A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közleményének Havi Füzetei, 1931 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1931-01-01 / 1-4. szám
aztán lehetségessé vált bizonyos rendszerbefoglalás, illetve bizonyos nyersolajtípusok megkülönböztetése. A nyersolaj kémiai jellegét illetően a következő fajtákat különböztetjük meg: 1. Vannak paraffinjellegű nyersolajok, melyek főképpen könnyű párlataikban, túlnyomóan a CnHm+1 sorozatbeli szénhidrogénekből állanak. Ilyen lelhető Amerikában, és pedig Pennsylvániában és a Mid*Continent mezőkön Oklahomában. Ezek az olajok rendszerint 3—8%, némely esetben még több szilárd paraffint tartalmaznak. Az argentínai Mendozzában pl. 26% parafofintartalmút is találtak. 2. Vannak naphtenjellegű nyersolajok, melyek főkép könnyebb párlataikban, túlnyomóan a CnH2 sorozatbeli naphteneket tartalmazzák. Ilyen lelhető Oroszországban Baku környékén, továbbá az Egyesült Államokbeli Louisianában. 3. Vannak vegyes jellegű nyersolajok, melyek a két említett minőség keverékének felelnek meg. Ilyenek az orosz Grossny környékéről és a Galíciából származó olajok. Utóbbiak aromás szénhydrogéneket is tartalmaznak. 4. Vannak különleges jellegű nyersolajok. Ilyenek az alacsony frakcióikban sok aromás szénhidrogént tartalmazó Californiában, Texasban, Ohioban nyert minőségek. Némelyik, mint pl. egy borneói olaj, 40% aromatikus szénhidrogént is tartalmaz. A román olajok nagy része vegyes naphten*aromatikus jellegű. A különleges olajok osztályába sorozható továbbá egyik jávai minőség is, mely minden valószínűség szerint terpéncskét tartalmaz. Egy másik független beosztási mód, mely bennünket a kenőolajgyártás szempontjából szintén érdekel, s amelyet eddig helytelenül, csak a feljebb ismertetett csoportosítás kereteibe illesztettek be, a nyersolajok aszfalttartalmán alapul. a) E szerint vannak úgynevezett aszfaltmentes bázisú, tehát semmi aszfaltot sem tartalmazó nyersolajok, pl. az Indianabeli Ohioban, a Pennsylvániában s a Bakuban kitermelt minőségek. b) Vannak félig aszfaltbázisúak, mint az Illinoisbeli, Midcontinentbeli, galiciai és román olajok, továbbá a mexikói olajok egy része. c) Van tisztán aszfaltbázisú, így az Egyesült Államokban a californiai, a Gulf*környékbeli nyersolaj, továbbá hasonló Mexikóban a Panuco, Ebano nyersolaj stb. A nyerskőolaj maradványainak hidrogéntartalmáról. Megjegyzendő, hogy az olajok aszfalttartalma az alacsonyabb olajfrakciók tulajdonságaival is bizonyos összefüggésben van. Hiszen természetes, hogy a nyersolajokat meghatározott feltételek mellett létrehozó kémiai folyamatok, egy bizonyos nyersolaj összes frakcióinak hasonló kémiai jelleget kell, hogy kölcsönözzenek. Általánosan érvényesülő szabálynak látszik mindenesetre az, hogy a forrpont emelkedtével, a frakciók hidrogéntartalma az összes nyersolajoknál mindinkább csökken. Tehát míg a legalacsonyabb gazolinfrakciók többnyire túlnyomóan paraffinsorbeli tagokat tartalmaznak, addig emelkedő forrponttal, ezekhez növekvő mértékben ciklikus és alifatikus kisebb hidrogéntartalmú telített vagy telítetlen vegyületek keverednek, így azután érthető, hogy a paraffinjellegű nyerskőolajból készült kenőolaj is magasabb hidrogéntartalmú, mint a naphtonjellegűből készült. A frakcionált lepárlás után visszamaradó aszfaltanyagok, illetve sok aszfaltot tartalmazó reziduumok hidrogéntartalma viszont kevesebb a kenőolajokhoz vagy nyersolajokhoz viszonyítva. Az aszfaltanyagok, melyeknek főalkatrészét az oxigéntartalmú, normálbenzinben nem oldható, eddig ismeretlen szerkezetű asphaltenek alkotják, a nyersolaj legmagasabb molekulasúlyú vegyületei közé tartoznak. Ezek könnyen szilárd leválásokra vezetnek, illetve túl* hevítve elkokszosodnak és így csak bizonyos