Magyar Lloyd, 1905. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)

1905-01-07 / 1. szám

2 hitelezőnek 100 k.-nál kisebb összeggel tartozik. Az esetben, ha ajánlata nem fogadtatik el, Halász csődöt kér üzlete ellen. Budapest. Grósz Adolf úriszabó (V., Váczi­­körút 17.) fizetéseit beszüntette. Budapest. Edler Adolf kereskedő fizetéskép­telenséget jelentett. Budapest. Popper Ármin szűcs (VII., Nyár­­utcza 36.) fizetésképtelenséget jelentett. Budapest. Popper Ignácz szűcs (VI., Király­­utcza 12.) beszüntette fizetéseit. Budapest. Lőwy K. utóda, Funkstein és társa bőrkereskedő-c­ég (VIII., Nagytuvaros­ u. 27.) fizetésképtelenséget jelentett. Budapest. Benedek Adolf Ábrahám nőidivat­­áru-kereskedő (IV., Károly-körút 11.), üzletét (M. K. L. 1904/53. sz.) Berger és Benedek czég alatt alapította, de czégtársa, Berger Jolán, 1903-ban kilépett az üzletből, mely árukért 41,521 k.-val tartozik. Az áruraktár ezzel szem­ben 8000, a követelések 1500 k. értéket kép­viselnek, azaz a fedezetlen hiány 31,019 korona. Ezenkívül Benedek több üzletbarátjáért 30,000 korona erejéig jótállást vállalt és ezideig ebből 5000 k.-t kell saját magának fizetnie. Benedek fizetésképtelenségét ezenkívül azzal indokolja, hogy 10,556 k. értékű divatja múlt árut 4000 koronáért kellett értékesítenie és különböző vásárokon még 15,000 k. veszteséget szenvedett, a többi hiányt pedig a magas üzleti költség okozta. Hitelezőinek 25°/6-os egyezséget ajánl, azzal, hogy raktárát végelárusítja, a pénz meg­szerzésére. Budapest. Brock Oszkár, kinek az Egyetem­téren volt fényképészeti készülék-üzlete, bécsi hitelezőiek alapos kihasználása után üzletét négyezer k.-ért Krécsi Frigyesre ruházta át. A hitelezők csalás miatt feljelentették. A vádlott Brock a végtárgyaláson azzal védekezett, hogy az üzlet eladásakor Krécsi neki a hitelezőktől kiállított nyilatkozatot mutatott, amelyben azok kijelentették, hogy nincsen kifogásuk az üzlet eladása ellen. A bíróság Brock állításának bizo­nyítására új vizsgálatot rendelt el. Abauj-Szántó. Rosenzweig Hermann ve­gyeskereskedő fizetésképtelenséget jelentett. Arad. Rosenberg József kereskedő fizetés­­képtelenséget jelentett. Bácskula. Czeisel Gyula vegyeskereskedő (M. K. L. 1904. 52. sz.) fizetésképtelenségét azzal indokolja, hogy gyönge egészsége miatt vásári üzletét idegen megbízottakkal folytatta, kik érzékenyen megkárosították. Árukért 33,605 k.-val tartozik és aktívái nincsenek felbecsülve. Bácskula, Szakácsy Árpád kereskedő (M. K. L. 1904/52. sz ) fizetésképtelenségére vonat­kozólag az adós tudatja velünk, hogy üzlete teljesen leégett és csupán nevének megmentése érdekében ajánl rokonai jóvoltából 9000 k. tartozására 30%-ot készpénzben fizetve. Bec. Varga József kereskedő beszüntette fizetéseit. Besenyőtelek. Ifjak Vasas György szabó fizetésképtelenséget jelentett. Berzászka (Krassó Szörénym.). Reinhold Salamon vegyeskereskedő fizetésképtelen. Beszterczebánya. Grünwald S. divatáru­kereskedő beszüntette fizetéseit. Breznóbánya. Fischer Ignácz vegyeskeres­kedő 24 éves fennállás után értesítette hitele­zőit, hogy kötelezettségeinek nem tehet eleget. Debreczen, Kohn Adolf és fia bőr­­nagykereskedő-czég 45 évi fennállás után beszüntette fizetéseit. Az üzletet 1870-ben Kohn Adolf alapította és mintegy 12 évvel ezelőtt Lipót fiát társul vette üzletébe. A passzívák jelenleg 400,000 k.