A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője, 1907 (26. évfolyam, 1-46. szám)

1907-03-31 / 12. szám

1907 március 31 12. szám ágának fejlődésére. Minél több tagja lesz Egyesületünknek, annál tartalmasabb lesz folyóiratunk, mert annál több költséget fordít­hatunk rá s bizonyára szaporodni fognak munkatársaik is. Egyesületünk egyik fő célja, hogy folyóiratunk magas nívón legyen. Nem szabad tért engedni oly felfogásnak, hogy nagyobb gócpontokban lakó kartársaink nem mindnyájan reflektálnak folyó­iratunkra, elegendő egy pár példány nekik. Ennek a felfogásnak terjedése Egyesületünk működését meg­bénítaná, a technikai irodalom fejlesztését megakasztaná. Magyar technikusnak nem szabad így gondolkodni. Fiatalabb tagtársaink működési tért találnak Szemle-rovatunk szerkesztésében. A szerkesztőség szerető gonddal hárítja el a kezdet nehézségeit. A külföld nevezetesebb technikai alkotásainak, a technikai tudo­mányok haladásának figyelemmel kísérésére szüksége van minden technikusnak, de első­sorban a fiatalságnak, akikre a jövőben mindig nagyobb és nagyobb feladatok várnak. A nagynak keresése az ifjúság álma s a férfikor legkomolyabb foglalkozása. És ezen a helyen azokhoz a technikusokhoz fordulunk, akik a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletet eddig is szeretettel támogatták. Első­sorban műegyetemünk tanáraihoz. Bizonyára találnak módot arra, hogy a műegyetemről kikerülő fiatal technikus figyelmét Egyesületünknek a technikusok érdekében kifejtett kulturális mun­kásságára felhívják. A technikus hivatal­főnököknek módjukban van a hozzájuk be­osztott mérnököket arra bírni, hogy úgy a kar érdekében, mint saját jól felfogott érdekükben Egyesületünk tagjainak sorába lép­jenek. Szép példát mutat e tekintetben a vízépítési igazgatóság. Tagadhatatlan, hogy folyóiratunk már most is bőségesen kár­pótolja az egyesületi tagsággal járó kiadást. Felhangzott azonban a panasz, hogy különösen a budapest fiatal mérnökökre gyakorlati működésük kezdetén az egyesület tagsági díj nagy terhet ró. Választmányunk foglalkozott ezzel a kérdéssel és hogy fiatal kartársaink ebből az okból ne legyenek akadályozva Egyesületünkbe belépni, a közgyűlés által is elfogadott alapszabálymódosítással lehetővé tette, hogy olyan fiatal kartársaink, akik főiskolai tanul­mányaikat még nem több, mint három éve fejezték be, három év tartamára rendkívüli tagoknak is beléphetnek és a tagsági díjat évi 16 %-ban állapította meg. Szeretettel fogadjuk fiatal kartársainkat, érdeklődéssel kísérjük munkálkodásukat, a fő az, hogy dolgozzanak a kar érdekében közöttünk, ismerjék meg Egyesületünket s ne hallomás után szer­zett hírek alapján terjesszék a hírt, hogy fiatal technikus az Egye­sületben nem tud érvényesülni. Csak egyesülve lehet sikereket elérni, a technikus kar érdekében eredménynyel harcolni, bármily kiváló is legyen az egyén, egy­magában arra nem képes. Egy csöp víz is magában foglalja ugyan a tenger tulajdonságait, de hajót vinni nem tud. Akciót indítottunk az egyesületi ház építése tárgyában. Mi, akik a székesfőváros fejlesztése érdekében, amint jelentésem bevezető részében felsoroltam, intenzíve munkálkodtunk, azt hittük joggal fordulunk székesfővárosunk közönségéhez, hogy egyesületi házunk céljára meghatározott évre telket kapjunk azzal a feltétellel, hogy az épület bizonyos számú évek múlva a főváros tulajdonába megy át. Ilyen kedvezményben más közhasznú intézetek a székes­­főváros részéről a múltban több alkalommal részesültek. És bár a székesfőváros tanácsa kérelmünket egyértelműen pártolta, s noha a közgyűlésen is közhasznú és a székesfőváros érdekében kifejtett működésünk kellő méltatásban részesült, a közgyűlés kérelmünket elutasította. