Tüzeléstechnika, 1930 (2. évfolyam, 1-11. szám)
1930-01-05 / 1. szám
II. évfolyam. TARTALOM: Magyar szénfajtákkal végzett laboratóriumi retortagazítások eredményei. Irta: Jakoby István és Becker Ervin. 1. 1. SZEMLE: Kőszéngázgyárak és azok célkitűzései kisebb üzemekben. 6. 1. A Tüzeléstechnika a Közlöny nélkül külön is megrendelhető. Előfizetési ára: egész évre 16 P, negyedévre 5 P, egyes szám 1 P. SZerKCSZtl : A Mérnöki Kamara és az O. M. Bányászati és Kohászati Egyesület vitéz GÁLOCSY ZSIGMOND tagjainak: Egész évre 10 P, negyedévre 3 P Szerkesztőség: I, Lógodi*u. 62. Telefon Automata 526—92. Kiadóhivatal: IV. Reáltanoda 2. 13—15. Telefon: Automata 853—30. Postatakarékpénztári csekkszámla száma : 4182. ENERGIAGAZDASÁGI, HÓTECHNIKAI ÉS TÜZELŐSZER, VEGYÉSZETI FOLYÓIRATTÜZELÉSTECHNIKA MEGJELENIK NÉGYHETENKÉNT A KÖZLÖNYnyel EGYIDŐBEN A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYÉNEK MELLÉKLETE 1. szám Magyar szénfajtákkal végzett laboratóriumi retortagazítások eredményei. JAKOBY ISTVÁN és BECKER ERVIN. (A kísérlet-sorozat Weiss Manfréd Acél és Fémműves RT laboratóriumában készült.) A szén zárt térben hő hatására víz*, kátrány* és gáz* alakú terményekre bomlik s szilárd alakban vissza* marad a koksz. A szénhevítésnek azt a módját, ha a hőmérséklet csak az 550 C°*ot éri el, kis hőmérséklet* nél végbemenő gázításnak — vagy szénpárolásnak —, ellenben, ha a hevítést 1000 C°*ig folytatjuk, nagy hő* fokú gázításnak, vagy röviden széngázításnak fogjuk nevezni. Az első hevítési mód főleg a kátránytermelés szempontjából fontos, a másodiknak inkább gáztermelés a célja s a silányabb minőségű kátrány ennél csak mellékterménynek tekinthető. A magyar szénfajtákból kinyerhető kátrány minőségi és mennyiségi vizsgálatával s ipari feldolgozásának lehetőségével több irodalmi értekezés foglalkozik. E dolgozat keretén kívül esik, hogy a barnaszénből termelhető kátrány ipari értékesítésének nemzetgazdasági jelentőségét méltassuk. E tény a szakkörök előtt eléggé ismeretes, s hogy ennek dacára a magyar barnaszénkátrányipar élénkebb fejlődése mindezideig késik, annak oka a magyar barnaszén oly fizikai és kémiai tulajdonságaiban rejlik, amelyek a kátránytermelés gazdaságosságát nagy mértékben befolyásolják. Ezek pedig 1. a magyar szén aránylagosan kis kátránytartalma, 2. nagy hamutartalma, 3. az ezzel összefüggő tömött struktúra, aminek következtében a kátránytalanítás jelentékeny hányadú terméke, a koksz nehezebben égethető el, mint pl. a németországi ú. n. svelkoksz, s így nehezebben is értékesíthető. Ellentétben a magyar kátránynyerés irodalmával, a szakközönség előtt kevésbbé ismeretes a magyar szén I . ábra. Laboratóriumi szénlepárló berendezés. Budapest, 1930. január 5.