kevésbé kényes kenési célokra használt olajokban szabad bent* foglaltatniok, míg legtöbb esetben ezek az anyagok a desztilláció és raffináció folyamán kiküszöbölendők. Az átmenetet az aszfaltanyagok és a telítetlen szén* hidrogének között a petrolgyanták alkotják. Érdekes, hogy a telítetlen jellegű szénhidrogénekből a petrol* gyanták, majd ezekből az asphaltenek, pirogénbehatások, valamint a levegő oxidáló hatása alatt sorjában képződhetnek. A telítetlenebb vegyületek hajlamosabbak az aszfaltképződésre, amire a desztillációnál és raffinációnál különös tekintettel kell lenni. Mivel a vázolt viszonyok a kenőolaj gyártás szempontjából fontosak, az 1. táblázatban példaképen az aszfalt* és kenőanyagokra vonatkozó néhány jellemző elemi összetételt foglaltunk össze. Itt főkép az olaj* maradvány és annak alkatrészei szerepelnek. Az olaj* maradvány vagy másut a nyersolajnak az a része, mely a benzin*, világítóolaj* és könnyűolaj frakciók ledesztimulálása után visszamarad és a kenőolajok alapanyagait, valamint a petróleumaszfaltot tartalmazza. A maradvány a kenőolajgyártás tulajdonképeni kiindulási anyaga. 1. tábl. Nyersolajmaradványok elemi összetétele. Az első két sor a táblázatban a galiciai Boryslaw* nyersolaj maradványának és az ebből a kenőolajpárlatok lepárlásával nyert petrolaszfaltnak összetételét tünteti fel. Amint látjuk, az aszfalt hidrogéntartalma jóval kisebb. Ugyanezt látjuk a paraffinmentes orosz Grossny*nyersolaj maradványán, továbbá a lepárlás folyamán visszamaradó lágy és rideg aszfaltanyagán, valamint ebből az aszfaltból benzinnel leválasztott tiszta asphaltenen is. A sorozatban természetszerűen a tiszta asphalten tartalmazza a legkevesebb hidrogént és a legtöbb oxigént. Annak igazolásául pedig, hogy a nyersolaj általános kémiai jellege az egyes alkatrészekben is mindig kifejezésre jut, feltüntettük még egy*egy kész kenőolaj összetételét. Ezeknek a kenőolajoknak egyike paraffinjellegű nyersolajból, másika pedig naphetenjellegű nyersolajból készült. Utóbbinak hidrogéntartalma kisebb, széntartalma nagyobb. Félreértések elkerülése végett itt mindjárt fel kell említenem, hogy a kisebb hidrogéntartalom nem jelenti még egyáltalán valamely kenőolaj rosszabb minőségét, vagyis azt, hogy ennek elgyantásodó, vagy aszfalt* jellegű vegyületek az alkatrészei. Ez csupán az elemi összetételből megítélve, éppen úgy megfelelhet a való* Ságnak, mint nem is, mivel a teljesen hidrált egyszerű ciklikus szerkezetű szénhidrogének a paraffineknél ki*sebb hidrogéntartalmuk ellenére is teljesen telített jel*legűek. Sőt a több szénatomgyűrűs szerkezetű telített hidrociklikus szénhidrogének a gyűrűk számának növekedtével mind kevesebb hidrogént tartalmaznak. Másrészt azt sem szabad állítani, hogy a telítetlen jellegű szénhidrogének feltétlenül rossz kenőolajokat adnának. Erre a legjellemzőbb példát a bakui naphten* bázisú nyersolajból, illetve ennek maradványából készült olajok szolgáltatják, melyek 100%-ban oldhatók cc. kénsavban, tehát teljes egészükben telítetlen vegyületekből állanak és mégis a gyakorlat tanúsága szerint a legjobb kenőolajok közé sorozhatók. A kenőolajok kémiai összetétele. Mivel fejtegetéseink fő célja az volna, hogy rámutassunk arra, milyen jellegű vegyületek és a nyersolajnak milyen alkatrészei C H - S Maradvány (Boryslaw) .............. 87-25 12-64— — Rideg petrolaszfalt (Boryslaw).. 87-30 9-70 3-0— Maradvány (Grossny) .. 85-97 12 58 119 p-16 Lágy petrolgoudron „ 84-75 9-92 4-99 0-50 Rideg petrolaszfalt .. 84-12 9-75 5-32 0-60 Aszfalton „ 85-50 6-80 7-70— Kenőolaj paraffin jellegű nyersolajból ........................................... 85-13 14-87— — Kenőolaj naphten jellegű nyersolajból .......................................... 87-49 12-51_ _