A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 51. évfolyam (1917)
44. szám - Kolber Ernő: A budapesti összekötő vasúti Duna-híd átépítése II.
LI. kötet, 44. szám A Budapesti Összekötő Vasúti Duna-híd átépítése 389 sítását csökkentsék, az egész pályaszerkezetet a híd több helyén elvágták és így, a pályaszerkezetet kisebb darabokra osztva, az ilyen elhajlításból származó mellékfeszültségeket minimumra csökkentették. A vonórudas ívszerkezet a külerőkre nézve statikailag határozott, a belerőkre nézve azonban egyszeresen statikailag határozatlan szerkezet és ezért a szerkezet számítását a rugalmas deformáció elméletének segélyével oldottuk meg. Az ismeretlen vonórúdban fellépő erőt azon az alapon állapítottuk meg, hogy az ív ama csomópontjának vízszintes elmozdulása, melyhez a vonórúd csatlakozik, egyenlő a vonórúd megnyúlásával. Ezen az alapon az erők és elmozdulások felcserélhetősége elvének felhasználásával a vonórúd erőbehatási ábrája Wilnot-polygon segítségével könnyen megszerkeszthető. A rúderőket behatási erők segítségével határoztuk meg. A függőrudak számításánál a fellépő rendszerbeli erőkön kívül más erőhatásokat is figyelembe kellett venni. Éspedig, mivel a főtartó alsó nyomott övének nincs szél-rácsozata, szükséges, hogy az oszlopok elég merevek legyenek arra, hogy az alsó nyomott övet síkjukban megtartsák. A hídszabályrendelet erre vonatkozó intézkedése szerint az oszlopokat a főtartó síkjára merőleges hajlításra is kell számítani. De ebben a hajlításban, mint az oszlop folytatása, részt vesz a függővas is, miért is a függővasakat a tartó síkjára merőleges irányban hajlításra is kellett számítani. Az alsó öv csomópontjaira jutó szélnyomás ugyanilyen értelmű hajlítást okoz a függőrudakban. A tartó síkjában vizsgálva a függőrudakat, minthogy az alsó övi csomópontok és a megfelelő (egy függőlegesbe eső) vonóvas csomópontok elmozdulásának vízszintes komponensei nem egyformák, a függőrudakban lényeges mellékfeszültségek lépnek fel. A függőrudakat az elmozdulások különbségével, vagyis a felső és alsó befogás relatív eltolódásával arányos hajlítónyomatékok veszik igénybe. Némely esetben e mellékfeszültségek elérik az alapfeszültség 80—100%-át. A mi esetünkben az első és második függőrúdnak a vonóvashoz való kötését e mellékfeszültségek miatt csak csuklóval (lemezes felfüggesztéssel) eszközölhettük. (L. a 10. rajzmelléklet 3-ik ábráját.) Szélrácsozatot az ív felső övének és a vonóvas síkjában rendeztük el. A felső szélrácsozat öveit az ív felső övei, az alsó szélrácsozat öveit a vonórúd egyes övei alkotják. A felső szélrácsozat reakcióit a végoszlopok viszik le a sarukra. Az alsó szélrácsozat csúcsban végződik a végső kereszttartó alatt és innen a reakciót bak közvetíti a sarura. (L. a 10. rajzmelléklet 2. ábráját.) A szélrácsozat méretezésénél a főtartó statikailag határozatlanságát figyelembe vettük. Az önsúly okozta erőket cremona erőtervvel határoztuk meg. A főtartó és vonórúd közötti hőmérsékleti különbség okozta erők megállapításánál, hőmérsékleti különbség gyanánt 25 fok Celsiust vettünk fel. Ha a főtartó általános sémáját megtekintjük (I. a 12. ábrát), azt látjuk, hogy a vonórúd az ív alsó öveinek kétkét második csomópontjait köti össze. A főtartó elméleti támasztóköre 96'80 m 16-szor 605 m kerettávolsággal. A végoszlop magassága 1113 m, középen az ív magassága 3665 m. A vonórúd felett az ív alsó csomópontja középen 11 675 m van. A felső öv körszelet az alsó öv olyan parabola, melynek tangense a második keret 2—4-es jelzett övrúdja. Az érintő pont 4-es csomópontjában van. A főtartók elméleti távolsága 880 m. Az északi főtartó két méteres gyalogjáróval van ellátva. (L. a 10. rajzmellékletet.) A főtartók alsó és felső övei szekrény szelvényűek, míg a vonórúd szelvénye H alakú. Az oszlopoknak, ferde rácsrudaknak, valamint a függőrudaknak tömör szelvénye van. A vonórúd a bekötési csomópontokon túl, mint vakrúd folytatódik a bekötési csomópont kiképzése, valamint a végoszlop kihajlási hosszának a kisebbítése végett. (L. a 10. razmelléklet 1. ábráját.) A szélrácsrudak két-két darab széjjelterpesztett U vasból állanak. Tájékozásképpen megemlítem, hogy a maximális felső övező a gyaloglóval ellátott főtartón a középső keret nl. [ i&iJáiS* \ 46 i \ i b 15-17 fdl&.áv C K wiitu c i = ] 12. ábra. A vonórudas ívszerkezet általános sémája.