A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 48. évfolyam (1914)
48. szám - Hollerung Gábor: A hűtőipar jelentősége a háborúban - Szemle
L&VIII. kötet, 48. szám Hollerung Gábor: A hűtőipar jelentősége a háborúban 583 A hűtőipar jelentő HOLLERUNG sége a háborúban, GÁBOR-tól. A hadseregnek élelmezésében legfontosabb szerepet játszik annak hússal való ellátása. Ahol olyan óriási embertömegek élelmezéséről van szó, mint manapság, ennek az elsőrangú kérdésnek helyes megoldása egyrészt a csapatok egészségi állapotára, másrészt a hadviselés költségére jelentékeny befolyása van. A hadseregnek hússal való ellátását, illetőleg a hűtőipar szerepét legjobban jellemezhetjük azzal, hogy míg egy közönséges vasúti kocsiban csak 12 élő ökröt szállíthatunk,addig ugyanilyen méretű hűtőkocsiban 67 levágott ökör húsa szállítható, tehát csaknem hatszoros mennyiség. Ezek egyenértékét 350 sertés, esetleg 694 birka húsa alkothatja. Ezeket a húsmennyiségeket átszámítva legénységi porciókra, azt találjuk, hogy míg egy vasúti hűtőkocsi hússzállítmánya 30.000 legénységi porciót jelent, addig az élve szállított 12 ökör húsa csak körülbelül 5000 porcióra becsülhető. Azt hiszem, nem szorul bővebb magyarázatra, hogy milyen fontos ez a körülmény éppen a háborúban, midőn a vasúti vonalakat a nagy csapat- és muníciószállítás úgyis túlterheli. Az eddigi háborúkban a katonaságot jórészt a konzervhússal táplálták. Ezeknek a használata a jövőben sem fog teljesen megszűnni, mert mint tartalék élelmiszer, a konzerv mindig fontos marad, de egész hadseregek hússal való ellátását konzervekre nem alapíthatjuk, egyrészt azért, mert a konzervek pléhdoboza jelentékeny meddő terhet képvisel, előállításuk költségei pedig jelentékenyek. Míg 1 kg konzerv 350 K-ba kerül, addig a hűtőtechnika alkalmazásával konzervált friss hús értéke 150 K-ra rúg. Amilyen kedvező a hűtőtechnika alkalmazásával a húsnak vasúton való szállítása, épp olyan kedvező nagyobb menynyiségű húsnak tározása is. Egy nagyobb, esetleg ostrom alá kerülő erődítménynek körülbelül 10.000 marhából álló csordát kell tartania és ennek az óriási marhaállománynak megfelelő mennyiségű takarmányról is gondoskodni. Az állatok őrizetére, illetőleg ellátására körülbelül 700 ember szükséges. Ezzel szemben ennek a marhaállománynak megfelelő húsmennyiség tározására összesen körülbelül 10.000 m- alapterületű hűtőcsarnok kellene, amelyben az hetekig, sőt hónapokig friss állapotban marad, sőt megfelelő berendezésű fagyasztóval ugyanez a húsmennyiség fagyasztva körülbelül 1000 m- alapterületű tározó helyiségben csaknem korlátlan hosszú ideig tartható el. Ha tekintetbe veszszük még azt is, hogy az ilyen nagyobb méretű hűtő- vagy fagyasztóházakat rendesen 6—7 emeletesen építik, nyilvánvaló, hogy csak nagyon kis alapterületű épület szükséges ilyen nagymennyiségű hús tározására. Kezelő személyzetül 8—10 ember szükséges. A hús hűtőházakban való eltartásának előnyét növeli az a körülmény is, hogy míg megfelelő kezelés mellett a húsnak hűtő- vagy fagyasztóházakban való tartása teljes biztosságot nyújt a hús elromlása ellen, addig az ilyen alkalmakra összehajtott óriási marhacsordáknál tapasztalat szerint az állománynak csaknem 50%-át elpusztítják az állatok között fellépő különböző betegségek. A harctéren vonuló hadseregnek, hajtott élő marhacsordákkal való táplálása, még azzal a veszélylyel is jár, hogy az állatok egészségi állapotát a harctér közelében kellőleg nem ellenőrizhetik, úgy hogy esetleg silány, sőt beteg marha kerülhet levágásra, ami egyrészt a katonák között okozhat betegséget, másrészt az országban végighajtott ilyen marhacsordák különböző járványokat terjesztenek el. Mindezeket a veszedelmeket elkerülhetjük, ha az állatokat a harctérről távol megfelelően berendezett vágóhídakon vágják le s a húst megfelelő helyen épített hűtőházakban tárolják, honnan azt a hűtött, vagy csak jól szigetelt vasúti kocsikban szállítják a harctérig. A szállítás utolsó szakaszát teherautomobilok végezhetik. A hadviselő külföldi államok ezirányú felkészültségét illetőleg legelső helyen áll Németország, mely országnak már 1913. januárius 1.