-ra rúgnak, mig az aktívák 280,000 k. értékűek s a czégnek egy 140,000 kor. jelzálogi köl­csönnel megterhelt háza is van. A czég 50°/6-os kiegyezést ajánlott hitelezőinek s az ajánlat elfogadása nagyon valószínű. Déva, Bogdán Miklós posztókereskedő fize­tésképtelenséget jelentett. Dunaszerdahely. Weisz Jakab ruhakeres­kedő fizetésképtelen. Fiume. Machielli F. fehérnemű- és vászon­kereskedő fizetésképtelenséget jelentett, mert üzletét a napokban 14,000 k. erejéig lefoglalták. Ezenkívül árukért 17,000, pénzért 20,000 k.-val tartozik és áruraktára legfeljebb 10,000 k. érté­ket képvisel. Machielli fizetésképtelenségét a gyenge üzletmenettel indokolja. Győr. Brucker Győző Nándor és társa kereskedő-czég fizetésképtelenséget jelentett. Győr. Szirmai Mór rövid- és divatáru-ke­reskedő (M. K. L. 1904. 53. sz.) üzletét szak­tudásában bizva, 1903. februárjában tőke nél­kül alapította. Az üzlet kezdetben kielégítő forgalmú volt, de később a forgalom teljesen elakadt. A czég át­ukért 30,000 k.-val tartozik és aktívái nincsenek felbecsülve. Szirmai bátyjának kezessége mellett békés kiegyezésen fáradozik. Hódmezővásárhely. Klein Károly és társa ruhakereskedő fizetéseit beszüntette. Igai, Özvegy Weisz Jakabné vegyeskeres­kedő, 22 éves fennállás után, beszüntette fize­téseit. Kalocsa. Idősebb Gazdik János és ifjabb Gazdik János hazaló vászonkereskedők (M. K. L. 1904. 52. sz.) fizetésképtelenségüket többrendbeli kárukra elkövetett lopással indo­kolják és békés kiegyezést kérnek hitelezőiktől. Kaposvár. Özvegy Sáry Mihályné vb. ke­reskedő áruraktára 2931 és javarészt kétes követelései 5647 k. értékűek. Kassa, Groszmann Sámuel utódai divat­­árukereskedő-czég (M. K. L. 1904. 53. sz.) üz­letét 1851-ben alapította és fizetésképtelenségét a gyors divatváltozás folytán elértéktelenedett áruk túlszaporodásával és a gyenge üzlet­menettel indokolja. A czég január 8-ig mora­tóriumot kapott hitelezőitől a kiegyezés sikeres keresztülvitele érdekében. Az árutartozások 140,000 k.-ra rúgnak. Kunbaja, Steiner Ferencz vb. kereskedő csődvagyonát 1904. deczember 17-én adták el. Makó. Klein Ferdinand ruhakereskedő (M. K. L. 1904. 50. sz.) üzletét 6 évvel ezelőtt Klein és Kalcich czég alatt alapította, de Kalcich részét később 4000 k.-val megváltotta. Klein 1904. tavaszán lábát törte és üzlete az idegen vezetés alatt tönkrement, úgy, hogy most méltányos egyezségre szorult apja jót­állása mellett. Miskolcz. Groszmann Jenő vegyeskeres­kedő (M. K. L. 1904. 53. sz.) üzletét 1903. aug. 1-én 12,000 k. tőkével alapította, melyet a tu­lajdonos apósa, Rothbart, a nagyváradi Johanna­­szappangyár tulajdonosa, hozomány fejében még 12,000 k.-val szaporított. Groszmann buká­sát eleinte a gyenge üzletmenettel indokolta, majd a fedezetlen 40,000 k. tartozással szem­ben beismerte, hogy a tőzsdén játszott és spekulácziója balul ütött ki. Groszmann most apósa jótállása mellett 40 V6-os kiegyezést ajánl 10% készfizetéssel és három, 2 havonként fize­tendő egyenlő részlettel. Az áruraktár 13,554, a jó követelések 3929, az üzleti váltók 417 és a készpénz 30, összesen 17,932 k. értéket képvi­selnek és ezzel szemben a c­ég árukért 37,337, pénzért 19,405, összesen 56,732 k -val tartozik. Mitrovicza, Baumann