A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 54. évfolyam (1920)
5-6. szám - Erdős Ferenc: Tisza-szabályozás I.
LV. kötet, 5-6. szám. azonban évtizedről-évtizedre fokozatosan megrövidült: 583 napról 174 napra ; ellenben összes magassága 1881 — 1896-ig még emelkedőben volt, még pedig: 195 m-ről 301 m-re; s csak azontúl csökkent állandóan: 301 m-ről 111 m-ig. d) Szegednél 550 m és ennél magasabb vízálláskor az árvizek járásában hasonló jelenség mutatkozik, mint Szolnoknál. Nevezetesen az első három évtizedben, mind az árvizek száma, mind időtánna, emelkedett. Mégpedig 24-ről 42-re, illetve 476 napról 969 napra, a kétszeresre. Ellenben 11981-től fogva mostanáig az árvizek száma 42-ről 15-re fogyott, időtartamuk pedig 969 napról 181 napra, vagyis az utóbbi harminc esztendő alatt közel 52-szeresre csökkent az 1871 -1880-as évtizedhez képest. Úgyszintén az árvizek összes magassága is — 664 m-ről 125 m-re — jelentékenyen leszállott. Igen érdekesek e táblázat adatai még az árvizeknek az év tizenkét hónapja szerint való gyakoriságuk szempontja- I . táblázat. A Tisza partjait túliél ból is, így azt látjuk, hogy a felső Tiszán március, április, a középső Tiszán április és május havában, az alsó Tiszán pedig április, május, június hónapokban volt legnagyobb az árvizes napok száma. Továbbá, hogy Vásárosnaménynál 1870-ig az év mind a tizenkét havában volt árvíz s azontúl csak szeptember hónapban nem lépett ki a Tisza medréből. Tokajnál, Szolnoknál e hatvan év alatt augusztus, szeptember és október hónapokban nem volt árvíz, úgyszintén Szegeden sem lépett ki ezekben a hónapokban a Tisza medréből, kivéve az 1851 —1860-as évtizedet, amidőn csak október és november hónapban nem lépte túl a víz az anyameder partjait. Az iszára nézve tehát, kétségtelenül megállapítható ezekből az adatokból, hogy az 1880. év óta, vagyis a tiszai átvágások nagyobb arányú bővítési és mélyítési munkálatának megindítása után mostanáig, Vásárosnaménytól lefelé az egész Tisza mentén, mind az árvizek száma, mind tartama, mind magassága fokozatosan, jelentékeny mértékben csökkent; mondhatnám az átvágásokban végrehajtott munkák arányához képest rohamosan fogyott az anyameder partjait túllépő árvizek eshetősége, ami kétségtelen bizonyíték amellett, hogy a szabályozás következtében a víz levonulása jelentékenyen meggyorsult. A Tisza-szabályozás eme eredményeivel tehát meg lehetünk elégedve, jobbátételükre azonban okvetlenül törekednünk kell. S ha tanulmányunk során mégis azt kell megállapítanunk, hogy az átvágásokkal nem járt a remélt, a közfelfogás szerint várt nagyobb eredmény, nevezetesen nagyobb mértékű vízszinsülyesztés, azt nem a szabályozó módok helytelen, vagy nem kellő mértékben való alkalmazásában kell keresnünk, hanem inkább annak kell tulajdonítanunk, hogy akkora vízszinsülyesztést vártunk, amely már eleve ki volt zárva. Mert bizonyos az, hogy nem tudhattuk s ma sem tudhatjuk számszerűen kimutatni azt, jó árvizek járása 1851-1910-ig, hogy mekkora vízszinemelkedést kellett a töltésezés és mederrendezésnek okoznia; épp úgy nem tudjuk meghatározni azt sem, hogy eme vízszinemelkedést mennyire szállították alá az átvágások. Nem ismerünk a Tiszához hasonló csekély esésű folyót, amelyen a folyószabályozás e két módjának ily mértékű alkalmazásával nagyobb, vagy jobb eredményt értek volna el. Arra sincs példa, hogy akkora kiterjedésű és olyan geológiai alkotású ártérben, mint a Tiszáé, árvizeinek rendszeres töltések közé foglalása s a medernek átvágásokkal való kiegyenesítése után az árvizek fokozatosan ne emelkedtek volna, s magukat a védőgátakat időnkint az ár át ne szakította volna. Ezeknek általános ismertetése után áttérünk tulajdonképpeni feladatunkra: ama nehézségek és bajok okainak kiderítésére, amelyek következtében,— az árvizek emelkedésével — az árvédelmi biztosság aggasztóan csökkent. Ebből a célból részletes vizsgálat tárgyává tesszük a sza- 9ói November 1 December 1 Az árvizek Vízmérce állomás Észlelési idő •ra 3 c CB —5 ‰cb 3 1— XI 0) vcn 3 O k. •CB £ 10 k. p. •‚ 00 £ cn _3 C '3 —1 b _3 Mi 3 bi 3 › E ›u 'a. a› Na‡ ›L‡ •O 'O .2 O November 1 December 1 száma összesen időtartama összesen napokban összes magassága méterben napokban időtartama összesen napokban összes magassága méterben V.Namény 50 ° m-es és ennél magasabb vízálláskor 1851-1860 1861—1870 1871— 1880 1881—18 X) 1891 — 1900 19,1-1910 55 41 38 8 9 38 33 29 7 1 72 124 87 68 24 175 93 134 64 28 8 182 69 79 20 18 79 20 16 11 31 2 1 13 10 5 21 6 16 10 4 10 3 53 36 14 10 2 2 34 35 40 20 2 64 49 47 33 14 18 769 492 438 218 68 81 365 200 66 58 Tokaj 60 m-es és ennél magasabb vízálláskor 1851-1860 186 1 — 1870 1871—1890 1881—1890 1891-1900 1901—1910 31 42 32 6 2 28 24 17 9 40 106 94 47 47 37 " 110 113 150 79 46 26 86 54 73 21 21 29 19 7 6 17 9 8 2 — 4 20 11 5 1 23 23 21 26 28 26 31 20 12 10 384 382 411 201 95 99 " 190 169 64 44 Szolnok 550 m-es és ennél magasabb vízálláskor 1851—1860 1861 — 1870 1871 —1880 1881—1890 1891 — 1900 1901-1910 ~16 31 64 35 97 16 27 18 6 9 33 33 79 22 63 50 43 141 163 104 119 48 75 80 131 96 26 37 . 43 1.2 78 6 8 13 5 5 14 8 — — — 2 8 2 24 28 31 14 20 36 19 16 14 232 339 53 328 222 174 145 301 148 111 Szeged , 510 m-es és ennél magasabb vízálláskor 1851-1860 1861—1870 1871—1880 1881—1890 1891—1900 1901—1910 31 82 23 12 70 8 44 32 109 40 54 40 73 124 214 134 146 65 125 101 223 139 50 46 126 26 148 65 49 11 1 2 4 69 38 7 11 22 - • 22 2 16 6 10 59 48 28 24 23 42 26 20 15 476 405 969 477 306 181 664 549 286 125 23