A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 48. évfolyam (1914)

48. szám - Hollerung Gábor: A hűtőipar jelentősége a háborúban - Szemle

L&VIII. kötet, 48. szám Hollerung Gábor: A hűtőipar jelentősége a háborúban 583 A hűtőipar jelentő HOLLERUNG­ sége a háborúban, GÁBOR-tól. A hadseregnek élelmezésében legfontosabb szerepet ját­szik annak hússal való ellátása. Ahol olyan óriási ember­tömegek élelmezéséről van szó, mint manapság, ennek az első­rangú kérdésnek helyes megoldása egyrészt a csapatok egész­ségi állapotára, másrészt a hadviselés költségére jelentékeny befolyása van. A hadseregnek hússal való ellátását, illetőleg a hűtőipar sze­repét legjobban jellemezhetjük azzal, hogy míg egy közönséges vasúti kocsiban csak 12 élő ökröt szállíthatunk,addig ugyanilyen méretű hűtőkocsiban 67 levágott ökör húsa szállítható, tehát csaknem hatszoros mennyiség. Ezek egyenértékét 350 sertés, esetleg 694 birka húsa alkothatja. Ezeket a húsmennyiségeket átszámítva legénységi porciókra, azt találjuk, hogy míg egy vasúti hűtőkocsi hússzállítmánya 30.000 legénységi porciót jelent, addig az élve szállított 12 ökör húsa csak körülbelül 5000 porcióra becsülhető. Azt hiszem, nem szorul bővebb magyarázatra, hogy milyen fontos ez a körülmény éppen a háborúban, midőn a vasúti vonalakat a nagy csapat- és muníció­szállítás úgyis túlterheli. Az eddigi háborúkban a katonaságot jórészt a konzerv­hússal táplálták. Ezeknek a használata a jövőben sem fog teljesen megszűnni, mert mint tartalék élelmiszer, a konzerv mindig fontos marad, de egész hadseregek hússal való el­látását konzervekre nem alapíthatjuk, egyrészt azért, mert a konzervek pléhdoboza jelentékeny meddő terhet képvisel, előállításuk költségei pedig jelentékenyek. Míg 1 kg konzerv 3­50 K-ba kerül, addig a hűtőtechnika alkalmazásával kon­zervált friss hús értéke 1­50 K-ra rúg. Amilyen kedvező a hűtőtechnika alkalmazásával a húsnak vasúton való szállítása, épp olyan kedvező nagyobb meny­nyiségű húsnak tározása is. Egy nagyobb, esetleg ostrom alá kerülő erődítménynek körülbelül 10.000 marhából álló csordát kell tartania és ennek az óriási marhaállománynak megfelelő mennyiségű takarmányról is gondoskodni. Az állatok őrizetére, illetőleg ellátására körülbelül 700 ember szükséges. Ezzel szemben ennek a marhaállománynak megfelelő hús­mennyiség tározására összesen körülbelül 10.000 m- alap­területű hűtőcsarnok kel­lene, amelyben az hetekig, sőt hónapokig friss állapotban marad, sőt megfelelő berendezésű fagyasztóval ugyanez a húsmennyiség fagyasztva körülbelül 1000 m- alap­területű tározó helyiségben csaknem korlátlan hosszú ideig tartható el. Ha tekintetbe veszszük még azt is, hogy az ilyen nagyobb méretű hűtő- vagy fagyasztóházakat rendesen 6—7 emeletesen építik, nyilvánvaló, hogy csak nagyon kis alap­területű épület szükséges ilyen nagymennyiségű hús tározá­sára. Kezelő személyzetül 8—10 ember szükséges. A hús hűtőházakban való eltartásának előnyét növeli az a körülmény is, hogy míg megfelelő kezelés mellett a húsnak hűtő- vagy fagyasztóházakban való tartása teljes biztosságot nyújt a hús elromlása ellen, addig az ilyen alkalmakra össze­hajtott óriási marhacsordáknál tapasztalat szerint az állo­mánynak csaknem 50%­-át elpusztítják az állatok között fellépő különböző betegségek. A harctéren vonuló hadseregnek, hajtott élő marhacsordákkal való táplálása, még azzal a veszélylyel is jár, hogy az állatok egészségi állapotát a harctér közelében kellőleg nem ellenőriz­hetik, úgy hogy esetleg silány, sőt beteg marha kerülhet le­vágásra, ami egyrészt a katonák között okozhat betegséget, másrészt az országban végighajtott ilyen marhacsordák külön­böző járványokat terjesztenek el. Mindezeket a veszedelmeket elkerülhetjük, ha az állatokat a harctérről távol megfelelően berendezett vágóhídakon vágják le s a húst megfelelő helyen épített hűtőházakban tárolják, honnan azt a hűtött, vagy csak jól szigetelt vasúti kocsikban szállítják a harctérig. A szállítás utolsó szakaszát teher­automobilok végezhetik. A hadviselő külföldi államok ezirányú felkészültségét illetőleg legelső helyen áll Németország, mely országnak már 1913. januárius 1.