A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közleményének Havi Füzetei, 1938 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1938-01-01 / 1-3. szám

A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYÉNEK HAVI FÜZETEI XII. ÉVF. 13. SZÁM SZERKESZTI: FEVER GYULA 1938. JAN.—MÁRC. HU. A hazai szén felhasználása gázgyártásra.* Irta: Szigetit Gábor■■ 1. Bevezető. Előadásomban, amelyben a hazai szénnek a gáz­gyártásban való felhasználásáról lesz szó, a városi gázgyártásra szorítkozom és ennélfogva azokat a lehe­tőségeket fogom tárgyalni, amelyek a szabványosnak elismert 4000—4200 kalóriás városi gáz termelését hazai szénféleségek felhasználásával műszaki tekintetben lehetségessé tennék. A tárgyalásnak a városi gáz termelésére való szo­rítása ellenére is, természetesen foglalkozni fogok a kisebb fűtőértékű gázok termelésének kérdésével is, amennyiben azok a kőszénből termelt nagyértékű gáz­hoz való hozzákeverés céljára tekintetbe jöhetnének. Előadásomban a műszaki lehetőségeket állítom elő­térbe, a gazdaságosság kérdés­ével számszerűen nem foglalkozom, aminek okára a későbbiekben fogok ki­térni. 2. A gázgyártás mai helyzete hazánkban. Világító illetve városi gázt Budapesten kívül: Baja, Debrecen, Győr, Miskolc, Szeged, Székesfehérvár, Sopron és Szombathely városokban termelnek. Pécs városa, amely a pécsi kokszolómé üzembe­vétele óta annak feleslegben álló gázát használja fel, a gázgyártást beszüntette. A hazai gáztermelés túl­nyomó része (90%), amint azt az 1. táblázat, amely az 1933—1936. évek termelését tárja elénk, Budapesté. A kőszéngáz ma 85% -ban Ruhr­vidéki, cseh és len­gyel és 15%-ban magyar, nagymányoki szén keveréké­ből készül. A kőszéngáz termelésében öntödei koksz gyártására alkalmas ruhrvidéki különös minőségű kőszén is ré­szesedik. Ez utóbbi szenet kisebb hőfokon tartott ka­marákban a rendes szénkeverék 24 órás lepárlási ideje helyett 36 óra hosszat párolják. A generátorgázt tatai, dorogi, nagybátonyi és móri szenek keverékéből, a vízgázt pedig kohókokszból, vagy sajáttermelésű gázkokszból állítják elő. A vízgázgyá­rat ezidőszerint a fogyasztási csúcsok kielégítésére té­len, de rendszerint csak pár hétig szokták üzemben tartani. Ennek az az oka, hogy a gázfejlesztő berende­zés kapacitása ezidőszerint még nincs kimerítve és az, hogy a kőszéngáz termelési költsége a melléktermékek ezidőszerinti értékesítési lehetőségénél, nemcsak 3000 kalória egységre, hanem 1 m3-re vonatkoztatva is lé­nyegesen olcsóbb, mint a vízgáz. A négy kamaraegységbe osztott összesen 78 kama­rából ezidőszerint 3 egység működik, a 4. tartalék. A gyár ezidőszerinti legnagyobb napi termelőképessége vízgázhozzákeveréssel ................................ 417.000 m3 kőszéngáz és generátorgázkeverékkel . . 350.000 „ Az ezidőszerinti legnagyobb átlagos gázfogyasztás........................... 303.400 „ A fűtőértéknek az eredeti 5000 kalória helyett 4000 kalóriában való megállapításával, a budapesti gázgyár melegtermelőképességét, amint a közölt adatokból ki­tűnik, igen lényegesen sikerült megnövelni. A kamarakemence legnagyobb napi termelőképes­sége a kokszoltóberendezés tervbevett átalakításával 1. tábl. A magyar gázgyárak gázleadása az 1933—1936. években: Város neve Gáztermelés m3 Különbözet m3 1933 1934 1935 1936 1935/1936­­/o 1 Budapest, Újpest, Kispest . . . 89.813.200 88.216.300 89.634.400 90.268.100+ 633.700 0,72 Baja................................................ 387.402 369.447 359.849 380.969+ 21.120 5-9 3 Debrecen....................................... 1.903.710 1.932.244 1.953.814 1.976.900+ 23.086 1-2 4 Győr ........................................... 1.887.340 1.760.530 1.742.880 1.711.650* 31.230 1-85 Miskolc........................................... 594.040 534.700 483.130 491.310+ 8.180 1-75 Pécs................................................ 753.431 728.267 775.381 768.927- 8.454 1-17 Sopron ........................................... 349.190 356.850 380.845 375.800— 5.045 1-38 Szeged ........................................... 1.805.750 1.680.180 1.563.590 1.539.060— 24.530 1-69 Székesfehérvár.......................... 460.323 475.122 448.390 437.320— 11.070 25 10 Szombathely................................... 578.162 575.833 592.387 595.767+ 3.380 0-6 I Összesen: Budapest­tel .... 98.532.548 96.629.673 97.934.666 98 543.803+ 609.137 0-6 II Vidék külön . . . ...................... 8.719.348 8.413.173 8.300.266 8.275.703 24.563 0-3 A gáz előállításának módjára nézve a következők jellemzők. Budapesten a 4000 kal-s városi gáz kőszéngáz és barnaszéngenerátorgáz és esetenként vízgáz keveréke. A berendezések, napi 250—270.000 m3 kőszéngáz ter­melőképességű Koppers-rendszerű vízszintes, egyenként 10 t szén befogadására alkalmas, regenerációs fűtésű 78 kamarából álló gázfejlesztő kemencét foglalnak ma­gukba. A központi barn­aszén-generáto­rtelep a kemence fűtésére szolgáló és a gázhoz adagolt generátorgázt termeli. A vízgázgyárban napi 120.000 m3 vízgázt tud­nak előállítani. * Szerzőnek a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudomá­nyi Egyetem nyári egyetemi tanfolyamán Sopronban, 1937 augusztus 11-én tartott előadása. még tovább fokozódik, mert az ezidőszerinti csak nap­pali töltés helyett a kamarák éjjeli és nappali töltése fog lehetővé válni, amivel kapcsolatban a mai 24 órai kigázosítási idő megrövidíthető. Ezzel a gyár legna­gyobb napi gáztermelőképessége, 20 órás lepárlási időt számítva, becslés szerint a következőkben növekednek: Kőszéngáz és generátorgáz keverékkel . 400.000 m3 Kőszéngáz generátorgáz és vízgáz kev. . 475.000 „ Arányára nem nagy befektetési költséggel a kapa­citás további jelentékeny növelése volna még elérhető, ha a gázfejlesztőkemencék 3 m magasságát 1 m-re épí­tenék át. A gáz fűtőértékét ma elsősorban barnaszéngenerá­torgáz hozzáadásával csökkentik. A generátorgáz nagy nitrogéntartalma a kőszéngáz és generátorelegyben a Аз tartalmat a német szabványban megengedett érték

Next