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet R 1. Közgyűlés — székes­­fővárosunk érdekében ezentúl is épp oly buzgalommal fog dol­gozni, mint annak előtte. Az egyesület vezetősége tudatában van annak, hogy mai helyi­ségeink nem megfelelők s további lépéseket tett megfelelő helyiség biztosítása céljából. Reméljük, hogy e tekintetben legközelebb választmányunknak már kedvező jelentést tehetünk. Szakosztályaink hatalmas munkálkodást fejtettek ki. Bizottságaink a technikusokat s a közt érdeklő emlékiratok készí­tésével tartalmas munkát végeztek. Voltak napjaink, amikor a különböző bizottságok tanácskozására nem volt elegendő helyiségünk. Egyetemes szaküléseink, melyeknek tárgyai a technikusok egye­temét érdeklő előadások, igen látogatottak voltak.­­ Tapasztaltuk, hogy a technika újabb vívmányainak ismertetése — pl. a drótnélküli távíróé — rendkívül nagy hallgatóságot von­zott. Előadó termünk szűknek bizonyult annak befogadására. Kétségen kívül Egyesületünk működésének nagy részét mű- és középítési szakosztályaink foglalják le. Érdekes és aktuális előadá­sokon kívül a közt érdeklő tárgyalásaik és bírálataik tették élénkké mindig látogatott üléseiket. Mű- és középítési szakosztályainknak kiváló működést kifejtett jegyzői: Kabdebó Gyula és Hültl Dezső dr. a múlt év folyamán leköszöntek, helyükbe a szakosztályok Kertész K. Róbertet és Fritz Oszkárt választották. Vízépítési szakosztályunk a munkából mindig kivette a maga részét. Nagyszámú hallgatóság előtt tartották a Duna-Tisza csator­nával és a garami víziművel foglalkozó sorozatos előadásokat. A vízépítési szakosztály, igen helyesen,, vidéki tagtársainkat is bevonja munkálkodási körébe. A szakosztály érdemes jegyzője ifj. Létay Lajos leköszönvén, helyébe a szakosztály Viczián Edét választotta. Külön akarjuk felemlíteni Havestadt porosz titkos építőtaná­csosnak Egyesületünkben a Teltow-csatornáról tartott igen érdekes előadását. Geodéziai szakosztályunk a magyar országos felmérések és a birtokrendező mérnökök ügyével alaposan és sikeresen foglalkozott. A szakosztály elnöksége az elmúlt év folyamán újjá alakult, elnökévé Szesztay László helyébe, aki leköszönt, kiváló tevékenységű jegyzőjét, Dobrovics Viktort, jegyzőjévé pedig Fasching Antal dr-t választotta. Kívánatos volna, hogy az út-, vasút- és hídépítési szakosztály, működése intenzívebb legyen. . .................. . Az elmúlt szezonban az aránylag csekély számú, de igen érde­kes előadást éppen vasúti mérnökeinktől nyertük, akiknek műkö­dését a vasúti -és hajózási klub is lefoglalja. Kétségtelen azonban, hogy vasúti mérnökeinktől több is tennék. De hol maradtak közutainkkal foglalkozó mérnökeink, a hídmér­­nökök, fővárosunk mérnökei, akiknek működési köre éppen e szakosztályéba esik. Vegyészmérnöki szakosztályunk pár érdekes s a nagyközönséget is érdeklő előadást tartott egyetemes szakülésen. Ilyenek voltak a tejre s a magyar búzára és lisztre vonatkozó előadások. A gépészeti, elektrotechnikai és gyáripari, valamint a bányászati és kohászati egyesült szakosztályok üléseinek száma egyetemes szaküléseink szaporodásának rovására keresbedett. Egyetemes szak­üléseink tárgyai azonban első­sorban e szakosztály működési körét érdekelték. Annál kiválóbb munkálkodást fejtett ki a szakosztály bizottságaiban. A gépész- és vegyészmérnökök gyári nevelése és szociális helyzetének javítása, a vaskartell, a munkaadók és ipari munkások közötti viszonyok szabályozása tárgyában készült emlék­iratok első­sorban e szakosztály munkásságának eredményei. A gépészmérnöki szakosztálynak két cikluson át buzgó jegyzője, Dubsky Alfréd dr. szintén megvált állásától, helyébe a szakosztály Harkányi Józsefet választotta. Múlt évi munkálkodásunk részletei a következők: Választmányunk 12 (14)* ülést tartott, út- vasút- és hídépítési szak­osztályunk 6-ot (7), vízépítési szakosztályunk 11-et (10), a gépészeti, elektrotechnikai és gyáripari, valamint a bányászati­ és kohászati * A zárójelben levő adatok az előző évre vonatkoznak. 17 131

Next