-én csak a városi vágóhidak hűtőit számítva, 392 helyen összesen 80.000.000 kg hús tározására alkalmas hűtőhelyiség állott rendelkezésére, egyes megerősített városokban pedig állandóan megtöltött nagy hústárolóházak vannak. Az ország legtöbb városában hűtőberendezéssel ellátott modern vágóhidakat találunk, melyeket nagyon célszerűen használnak fel a hadsereg élelmezésére. Az állatok egészségi megvizsgálására és a hús feldolgozására és tározására nagy gondot fordítanak, a húsnak a harctérre való szállítására pedig kellő mennyiségű és megfelelő szerkezetű vasúti kocsi, illetőleg teherautomobil áll rendelkezésre. Franciaországnak jóval kevesebb hűtőberendezéssel felszerelt modern vágóhídja van, csak egy-két város vágóhídján, így Parisban találunk olyan hűtőberendezést, mely katonai szempontokból létesült, de ezek normális békés időben üzemen kívül vannak. Épp ennek következtében nagyon könnyen megeshetik, hogy ezeknek a telepeknek nem lévén megfelelő állandó személyzetük, éppen akkor mondják fel a szolgálatot, mikor legnagyobb szükség van rájuk, vagy legalább is valószínű, hogy teljesen kifogástalanul nem működnek. Vannak ugyan Franciaországban még nagy számmal magánhűtőházak, de ezek csaknem kivitel nélkül mind aránylag kisméretűek, úgy hogy tömegélelmezésre, vagyis a hadsereg céljaira nem alkalmasak. Oroszország nagyon sok városában jól épített nagyméretű hűtőház van, melyeket túlnyomóan német cégek rendeztek be, azonban ezek a hűtőházak elsősorban abból a célból épültek, hogy a Szibériában termelt élelmicikkeknek Szent- Péterváron keresztül való kivitelét elősegítsék. Ugyanerre a célra számos jó szerkezetű vasúti hűtőkocsijaik is vannak, az egyedüli kedvezőtlen körülmény az, hogy a szóban forgó hűtőházak a jelenlegi harctértől aránylag nagyon távol esnek. Mégis a nagyszámú hűtőkocsijaik kellő felhasználásával az orosz hadsereg élelmezése kedvező lehetne, hacsak nem fordulnak elő majd ebben a háborúban is olyan esetek, mint 1905-ben előfordultak, hogy midőn az oroszok a dharbini csata után visszavonultak és a mukdeni két hűtőházban felhalmozott fagyasztott húsra égető szükségük lett volna, kisült, hogy a raktáron lévő 1,600.000 kg fagyasztott húsból a hiányos kezelés következtében 1,200.000 kg hús teljesen elromlott, élvezhetetlenné vált. Amint az elmondottakból látjuk, a hűtőiparnak már a mostani háborúban is jelentékeny szerep jutott s fontossága a mostani háború tapasztalatai alapján csak fokozódhat, mert mind gazdaságosság, mind higiénikus szempontból a hadseregeknek élelemmel való ellátása körül a legelőnyösebb megoldást biztosítják. A további fejlődéshez csak az szükséges, hogy az egyes államok katonai szempontból is támogassák az egyes helyeken létesülő nagyobb községi, vagy magánhűtőházakat és ennek következtében ezeket olyan módon létesítsék, hogy szükség esetén katonai célokra is minden tekintetben megfeleljenek. SZEMLE Nyomott folytvasrudak kritikus hosszúsága. A porosz miniszteri rendeletekben a magasépítészetben alkalmazott oszlopokra TC2 Es még mindig az Euler —^— P ismert képlete szerepel, a kihaj lító P erő megállapítására 5-szörös minimális biztosság követelésével a kihajlás ellen és ezen felül -j- l'a i'cm- maximális igénybevétel nyomással szemben. Tudjuk, hogy Euler képlete csak 1 = 105-re érvényes, más esetben Tetmájer a/, = 3'r — O'ill. X képlete lép helyébe, hol X = /, i. Ha most az anyag szakító szilárdsága a., - 4-i tjem1, ekkor 5-szörös biztossággal a megengedett kihajlító igénybevétel Oss tjema (Euler szerint) és l'a tem2 megengedett nyomás igénybevétel csak 3'm; szoros nyomás ellen való biztosságot ad. Ha most egy oszlop éppen 53 vörös kihajlás elleni biztosságal és 12 t'cm2 nyomófeszültséggel bír, azt mondhatjuk, hogy a 89*