A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője, 1907 (26. évfolyam, 1-46. szám)
1907-03-31 / 12. szám
1907 március 31 12. szám ágának fejlődésére. Minél több tagja lesz Egyesületünknek, annál tartalmasabb lesz folyóiratunk, mert annál több költséget fordíthatunk rá s bizonyára szaporodni fognak munkatársaik is. Egyesületünk egyik fő célja, hogy folyóiratunk magas nívón legyen. Nem szabad tért engedni oly felfogásnak, hogy nagyobb gócpontokban lakó kartársaink nem mindnyájan reflektálnak folyóiratunkra, elegendő egy pár példány nekik. Ennek a felfogásnak terjedése Egyesületünk működését megbénítaná, a technikai irodalom fejlesztését megakasztaná. Magyar technikusnak nem szabad így gondolkodni. Fiatalabb tagtársaink működési tért találnak Szemle-rovatunk szerkesztésében. A szerkesztőség szerető gonddal hárítja el a kezdet nehézségeit. A külföld nevezetesebb technikai alkotásainak, a technikai tudományok haladásának figyelemmel kísérésére szüksége van minden technikusnak, de elsősorban a fiatalságnak, akikre a jövőben mindig nagyobb és nagyobb feladatok várnak. A nagynak keresése az ifjúság álma s a férfikor legkomolyabb foglalkozása. És ezen a helyen azokhoz a technikusokhoz fordulunk, akik a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletet eddig is szeretettel támogatták. Elsősorban műegyetemünk tanáraihoz. Bizonyára találnak módot arra, hogy a műegyetemről kikerülő fiatal technikus figyelmét Egyesületünknek a technikusok érdekében kifejtett kulturális munkásságára felhívják. A technikus hivatalfőnököknek módjukban van a hozzájuk beosztott mérnököket arra bírni, hogy úgy a kar érdekében, mint saját jól felfogott érdekükben Egyesületünk tagjainak sorába lépjenek. Szép példát mutat e tekintetben a vízépítési igazgatóság. Tagadhatatlan, hogy folyóiratunk már most is bőségesen kárpótolja az egyesületi tagsággal járó kiadást. Felhangzott azonban a panasz, hogy különösen a budapest fiatal mérnökökre gyakorlati működésük kezdetén az egyesület tagsági díj nagy terhet ró. Választmányunk foglalkozott ezzel a kérdéssel és hogy fiatal kartársaink ebből az okból ne legyenek akadályozva Egyesületünkbe belépni, a közgyűlés által is elfogadott alapszabálymódosítással lehetővé tette, hogy olyan fiatal kartársaink, akik főiskolai tanulmányaikat még nem több, mint három éve fejezték be, három év tartamára rendkívüli tagoknak is beléphetnek és a tagsági díjat évi 16 %-ban állapította meg. Szeretettel fogadjuk fiatal kartársainkat, érdeklődéssel kísérjük munkálkodásukat, a fő az, hogy dolgozzanak a kar érdekében közöttünk, ismerjék meg Egyesületünket s ne hallomás után szerzett hírek alapján terjesszék a hírt, hogy fiatal technikus az Egyesületben nem tud érvényesülni. Csak egyesülve lehet sikereket elérni, a technikus kar érdekében eredménynyel harcolni, bármily kiváló is legyen az egyén, egymagában arra nem képes. Egy csöp víz is magában foglalja ugyan a tenger tulajdonságait, de hajót vinni nem tud. Akciót indítottunk az egyesületi ház építése tárgyában. Mi, akik a székesfőváros fejlesztése érdekében, amint jelentésem bevezető részében felsoroltam, intenzíve munkálkodtunk, azt hittük joggal fordulunk székesfővárosunk közönségéhez, hogy egyesületi házunk céljára meghatározott évre telket kapjunk azzal a feltétellel, hogy az épület bizonyos számú évek múlva a főváros tulajdonába megy át. Ilyen kedvezményben más közhasznú intézetek a székesfőváros részéről a múltban több alkalommal részesültek. És bár a székesfőváros tanácsa kérelmünket egyértelműen pártolta, s noha a közgyűlésen is közhasznú és a székesfőváros érdekében kifejtett működésünk kellő méltatásban részesült, a közgyűlés kérelmünket elutasította. