A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője, 1882 (1. évfolyam, 1-35. szám)
1882-05-04 / 18. szám
Műemlékek és régiségek köréből felemlíthetjük a régi plébániatemplomot görög oszlopcsarnokával és a Wallsee által épített St. Vitusnak szentelt templomot. Ez utóbbi a velencei „Sta Maria della Salute" templom mintájára készült klasszikus homlokzattal, de azért hidegen hagyja a szemlélőt. Érdekes történelmi nevezetesség a Tersato, a várostól 30 órányira, a tenger színe felett 123 m. magasságban levő hegyi kastély, mely egykori családi fészke a híres Frangepánoknak, kik Fiume történetében jelentékeny szerepet játszottak. A kastélyban igen érdekes és gazdag régiségi gyűjteményt őriznek; a kastély szomszédságában egy barátkolostor, melynek kápolnája egyúttal híres búcsújáróhely. A kastély fekvését a Tersato hegy oldalában és az innen élvezhető kilátást, mely a várost, a kikötőt és az egész Quarnerot madártávlatból engedi látni, páratlannak mondják a maga nemében. A kastélyhoz a városból kocsi- és gyalogút vezet. Az újabb Fiuméból kétségtelenül a nagyszerű kikötő-építkezéseket illeti meg a pálma. Az uralkodó szelek ellen védett fekvése is mintegy praedestinálja Fiumét arra, hogy par excellence kikötőváros legyen. Mária Terézia volt az, ki legelőször lett figyelmessé Fiume ezen hivatásszerű tulajdonságára és ő járult hozzá, hogy ezen rendeltetésének meg is felelhessen. Mi sem sajnáljuk ama milliókat, melyeket 1807 óta Fiume emelésére fordítottunk, és ha végigjárjuk ezen monumentális építkezéseket, méltó megelégedés jut értük osztályrészül. Elhagyva a kikötő-építményeket az új városban kellemes benyomást gyakorol az Ürményitér, a tengerészeti akadémia épülete, az e század elején épült igen szép színház. Étvágyunk csillapítására és szomjiunk enyhítésére többrendbeli modern berendezésű közhasznú intézet, vulgo fogadó, kínálkozik. Ilyenek a „Hotel de la Ville" a vasúti állomás közelében; az „Európa" szálló, a „Hotel Deák" a Corsi a Deákon szép kilátással a tengerre. A magyar szóróját itt kizárólag bécsi és gráci sörrel oltják. Fiume iparintézetei közül a a hemai gyár, a híres fiumei dohánygyár, mely egymaga 4000 munkást foglalkoztat, érdemelnek említést. Nem akartuk az iparintézetek sorában fölemlíteni a várostól csekély távolságban fekvő s kis gőzösökkel megközelíthető Whitehead- féle Torpedo-gyárat, mely egyedül gyártja Európában a gyilkos készülékeket és fedözi az egész civilizált (?) világ ebbeli szükségleteit. Kitűnő helyen kell felemlítenünk a Smith és Meynier urak világhírű papírgyárát, a vadregényes recinai hegyszakadékban. A Recini völgyét a Finmara, hajdan Recina folyócska hasítja ketté, melytől a város jelenlegi nevét nyerte. Érdekes továbbá a kikötő vállalat preluccai kőbányája is, melynek meglátogatása szintén fel van véve a kirándulási programul egyik pontja gyanánt. A város alacsonyabb fekvésű környéke gazdag: forrásokban, szőlőkben, olaj-, flige-, gesztenye-, borostyán- és gyümölcsfákban, olyannyira, hogy Fiume mintegy virágzó kertben látszik elterülni. A vidékre való kirándulásoknál figyelembe ajánlhatjuk, hogy a homoki viperától, mely itt otthonos, kellőleg óvakodjunk. A városból pompás út vezet az egy órányira fekvő Abbázia kirándulási helyre, hol park közepén csinos kéjlak áll. Ъ A jelenleg 18000 lakost számláló Fiume mostani olasz neve csak a XVII. században jött átalános használatba; a XVI. századbeli magy. törvényekben Fiume még Rieka néven szerepel; legrégibb latin neve pedig „Fanum St. Viti ad flumen", melyből a német tudomány „St. Veit am Flaum“-ot csinált. Fiume története meglehetős bonyolult és fájdalom évszázadok mulasztásainak és hibájának róhatják fel, hogy még ma sem gyönyörködhetünk irígytelenűl és bizonyos igények hangoztatása nélkül birtokában. Fiume, melyet még III. Béla és Г1.” Endre királyaink a Frangepánoknak ajándékoztak, váltakozva ment magyar kézből osztrák kézre és innét vissza. Egész történelme leírhatásáért folytonos verseny a magyarok, osztrákok és horvátok részéről. Hosszabb ideig autonómiája is volt. Mária Teréziának 1779-ben kelt diplomája azon okirat, melynek alapján Magyarország joggal magának reklamálhatja mindenkoron e gyönyörű várost. Ebben Mária Terézia kimondja, hogy Fiume nem a horvát földhöz, hanem mint különálló terület bár, közvetlen it Magyarországhoz tartozik. Póla: Ritka hely, mely oly sokoldalú igényeit tudná kielégíteni az utasnak, mint épen Pola: az archeológus gyönyörködhetik a rómaiak fénykorából épségben fenmaradt emlékeken; aki a velencei uralom nyomait kutatja Istriában, az fölleli a hatalmas köz 8.