Rudolf rövidárukeres­kedő, ki üzletét alig egy évvel ezelőtt nyitotta meg, máris fizetésképtelenséget jelentett. Munkács, Sternbach Lipót rövidárukeres­kedő, miután szeptember és október hónapban körülbelül 100.000 k. értékű árut vásárolt a bu­dapesti és bécsi piac­on, azt legnagyobb rész­ben elrejtette és önmaga ellen csődöt kért. Minthogy a csődtömegben alig találtak valami árut, a hitelezők följelentésére Sternbachot csalárd bukás miatt letartóztatták. Áruraktára 13,683, követelései 13,076, ingóságai 1613 k. ér­tékűek és passzívái 50,461 k.-ra rúgnak. Nagybánya, Rózsa Simon könyv- és papir­­kereskedő fizetésképtelenséget jelentett. Rózsa a a vagyonos Steinfeld-czég beltagja és rokona s igy fizetésképtelensége nagy feltűnést keltett. Nagykanizsa. Ifj. Stern Mór bőrkereskedő (M. K. L. 1905/52. sz.) árukért 45.000, pénzért nejének 6000, sógorának 7200, más hitelezők­nek 10,800 k.-val tartozik. 1903. decz. 31-én felvett mérlege már passzív volt, amit ideigle­nesen kölcsönpénzzel fedezett. 1903-ban for­galma 98,000, 1904-ben 92,000 k. volt s ezzel szemben üzleti költsége és háztartása évente 10.000 k.-ba került, noha csak 10%-os bruttó­­­ nyeresége volt a forgalomból. Stern békés ki­egyezést kért hitelezőitől. Nagykanizsa. Ifj. Weisz Ignácz ruhakeres­kedő néhány héttel ezelőtt személyesen tett kiegyezési ajánlatot hitelezőinek, kik azt el­fogadták, de később Weisz kijelentette, hogy teljesen megrendült vagyoni állapota miatt az egyezségnek eleget nem tehet. Passzívái ugyanis 70.000 k.-ra rúgnak, míg raktára csak 45.000 k. értékű és mivel 100%-os moratóriumát apósa nem garantálja, legföljebb 55%-ot fizethetne. A hitelezők azonban, tekintettel az első egyezség be nem tartására, az újabb ajánlatot elutasí­tották. Nagykanizsa. Armuth Sándor rövidáru­­kereskedő (M. K. L. 1904/52. és 53. sz.) fizetés­­képtelenségét azzal indokolja, hogy különböző vállalkozásokba kezdett és így csekély tőkéje szétforgácsolódott és önköltsége túlszaporodott. 1903. februárjában felvett utolsó mérlege 27,485 korona fölösleggel zárult, de e mérlegben kaposvári üzlete 34,650 k. aktívával szerepelt. Azóta azonban 19,000 k. veszteséggel felhagyott a kaposvári üzlettel s időközi mérlege ekkor 67.000 k. cselekvőséget mutatott, de ebben a Kaposvárról és a zágrábi fiókból visszahozott áruk beszerzési árban voltak felvéve, noha értékük 15.000 k.-val kisebb volt. Ehhez járult az, hogy a nagykanizsai üzlet raktára mindig nagyobb volt a forgalomszükségletnél és hogy Armuth lipiki fürdőévad-üzlete sem járt meg­felelő eredménynyel. A czég most árukért 52,000, pénzért 28,000 k.-val tartozik. Armuth áruraktárát 32,000 k.-ra becsüli, de az áruk között sok elértéktelenedett van. A jó követe­lések 2000 k.-t tesznek ki. A czég békés ki­egyezést kért hitelezőitől. Nagykanizsa. Spitzer Ferencz lókereskedő fizetésképtelen. Nagykanizsa. Boronkay Károly női divat­­árukereskedő fizetésképtelenséget jelentett. Nagyszombat. Spitzer Ármin vb. keres­kedő áruraktára 1549, ingóságai 700 k. értékűek. A passzívák 4000 k.-ra rúgnak. Nagyvárad. Szabó testvérek rövidáru-ke­reskedő czég 3 éves fennállása után beszün­tette fizetéseit. Nyíregyháza, Kolozs Jenő vb. kereskedő csődvagyona csak 1905. május havában kerül felosztásra. MAGYAR LLOYD 1905. január 7.

Next