajánl 10% készfizetéssel és három, 2 havonként fizetendő egyenlő részlettel. Az áruraktár 13,554, a jó követelések 3929, az üzleti váltók 417 és a készpénz 30, összesen 17,932 k. értéket képviselnek és ezzel szemben a cég árukért 37,337, pénzért 19,405, összesen 56,732 k -val tartozik. Mitrovicza, Baumann Rudolf rövidárukereskedő, ki üzletét alig egy évvel ezelőtt nyitotta meg, máris fizetésképtelenséget jelentett. Munkács, Sternbach Lipót rövidárukereskedő, miután szeptember és október hónapban körülbelül 100.000 k. értékű árut vásárolt a budapesti és bécsi piacon, azt legnagyobb részben elrejtette és önmaga ellen csődöt kért. Minthogy a csődtömegben alig találtak valami árut, a hitelezők följelentésére Sternbachot csalárd bukás miatt letartóztatták. Áruraktára 13,683, követelései 13,076, ingóságai 1613 k. értékűek és passzívái 50,461 k.-ra rúgnak. Nagybánya, Rózsa Simon könyv- és papirkereskedő fizetésképtelenséget jelentett. Rózsa a a vagyonos Steinfeld-czég beltagja és rokona s igy fizetésképtelensége nagy feltűnést keltett. Nagykanizsa. Ifj. Stern Mór bőrkereskedő (M. K. L. 1905/52. sz.) árukért 45.000, pénzért nejének 6000, sógorának 7200, más hitelezőknek 10,800 k.-val tartozik. 1903. decz. 31-én felvett mérlege már passzív volt, amit ideiglenesen kölcsönpénzzel fedezett. 1903-ban forgalma 98,000, 1904-ben 92,000 k. volt s ezzel szemben üzleti költsége és háztartása évente 10.000 k.-ba került, noha csak 10%-os bruttó nyeresége volt a forgalomból. Stern békés kiegyezést kért hitelezőitől. Nagykanizsa. Ifj. Weisz Ignácz ruhakereskedő néhány héttel ezelőtt személyesen tett kiegyezési ajánlatot hitelezőinek, kik azt elfogadták, de később Weisz kijelentette, hogy teljesen megrendült vagyoni állapota miatt az egyezségnek eleget nem tehet. Passzívái ugyanis 70.000 k.-ra rúgnak, míg raktára csak 45.000 k. értékű és mivel 100%-os moratóriumát apósa nem garantálja, legföljebb 55%-ot fizethetne. A hitelezők azonban, tekintettel az első egyezség be nem tartására, az újabb ajánlatot elutasították. Nagykanizsa. Armuth Sándor rövidárukereskedő (M. K. L. 1904/52. és 53. sz.) fizetésképtelenségét azzal indokolja, hogy különböző vállalkozásokba kezdett és így csekély tőkéje szétforgácsolódott és önköltsége túlszaporodott. 1903. februárjában felvett utolsó mérlege 27,485 korona fölösleggel zárult, de e mérlegben kaposvári üzlete 34,650 k. aktívával szerepelt. Azóta azonban 19,000 k. veszteséggel felhagyott a kaposvári üzlettel s időközi mérlege ekkor 67.000 k. cselekvőséget mutatott, de ebben a Kaposvárról és a zágrábi fiókból visszahozott áruk beszerzési árban voltak felvéve, noha értékük 15.000 k.-val kisebb volt. Ehhez járult az, hogy a nagykanizsai üzlet raktára mindig nagyobb volt a forgalomszükségletnél és hogy Armuth lipiki fürdőévad-üzlete sem járt megfelelő eredménynyel. A czég most árukért 52,000, pénzért 28,000 k.-val tartozik. Armuth áruraktárát 32,000 k.-ra becsüli, de az áruk között sok elértéktelenedett van. A jó követelések 2000 k.-t tesznek ki. A czég békés kiegyezést kért hitelezőitől. Nagykanizsa. Spitzer Ferencz lókereskedő fizetésképtelen. Nagykanizsa. Boronkay Károly női divatárukereskedő fizetésképtelenséget jelentett. Nagyszombat. Spitzer Ármin vb. kereskedő áruraktára 1549, ingóságai 700 k. értékűek. A passzívák 4000 k.-ra rúgnak. Nagyvárad. Szabó testvérek rövidáru-kereskedő czég 3 éves fennállása után beszüntette fizetéseit. Nyíregyháza, Kolozs Jenő vb. kereskedő csődvagyona csak 1905. május havában kerül felosztásra. MAGYAR LLOYD 1905. január 7.