-én csak a városi vágóhidak hűtőit számítva, 392 helyen összesen 80.000.000 kg hús tározására alkalmas hűtő­helyiség állott rendelkezésére, egyes megerősített városokban pedig állandóan megtöltött nagy hústárolóházak vannak. Az ország legtöbb városában hűtőberendezéssel ellátott modern vágóhidakat találunk, melyeket nagyon célszerűen használnak fel a hadsereg élelmezésére. Az állatok egészségi megvizsgálására­­ és a hús feldolgozására és tározására nagy gondot fordítanak, a húsnak a harctérre való szállítására pedig kellő mennyi­ségű és megfelelő szerkezetű vasúti kocsi, illetőleg teher­automobil áll rendelkezésre. Franciaországnak jóval kevesebb hűtőberendezéssel fel­szerelt modern vágóhídja van, csak egy-két város vágóhídján, így Parisban találunk olyan hűtőberendezést, mely katonai szempontokból létesült, de ezek normális békés időben üzemen kívül vannak. Épp ennek következtében nagyon könnyen megeshetik, hogy ezeknek a telepeknek nem lévén megfelelő állandó személyzetük, éppen akkor mondják fel a szolgálatot, mikor legnagyobb szükség van rájuk, vagy legalább is valószínű, hogy teljesen kifogástalanul nem működnek. Vannak ugyan Franciaországban még nagy számmal magán­hűtőházak, de ezek csaknem kivitel nélkül mind aránylag kisméretűek, úgy hogy tömegélelmezésre, vagyis a hadsereg céljaira nem alkalmasak. Oroszország nagyon sok városában jól épített nagyméretű hűtőház van, melyeket túlnyomóan német cégek rendeztek be, azonban ezek a hűtőházak elsősorban abból a célból­­ épültek, hogy a Szibériában termelt élelmicikkeknek Szent­- Péterváron keresztül való kivitelét elősegítsék. Ugyanerre a célra számos jó szerkezetű vasúti hűtőkocsijaik is vannak, az egyedüli kedvezőtlen körülmény az, hogy a szóban forgó­­ hűtőházak a jelenlegi harctértől aránylag nagyon távol esnek.­­ Mégis a nagyszámú hűtőkocsijaik kellő felhasználásával az­­ orosz hadsereg élelmezése kedvező lehetne, hacsak nem fordulnak elő majd ebben a háborúban is olyan esetek, mint 1905-ben előfordultak, hogy midőn az oroszok a dharbini csata után visszavonultak és a mukdeni két hűtőházban felhalmozott fagyasztott húsra égető szükségük lett volna, kisült, hogy a raktáron lévő 1,600.000 kg fagyasztott húsból a hiányos kezelés következtében 1,200.000 kg hús teljesen elromlott, élvezhetetlenné vált. Amint az elmondottakból látjuk, a hűtőiparnak már a mostani háborúban is jelentékeny szerep jutott s fontos­sága a mostani háború tapasztalatai alapján csak foko­zódhat, mert mind gazdaságosság, mind higiénikus szempont­ból a hadseregeknek élelemmel való ellátása körül a leg­előnyösebb megoldást biztosítják. A további fejlődéshez csak­­ az szükséges, hogy az egyes államok katonai szempont­­­ból is támogassák az egyes helyeken létesülő nagyobb köz­ségi, vagy magánhűtőházakat és ennek következtében ezeket olyan módon létesítsék, hogy szükség esetén katonai célokra is minden tekintetben megfeleljenek. SZEMLE Nyomott folytvasrudak kritikus hosszúsága. A porosz miniszteri rendeletekben a magasépítészetben alkalmazott oszlopokra TC2 Es még mindig az Euler —^—­­ P ismert képlete szerepel, a kihaj­­ lító P erő megállapítására 5-szörös minimális biztosság követelésé­vel a kihajlás ellen és ezen felül -j- l'a i'cm- maximális igénybevétel nyomással szemben. Tudjuk, hogy Euler képlete csak 1 = 105-re érvényes, más esetben Tetmájer a/, = 3'r — O'ill. X képlete lép helyébe, hol X = /, i. Ha most az anyag szakító szilárdsága a., - 4-i tjem1, ekkor 5-szörös biztossággal a megengedett kihaj­lító igénybevétel Oss tjema (Euler szerint) és l'a t­em­2 megenge­dett nyomás igénybevétel csak 3'm; szoros nyomás ellen való biz­tosságot ad. Ha most egy oszlop éppen 5­3 vörös kihajlás elleni biztossá­gal és 12 t'cm2 nyomófeszültséggel bír, azt mondhatjuk, hogy a 89*

Next