A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 55. évfolyam (1921)
50. szám - Erdős Ferenc: Viszontválasz Timon Béla előző füzetbeli cikkére
LV. kötet, 49. szám. Még egy-két szó a Tiszaszabályozás fejlesztéséről. 377 hordalék vonult le. A vonatkozó számítást az 1. táblázat tárja elénk, melyből az egyes tényezők kicsisége tűnik ki. Tekintve azt, hogy a megfigyelés egész ideje alatt a vízjárás igen alacsony volt és a rövid tartamú magasabb vízállás sem lépte túl a partokat, ebből következtethető, hogy egy csapadékdúsabb esztendőben, a meder partjain túl hosszabb ideig tartó árvíz alatt, a fentinél sokszorta nagyobb mennyiségű lebegő hordalék kerül továbbításra a Tiszában. A fenéken gördülő hordalékmennyiségre tapasztalati adat nincsen. De hogy ez számottevő s a lebegtetett hordaléknál jelentékenyen nagyobb, az következtethető a Matina Gyula közölte megfigyelésből is, mely szerint a Kettős-Köröst levezető gyula—békési nagy csatorna kotrása közben, ott alacsony vízállás mellett 15—20 cm vastag durva homokréteg volt folytonos mozgásban. Ha mindehhez hozzágondoljuk még, hogy a fenéken gördülő hordalékból a meder maximális mélységű részeiben sok millió köbméter talált elhelyezést, könnyen belátható, hogy a 125 millió m3 anyagot — kedvező vízjárás mellett — néhány év alatt a Tisza medrében tovább tudná vinni, illetőleg legmélyebb részein elhelyezni anélkül, hogy az összeszorítást meg kellene hosszabbítani, avagy, hogy a Tisza alsó szakaszát felhordaná. Comey szerint a Loire árvize a finom homokot legfeljebb 4 m vastag rétegben bírja mozgatni. Viszonválasz Timon Béla: Még egy-két szó a Tiszaszabályozás fejlesztéséről című cikkére. ERDŐS FERENC: Mindenekelőtt röviden válaszolni kívánok arra a két okra, mely T. B. tagtársunkat másodszori felszólalásra késztette. Magam és senki sem várta T. B.-tól, hogy a Tiszafejlesztésről tervet készítsen. Azt azonban elvárhattam volna, ha már Tiszaszabályozás című munkám felett ilyen súlyos bírálatot gyakorol, hogy elsősorban legalább az idevágós részemről felsorolt forrásmunkákból a tárgyilagos kritika gyakorlásához múlhatatlanul szükséges tájékozódást megszerezze. A Vízrajzi Osztály közkézen forgó kiadványai megvannak minden tiszai ármentesítő társulat könyvtárában is, ahonnan T. B. mint az egyik tiszai társulat választmányi tagja ezeket könnyen megszerezhette volna. Másodszor a velem szemben hangoztatott vádakra vonatkozóan válaszom az, hogy azokból T. B. mostani cikkében egyet sem tudott megcáfolni, amint ezt alantabb részletesen bizonyítom : ad. 1. A leghatározottabban tiltakozom T. B.-nak ama gyanúsítása ellen, hogy én az olvasó figyelmét eltereltem az általa felvetett kérdésről. Megállapítom azt is, hogy amit T. B. most mond, nem fedi teljesen a Tiszaszabályozás fejlesztéséről című cikkének 1. pontjában előadottakat, s ezért az utóbbira adott válaszomat egész terjedelmében fenntartom. Ami pedig most ismételten felvetett kérdését illeti, arra megadták a feleletet előttem mások is, minthogy azonban T. B. szinte provokálja tőlem a feleletet, az 1. táblázatban közlöm a Tisza főbb vízmércéin a szabályozás előtt és a szabályozás kezdete óta észlelt rendkívüli árvizek vízállásait, melyekből világosan kitűnik, hogy a Tisza rendkívüli árvizeinek retográd fejlődése nem annyira a természetnek, mint inkább magának a szabályozásnak róható fel. Mert míg Tiszaújlaknál a szabályozás előtti árvíz 78 cm-rel volt magasabb, mint a szabályozás kezdete óta észlelt legnagyobb árvizállás, addig ezzel ellentétben Tiszaújlaktól lefelé egészen a Tisza torkolatáig mindenütt az eddig észlelt legnagyobb árvízszin a szabályozás előtti fölé emelkedett, mégpedig: Vásárosnaménynál 125 cm-rel, Tokajnál 144 cm, Szolnokon 208 cm, Csongrádon 313 cm, Szegeden 278 cm és végül Törökbecsén 129 cm-rel. Különben sok évvel ezelőtt, amidőn a Tisza árvizeiről még kevesebb, s gátszakadások és egyéb kiöntések miatt elég megbízható adat nem állott rendelkezésre mint manapság, nem egy kiváló vízimérnök az árvizek retográd irányú fejlődéséről a fentihez hasonló véleménnyel volt. Többek közt Matina Gyula, a földmívelésügyi minisztérium tiszai műszaki osztályának volt vezetője, 20 évvel ezelőtt a Tiszaszabályozásról című munkájában,a III. fejezet: a Tiszaszabályozás eredményeiről írván, többek között ezeket mondja. Kétségtelen, hogy a Tisza árvize a végrehajtott ármentesítő és egyéb szabályozó munkák következtében nem csupán arra a magasságra emelkedett, amely elkerülhetetlen volt, hanem ennél jelentékenyen magasabbra hágott azért, mert a bajok kútforrását, tudniillik az árvíz összegeződését és fokozását a végrehajtott művek nemcsak hogy nem enyhítették ott, ahol lehetséges, hanem még mesterségesen elő is segítették és növelték is. Az árvíz egyre fokozódó emelkedését tehát nem lehet pusztán a légköri csapadékok következményeinek betudni, hanem nagyrészt a minden áron zaló szabályozásnak, főleg a felső Tisza vidékén meggyorsított vízlevezetés hatásának kell tulajdonítanunk. 5 Megjelent a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyének XXIV. kötetében. 1. táblázat. A Tisza legnagyobb vízállásai. A legnagyobb vízállás A legnagyobb árvízszíne a 1 szabályozás előttinél A vízmérce neve szabályozás előtt 1830-45. 1879 1881 1888 1895 1913 1915 1919 A legnagyobb árvízszíne a 1 szabályozás előttinél A vízmérce neve szabályozás előtt 1830-45. 1879 1881 1888 1895 1913 1915 1919 magasabb volt alacsonyabb volt A vízmérce neve évben centiméterekben Tiszaújlak ... ... 530 282 423 391 358 452 412 78 Tivadar ... . ... . — — — 731 714 716 726 690 — —1 Vásárosnamény ... ... ... 875 785 869 900 840 785 830 882 125 Záhony... ... ... ... ... ... 664 507 751 746 686 604 696 728 87 Tokaj ... ... ... ... ... ... 728 755 780 872 815 723 825 860 144 Tiszafüred... ... ... 652 634 622 ? 733 643 708 787 135 Szolnok ... .. ... . ... 678 763 764 818 827 722 808 886 208 Csongrád ... 616 805 820 834 867 744 822 929 313 Szeged... ... . ... 638 806 845 847 884 802 790 916 278 — Törökbecse ... ... ... ... 605 628 160 651 732 642 139 734 129 —