A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 54. évfolyam (1920)

5-6. szám - Erdős Ferenc: Tisza-szabályozás I.

L­V. kötet, 5-6. szám. azonban évtizedről-évtizedre fokozatosan megrövidült: 583 napról 174 napra ; ellenben összes magassága 1881 — 1896-ig még emelkedőben volt, még pedig: 195 m-ről 301 m-re;­­ s csak azontúl csökkent állandóan: 301 m-ről 111 m-ig. d) Szegednél 5­50 m és ennél magasabb vízálláskor az árvizek járásában hasonló jelenség mutatkozik, mint Szolnoknál. Nevezetesen az első három évtizedben, mind az árvizek száma, mind időtánna, emelkedett. Még­pedig 24-ről 42-re, illetve 476 napról 969 napra, a kétszeresre. Ellenben 11981-től fogva mostanáig az árvizek száma 42-ről 15-re fogyott, időtartamuk pedig 969 napról 181 napra, vagyis az utóbbi harminc esztendő alatt közel 5­­2-szeresre csökkent az 1871 -1880-as évtizedhez képest. Úgyszintén az árvizek összes magassága is — 664 m-ről 125 m-re — jelentékenyen leszállott. Igen érdekesek e táblázat adatai még az árvizeknek az év tizenkét hónapja szerint való gyakoriságuk szempontja- I­ ­. táblázat. A Tisza partjait túliél­ ból is, így azt látjuk, hogy a felső Tiszán március, április, a középső Tiszán április és május havában, az alsó Tiszán pedig április, május, június hónapokban volt legnagyobb az árvizes napok száma. Továbbá, hogy Vásárosnamény­nál 1870-ig az év mind a tizenkét havában volt árvíz s azontúl csak szeptember hónapban nem lépett ki a Tisza medréből. Tokajnál, Szolnoknál e hatvan év alatt augusztus, szeptember és október hónapokban nem volt árvíz, úgy­szintén Szegeden sem lépett ki ezekben a hónapokban a Tisza medréből, kivéve az 1851 —1860-as évtizedet, amidőn csak október és november hónapban nem lépte túl a víz az anyameder partjait. Az iszár­a nézve tehát, kétségtelenül megállapítható ezek­ből az adatokból, hogy az 1880. év óta, vagyis a tiszai átvágások nagyobb arányú bővítési és mélyítési munká­latának megindítása után mostanáig, Vá­sárosnamény­tól lefelé az egész Tisza mentén, mind az árvizek száma, mind tartama, mind magassága fokozatosan, jelentékeny mértékben csökkent; mondhatnám az átvágásokban végrehajtott munkák arányához képest rohamosan fo­gyott az anyameder partjait túllépő árvizek eshetősége, ami kétségtelen bizonyíték amellett, hogy a szabályozás következtében a víz levonulása jelentékenyen meggyorsult. A Tisza-szabályozás eme eredményeivel tehát meg lehe­tünk elégedve, jobbátételükre azonban okvetlenül töreked­nünk kell. S ha tanulmányunk során mégis azt kell meg­állapítanunk, hogy az átvágásokkal nem járt a remélt, a közfelfogás szerint várt nagyobb eredmény, nevezetesen nagyobb mértékű vízszinsülyesztés, azt nem a szabályozó módok helytelen, vagy nem kellő mértékben való alkal­mazásában kell keresnünk, hanem inkább annak kell tulaj­donítanunk, hogy akkora vízszinsülyesztést vártunk, amely már eleve ki volt zárva. Mert bizonyos az, hogy nem tudhattuk s ma sem tudhatjuk számszerűen kimutatni azt, jó árvizek járása 1851-1910-ig, hogy mekkora vízszinemelkedést kellett a töltésezés és mederrendezésnek okoznia; épp úgy nem tudjuk meghatá­rozni azt sem, ho­gy eme vízszinemelkedést mennyire szál­lították alá az átvágások. Nem ismerünk a Tiszához ha­sonló csekély esésű folyót, amelyen a folyószabályozás e két módjának ily mértékű alkalmazásával nagyobb, vagy jobb eredményt értek volna el. Arra sincs példa, hogy akkora kiterjedésű és olyan geológiai alkotású ártérben, mint a Tiszáé, árvizeinek rendszeres töltések közé fogla­lása s a medernek átvágásokkal való kiegyenesítése után az árvizek fokozatosan ne emelkedtek volna, s magukat a védőgátakat időnkint az ár át ne szakította volna. Ezeknek általános ismertetése u­tán áttérünk tulajdon­képpeni feladatunkra: ama nehézségek és bajok okainak kiderítésére, amelyek következtében­,— az árvizek emel­kedésével — az árvédelmi biztosság aggasztóan csökkent. Ebből a célból részletes vizsgálat tárgyává tesszük a sza- 9­­ói November 1 December 1 Az árvizek Vízmérce állomás Észlelési idő •ra 3 c CB —5 ‰cb 3 1— XI 0) v­cn 3 O k. •CB £ 10 k. p. •‚ 00 £ cn _3 C '3 —1 b­ _3 M­­i 3 bi 3 › E ›u 'a. a› N­a‡ ›L‡ •O 'O .2 O November 1 December 1 száma összesen időtar­tama összesen napokban összes magas­sága méterben n­a­p­o­k­b­a­n időtar­tama összesen napokban összes magas­sága méterben V.­Namény 50 ° m-es és ennél magasabb vízálláskor 1851-1860 1861—1870 1871— 1880 1881—18­ X) 1891 — 1900 19,­1-1910 55 41 38 8 9 38 33 29 7 1 72 124 87 68 24 175 93 134 64 28 8 182 69 79 20 18 79 20 16 11­­ 31 2 1 13 10 5 21 6 16 10 4 10 3 53 36 14 10 2 2 34 35 40 20 2 64 49 47 33 14 18 769 492 438 218 68 81 365 200 66 58 Tokaj 6­0 m-es és ennél magasabb vízálláskor 1851-1860 186 1 — 1870 1871—1890 1881—1890 1891-1900 1901—1910 31 42 32 6 2 28 24 17 9 40 106 94 47 47 37 " 110 113 150 79 46 26 86 54 73 21 21 29 19 7 6 17 9 8 2 — 4 20 11 5 1 23 23 21 26 28 26 31 20 12 10 384 382 411 201 95 99 " 190 169 64 44 Szolnok 5­50 m-es és ennél magasabb vízálláskor 1851—1860 1861 — 1870 1871 —1880 1881—1890 1891 — 1900 1901-1910 ~16 31 64 35 9­­7 16 27 18 6 9 33 33 79 22 63 50 43 141 163 104 119 48 75 80 131 96 26 37 . 43 1.2 78 6 8 13 5 5 14 8 — — — 2 8 2 24 28 31 14 20 36 19 16 14 232 339 5­3 328 222 174 145 301 148 111 Szeged , 510­ m-es és ennél magasabb vízálláskor 1851-1860 1861—1870 1871—1880 1881—1890 1891—1900 1901—1910 31 82 23 12 70 8 44 32 109 40 54 40 73 124 214 134 146 65 125 101 223 139 50 46 126 26 148 65 49 11 1­ 2 4 69 38 7 11 22 - • 22 2 16 6 10 59 48 28 24 23 42 26 20 15 476 405 969 477 306 181 664 549 286 125 23

Next