Tüzeléstechnika, 1929 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1929-10-13 / 1. szám
I. évfolyam 1. szám, Budapest, 1929 október 13. A Tüzeléstechnika a Közlöny nélkül külön is megrendelhető. Előfizetési ára: egész évre 16 P, negyedévre 5 P, egyes szám 1 P. A Mérnöki Kamara és az O. M. Bányászati és Kohászati Egyesület tagjainak: Egész évre 10 P, negyedévre 3 P Szerkeszti : vitéz GÁLOCSY ZSIGMOND Szerkesztőség: I, Lógodi*u. 62. Telefon: Automata 526—92. Kiadóhivatal: IV. Reáltanoda*u. 13—15. Telefon: Automata 853—30. Postatakarékpénztári csekkszámla száma: 4182. ENERGIAGAZDASÁGI, HŐTECHNIKAI ÉS TÜZELŐSZER VEGYÉSZETI FOLYÓIRAT TÜZELÉSTECHNIKA MEGJELENIK NÉGYHETENKÉNT A KÖZLÖNYnyel EGYIDŐBEN A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYÉNEK MELLÉKLETE TARTALOM: Beköszöntő, vitéz Gálocsy Zsigmond. — A fűtés hatásfoka. Modrovics Károly. A füstgázmeleget hasznosító pótkályha hatásfoka. Hajba Géza. — Magyarország széntermelése, szállítása, kivitele és behozatala 1929 július hóban. SZEMLE: A szénnemesítés és áramtermelés összekapcsolásának lehetőségei. Theiss Ede. BEKÖSZÖNTŐ. Majd öthónapi kényszerszünet után ismét az olvasó elé kerül a „Tüzeléstechnika“. A közbenső meg nem jelenésnek jórészt sajtótechnikai oka volt s az akadályokat úgy sikerült áthidalnunk, hogy a lap véglegesen a Magyar Mérnöki és Építési Egylet tulajdonába ment át, míg a szellemi részének vezetésével újólag én bízattam meg. A nyomasztó gazdasági helyzet egyik következménye gyanánt, ugyanakkor, amidőn ily módon sikerült a lap megjelenését véglegesen biztosítani, átmenetileg kénytelenek vagyunk a kéthetenkénti nyilvánosságról lemondani, így tehát legalább is ez év végéig a „Tüzeléstechnika“ a Közlöny másik mellékletével, a Technika és Közgazdasággal felváltva fog négyhetenkint megjelenni. Az Egy* let ugyanis a „Tüzeléstechnika“ átvállalásával azt a terhet is magára vette, hogy honorálva az Egy* let tagjainak az energiagazdaság s a tüzelés iránti nagy érdeklődését, amely a „Tüzeléstechnika“ eddigi számainak népszerűségében nyilvánult, lapunkat az Egylet tagjainak ezután minden további előfizetési díj nélkül, tagilletmény gyanánt bocsátja rendelkezésre. Nem egyleti tag előfizetőink pedig ezután is a jól ismert köntösben, mint önálló lapot fogják kézhez kapni. Amidőn ez újjászületés alkalmából ismét közvetlenül fordulhatok olvasóinkhoz, kérem egyben, hogy azt a szívélyes jó viszonyt, ami eddig is szerkesztő és olvasó között a „Tüzeléstechnika“ életének első fejezetében megvolt, továbbra is fenntartani álljanak segítségemre. Feladatom ma is, mint eddig, az, hogy e nagy átfogású és mégis speciális szak teljes kiélését minden erőmmel előbbre vigyem, ami annál is könnyebb, mert jó tüzelésű technikusokban Magyarország relatíve gazdagabb, mint a külföld. Az a nehéz helyzet ugyanis, amibe szénfajtáink igazán ki nem elégítő tulajdonságai révén kell beleilleszkednünk, valamint az, hogy a magyar mérnök inflációja s invenciója általában gazdagabb külföldi kortársainál és végül, hogy a