A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 51. évfolyam (1917)

44. szám - Kolber Ernő: A budapesti összekötő vasúti Duna-híd átépítése II.

LI. kötet, 44. szám A Budapesti Összekötő Vasúti Duna-híd átépítése 389 sítását csökkentsék, az egész pályaszerkezetet a híd több helyén elvágták és így, a pályaszerkezetet kisebb darabokra osztva, az ilyen elhajlításból származó mellékfeszültsége­ket minimumra csökkentették. A vonórudas ívszerkezet a külerőkre nézve statikailag határozott, a belerőkre nézve azonban egyszeresen statikailag határozatlan szerkezet és ezért a szerkezet számítását a rugalmas deformáció elméletének segélyével oldottuk meg. Az ismeretlen vonórúdban fellépő erőt azon az alapon állapítottuk meg, hogy az ív ama csomópontjá­nak vízszintes elmozdulása, melyhez a vonórúd csatlakozik, egyenlő a vonórúd megnyúlásával. Ezen az alapon az erők és elmozdulások felcserélhető­sége elvének felhasználásával a vonórúd erőbehatási ábrája Wiln­ot-polygon segítségével könnyen megszerkeszthető. A rúderőket behatási erők segítségével határoztuk meg. A függőrudak számításánál a fellépő rendszerbeli erő­kön kívül más erőhatásokat is figyelembe kellett venni. És­pedig, mivel a főtartó alsó nyomott övének nincs szél-rácsozata, szükséges, hogy az oszlopok elég merevek legyenek arra, hogy az alsó nyomott övet síkjukban meg­tartsák. A hídszabályrendelet erre vonatkozó intézkedése szerint az oszlopokat a főtartó síkjára merőleges hajlításra is kell számítani. De ebben a hajlításban, mint az oszlop folytatása, részt vesz a függővas is, miért is a függővasa­kat a tartó síkjára merőleges irányban hajlításra is kellett számítani. Az alsó öv csomópontjaira jutó szélnyomás ugyanilyen értelmű hajlítást okoz a függőrudakban. A tartó síkjában vizsgálva a függőrudakat, minthogy az­ alsó övi csomópontok és a megfelelő (egy függőlegesbe eső) vonóvas csomópontok elmozdulásának vízszintes komponensei nem egyformák, a függőrudakban lényeges mellékfeszültségek lépnek fel. A függőrudakat az elmozdu­lások különbségével, vagyis a felső és alsó befogás relatív eltolódásával arányos hajlítónyomatékok veszik igénybe. Némely esetben e mellékfeszültségek elérik az alapfeszült­ség 80—100%­-át. A mi esetünkben az első és második függőrúdnak a vonóvashoz való kötését e mellékfeszültségek miatt csak csuklóval (lemezes felfüggesztéssel) eszközölhettük. (L. a 10. rajzmelléklet 3-ik ábráját.) Szélrácsozatot az ív felső övének és a vonóvas síkjá­ban rendeztük el. A felső szélrácsozat öveit az ív felső övei, az alsó szélrácsozat öveit a vonórúd egyes övei alkotják. A felső szélrácsozat reakcióit a végoszlopok viszik le a sarukra. Az alsó szélrácsozat csúcsban vég­ződik a végső kereszttartó alatt és innen a reakciót bak közvetíti a sarura. (L. a 10. rajzmelléklet 2. ábráját.) A szél­rácsozat méretezésénél a főtartó statikailag határozatlan­ságát figyelembe vettük. Az önsúly okozta erőket cremona erőtervvel határoztuk meg. A főtartó és vonórúd közötti hőmérsékleti különbség­ okozta erők megállapításánál, hő­mérsékleti különbség gyanánt 25 fok Celsiust vettünk fel. Ha a főtartó általános sémáját megtekintjük (I. a 12. ábrát), azt látjuk, hogy a vonórúd az ív alsó öveinek két­két második csomópontjait köti össze. A főtartó elméleti támasztóköre 96'80 m 16-szor 6­05 m kerettávolsággal. A végoszlop magassága 11­13 m, középen az ív magas­sága 3­665 m. A vonórúd felett az ív alsó csomópontja középen 11­ 675 m van. A felső öv körszelet az alsó öv olyan parabola, melynek tangense a második keret 2—4-es jelzett övrúdja. Az érintő pont 4-es csomópontjában van. A főtartók elméleti távolsága 8­80 m. Az északi főtartó két méteres gyalogjáróval van ellátva. (L. a 10. rajz­mellékletet.) A főtartók alsó és felső övei szekrény szelvényűek, míg a vonórúd szelvénye H alakú. Az oszlopoknak, ferde rácsrudaknak, valamint a függőrudaknak tömör­­ szel­vénye van. A vonórúd a bekötési csomópontokon túl, mint vakrúd folytatódik a bekötési csomópont kiképzése, valamint a végoszlop kihajlási hosszának a kisebbítése végett. (L. a 10. razmelléklet 1. ábráját.) A szélrácsrudak két-két darab széjjelterpesztett U vas­ból állanak. Tájékozásképpen megemlítem, hogy a maximális felső övező a gyaloglóval ellátott főtartón a középső keret n­l. [ i&iJáiS* \ 46 i \ i b 15-17 fdl&.áv C K wiitu c i = ] 12. ábra. A vonórudas ívszerkezet általános sémája.

Next