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet R 1. Közgyűlés — székesfővárosunk érdekében ezentúl is épp oly buzgalommal fog dolgozni, mint annak előtte. Az egyesület vezetősége tudatában van annak, hogy mai helyiségeink nem megfelelők s további lépéseket tett megfelelő helyiség biztosítása céljából. Reméljük, hogy e tekintetben legközelebb választmányunknak már kedvező jelentést tehetünk. Szakosztályaink hatalmas munkálkodást fejtettek ki. Bizottságaink a technikusokat s a közt érdeklő emlékiratok készítésével tartalmas munkát végeztek. Voltak napjaink, amikor a különböző bizottságok tanácskozására nem volt elegendő helyiségünk. Egyetemes szaküléseink, melyeknek tárgyai a technikusok egyetemét érdeklő előadások, igen látogatottak voltak. Tapasztaltuk, hogy a technika újabb vívmányainak ismertetése — pl. a drótnélküli távíróé — rendkívül nagy hallgatóságot vonzott. Előadó termünk szűknek bizonyult annak befogadására. Kétségen kívül Egyesületünk működésének nagy részét mű- és középítési szakosztályaink foglalják le. Érdekes és aktuális előadásokon kívül a közt érdeklő tárgyalásaik és bírálataik tették élénkké mindig látogatott üléseiket. Mű- és középítési szakosztályainknak kiváló működést kifejtett jegyzői: Kabdebó Gyula és Hültl Dezső dr. a múlt év folyamán leköszöntek, helyükbe a szakosztályok Kertész K. Róbertet és Fritz Oszkárt választották. Vízépítési szakosztályunk a munkából mindig kivette a maga részét. Nagyszámú hallgatóság előtt tartották a Duna-Tisza csatornával és a garami víziművel foglalkozó sorozatos előadásokat. A vízépítési szakosztály, igen helyesen,, vidéki tagtársainkat is bevonja munkálkodási körébe. A szakosztály érdemes jegyzője ifj. Létay Lajos leköszönvén, helyébe a szakosztály Viczián Edét választotta. Külön akarjuk felemlíteni Havestadt porosz titkos építőtanácsosnak Egyesületünkben a Teltow-csatornáról tartott igen érdekes előadását. Geodéziai szakosztályunk a magyar országos felmérések és a birtokrendező mérnökök ügyével alaposan és sikeresen foglalkozott. A szakosztály elnöksége az elmúlt év folyamán újjá alakult, elnökévé Szesztay László helyébe, aki leköszönt, kiváló tevékenységű jegyzőjét, Dobrovics Viktort, jegyzőjévé pedig Fasching Antal dr-t választotta. Kívánatos volna, hogy az út-, vasút- és hídépítési szakosztály, működése intenzívebb legyen. . .................. . Az elmúlt szezonban az aránylag csekély számú, de igen érdekes előadást éppen vasúti mérnökeinktől nyertük, akiknek működését a vasúti -és hajózási klub is lefoglalja. Kétségtelen azonban, hogy vasúti mérnökeinktől több is tennék. De hol maradtak közutainkkal foglalkozó mérnökeink, a hídmérnökök, fővárosunk mérnökei, akiknek működési köre éppen e szakosztályéba esik. Vegyészmérnöki szakosztályunk pár érdekes s a nagyközönséget is érdeklő előadást tartott egyetemes szakülésen. Ilyenek voltak a tejre s a magyar búzára és lisztre vonatkozó előadások. A gépészeti, elektrotechnikai és gyáripari, valamint a bányászati és kohászati egyesült szakosztályok üléseinek száma egyetemes szaküléseink szaporodásának rovására keresbedett. Egyetemes szaküléseink tárgyai azonban elsősorban e szakosztály működési körét érdekelték. Annál kiválóbb munkálkodást fejtett ki a szakosztály bizottságaiban. A gépész- és vegyészmérnökök gyári nevelése és szociális helyzetének javítása, a vaskartell, a munkaadók és ipari munkások közötti viszonyok szabályozása tárgyában készült emlékiratok elsősorban e szakosztály munkásságának eredményei. A gépészmérnöki szakosztálynak két cikluson át buzgó jegyzője, Dubsky Alfréd dr. szintén megvált állásától, helyébe a szakosztály Harkányi Józsefet választotta. Múlt évi munkálkodásunk részletei a következők: Választmányunk 12 (14)* ülést tartott, út- vasút- és hídépítési szakosztályunk 6-ot (7), vízépítési szakosztályunk 11-et (10), a gépészeti, elektrotechnikai és gyáripari, valamint a bányászati és kohászati * A zárójelben levő adatok az előző évre vonatkoznak. 17 131