teljesen kis körre való specializálódás nálunk nem mehetett végbe, azzal a ránk nézve nagy jelentőségű ténnyel járt, hogy a szén- és energiakérdések kiművelése igen magas fokot ért el. Ha tehát a „Tüzeléstechnika“ eddigi számai a külföld hasonló tárgyú szaklapjaival szemben semmiben sem maradtak hátra, úgy ez elsősorban munkatársaink lelkességének köszönhető, akik e nálunk eddig elhanyagolt tudományágat máris a jelentőségének megfelelő szerephez juttatták. — Eddigi munkásságukért most köszönetet mondva, kérem őket s a többi olvasóinkat is, hogy támogatásukat továbbra is adják meg e lapok részére. Jó szerencsét! vitéz Gálocsy Zsigmond. A fűtés hatásfoka.* MODROVICS KÁROLY: Fűtőberendezések évi tüzelőszerszükségletének kiszámítására a W.i.n.(t1—tk) Kil.~ H.ih — U) n(1) képletet használjuk. E képletben W — az óránkinti legnagyobb melegszükséglet karban, is a napi fűtés tartama órákban, n = az évi fűtés tartama napokban, = a kívánt belső hőfok Cu-ban, t2 = a legalacsonyabb külső hőfok C°-ban, tk= a fűtés tartama alatt a közepes külső hőfok C°-ban, H · a használt tüzelőanyag fűtőértéke kai-ban, n = a hatásfok, kév= az évi tüzelőszerszükséglet kg-ban. A hatásfok általában a hasznos energia és a befektetett energia viszonyát fejezi ki. Fűtéseknél a befektetett energia az i.n idő alatt eltüzelt tüzelőszer fűtős értéke; a hasznos energia, vagyis hasznos meleg alatt pedig azt a melegmennyiséget kell értenünk, amely a helyiségek használhatása, tehát i.n idő alatt csukott ajtók és ablakok mellett a kívánt belső hőfok fenntartására szükséges. A hatásfok ilyen értelmezése esetén az (1.) képletben n nem a fűtés hatásfokát jelenti, ha#nem csak azt fejezi ki, hogy i.n idő alatt eltüzelt tüzelőszer melegéből ez idő alatt mennyi meleg jut el a fűtendő helyiségekbe. Az évi tüzelőszer számítására az (1.) képlet ugyan alkalmas, de nem használható akkor, ha különböző fűtéseket akarunk összehasonlítani, mert ez esetben egyik igen fontos tényező a fűtés hatásfokának, vagy az ezt eredményező részlet a hatásfokoknak a helyes értelmezése. Gyakran hallunk ellentétes véleményeket és megállapításokat a fűtőrendszerek gazdaságosságára. Rendszerint a hatásfokok helytelen értelmezése adja az eltérő, vagy ellentmondó eredményeket. Visszatérve a hatásfok értelmezésére Kév — 'íi.n.K helyettesítésével, — ahol Λ — az óránként eltüzelt tüzelőszer — a fűtés hatásfoka , W .i.n. (H-tk) H . (t1—12) ,i.n.K(2) Az n' egyes részlet hatásfokok eredője. Az alábbiakban megkíséreljük ц értéket a fűtés lefolyására és a különböző fűtőberendezésekre jellemző részlet#hatásfokokra bontani. A kályha vagy kazán rostélyán, esetleg valamely más tüzelőszerkezeten ég el a tüzelőszer, itt alakul át a tüzelőszerben rejlő melegenergia szabad meleggé. E folyamat hatásfokát a tüzelés hatásfokának nevezzük, értéke: , ^W1.i1.n. n ZH.i.n.K * Szerző e cikkét még ez év áprilisában küldte be közlésre, amit azért látunk szükségesnek megemlíteni, mert közben a német szakirodalomban hasonló eszmemenetű cikk látott napvilágot. (Szerk.)