A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 69. évfolyam (1935)
17-18. szám - "Magyar Technikai Múzeum" - Szemle
1935. IV. 14. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 153 Magyar Technikai Múzeum. Rovatvezető: Dr. Lósy-Schmidt Ede, az Egylet technikatörténeti gyűjteménytárának őre. A kereskedelemügyi miniszter körlevele a gyáripari érdekeltségekhez és fővárosi üzemekhez a létesítendő Magyar Technikai Múzeum számára megindítandó egységes gyűjtés érdekében. A kereskedelemügyi minisztériumban Tőry Gergely miniszteri osztályfőnök elnöklésével 1935 március hó 26-án megtartott értekezleten, az ott elhangzott kívánságnak megfelelően, Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter az egységes gyűjtés érdekében 1935 április 3-án a következő tartalmú körlevelet bocsátotta ki és küldötte meg a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületének, a Gyáriparosok Országos Szövetségének, a Magyar Bánya- és Kohóvállalatok Egyesületének, a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesületének, a Magyar Fővárosi Malomegyesületnek, a Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesületének és a Cukorgyárosok, Vidéki Malomiparosok Országos Egyesületének, valamint csekély módosítással Budapest Székesfőváros Vízműveinek, Gázműveinek és Elektromos Műveinek. Felismerve jelentőségét és nagy horderejét egy olyan közintézménynek, melynek elsősorban az a célja és feladata, hogy a hazai technikai és ipari tevékenység történeti fejlődését, kimagaslóbb eredményeit szemléltetően és oktatóan bemutassa s a tudomány mai színvonalán álló módszerekkel a nemzetközi, hasonló irányú tevékenység történeti fejlődésébe beleillessze, úgyszintén mérlegelve egy ilyen technikai közgyűjteménynek azt az üdvös hatását, amelyet az hazánk ipari fejlődésére, a technikai nevelésre, továbbképzésre és tudományos kutatásra gyakorol, elhatároztam, hogy egy ilyen technikai közgyűjteménynek a létesítését programmba veszem s a Magyar Technikai Múzeumnak négy évtized óta vajúdó kérdését a megvalósulás útjára segítem. Ebből az elhatározásomból kifolyólag megtettem a múzeum felállítására a kezdeményező lépéseket is. Még 1934. év december 7-én kirendeltem a múzeum előkészítő munkálataihoz Dr. Lósy-Schmidt Ede műszaki tanácsost, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet technikatörténeti gyűjteménytárának megalapítóját s nevezettet a középületeinkben üresen állott és a létesítendő múzeum céljaira alkalmas helyiségek felkutatásával is megbíztam. A volt Déli (Duna-Száva-Adria) Vasút egykori igazgatósági és térfelügyelőségi épületeiben ez idő szerint 18 szoba áll a múzeum céljaira rendelkezésre s azonkívül, mivel a volt Délivasút területén nagyobb gépek elhelyezésére alkalmas helyiségek nem állottak rendelkezésre, lépéseket tettem aziránt, hogy a Józsefvárosi pályaudvar 150 m hosszú és nagyrészt lakásokul kiadott egykori felvételi épületéből a napokban kiköltözködő Máv. Konzum helyiségei szintén a múzeum céljaira bocsáttassanak rendelkezésre. A megalakítandó múzeum érdekében 1935 február 23-án egy háromtagú előkészítő bizottságot is szerveztem, amelybe Samarjay Lajos ny. államtitkárt, a Máv. volt elnökét és a M. Kir. Közlekedési Múzeum e. i. igazgatóját, Fejér Gyula miniszteri tanácsost, mint miniszteri megbízottat és Dr. Lósy-Schmidt Ede műszaki tanácsost küldtem ki. A céltudatos és rendszeres anyaggyűjtés mellett a szervező munkálatok programmjának egyik legsürgősebb lépéséül azt kell kijelölnöm, hogy az ország területén egyesek és vállalatok tulajdonában lévő, a létesítendő múzeum szempontjából értéket képviselő anyagok hol- és mibenléte felől min részletesebb, előzetes tájékozódást nyerhessek. Erre való tekintettel felkérem. Címzettel, hogy e törekvéseimben az ügy közérdekű voltára tekintettel saját hatáskörében támogatni és ehhez képest a kötelékébe tartozó tagjait arra felkérni szíveskedjék, hogy a birtokukban lévő azoknak a tárgyaknak, modelleknek, terveknek, gépeknek, rajzoknak, okmányoknak, leveleknek, képeknek, árjegyzékeknek, nyomtatványoknak, céhleveleknek, könyveknek, folyóiratoknak stb. a jegyzékét, amelyek a létesítendő múzeum gyűjteményeiben helyet foglalhatnának, Dr. Lósy-Schmidt Ede Már. műszaki tanácsos, igazgató címére (I., Mészáros utca 19.) megküldeni szíveskedjék. Bízom benne, hogy a magyar kulturális törekvések eme legújabb és a közérdeket is messzemenően szolgáló akciójában a t. Címzett odaadó, lelkes támogatására számíthatok. Budapest, 1935 április hó 3-án. Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter. SZEMLE. A newyorki mérnökkongresszus. Az amerikai mérnökök egyesülete (ASCE) ezévi január 16—19. tartotta meg évi nagygyűlését New Yorkban az Egyesült Államokbeli mérnökök hatalmas gárdája és számos külföldi résztvevő közreműködésével. Mivel a mérnöki tudomány különféle ágazataiból vett tárgyú előadásokkal párhuzamosan, egyidőben tartották meg, mindenki számára csak egy-egy tárgykör látogatását téve lehetővé, e sorok írója mint a mérnöki szerkezetekkel foglalkozó osztály (stuctural division )vendége; az e tárgykörben elhangzottakról igyekszik a következőkben összefoglaló beszámolót adni. Jelentős súlyt adott az ezévi összejövetelnek, hogy a 12 éve működő, beton- és vasbeton-hidak vizsgálatára kiküldött bizottság a nyert eredményekről ez alkalommal terjesztette elő összefoglaló jelentését. A feldolgozott anyag terjedelmére és a végzett kísérletek arányainak nagyságára jellemző, hogy ez idő alatt a tárgykörbe tartozó kutatásokra több mint 150.000 dollárt fordítottak. Ezt az összeget nagyobbrészt az ASCE bocsátotta a bizottság rendelkezésére, de tetemes támogatást nyújtottak az érdekelt állami hivatalok és egyetemek is. Az eddigi kutatások főkép ívbordák és keretes ívtartók vizsgálatára szorítkoztak. A nyert eredményekre támaszkodva a bizottság a következő megállapításokat látta jogosultaknak. A) Egybefüggő felszerkezetnélküli vasbeton ívtartók esetén a nyomóerő és hajlítónyomaték megállapítására a szokásos feltételeken alapuló rugalmassági elmélet, a tervezés céljaira megfelelő pontosságot nyújt. A szokásos feltételek alatt az alábbiakat kell érteni: a) a sík keresztmetszet hajlítás után is sík marad; b) nyomóerő és nyomaték meghatározása esetén a keresztmetszetek inercianyomatéka a betonhúzások figyelembevételével számíthatók (nem áll ez azonban deformációs erők ú. m. hőmérsékletváltozás, zsugorodás stb. számításakor); c) beton rugalmassági modulusa minden keresztmetszetben minden erőhatás mellett állandónak vehető. B) Tetemes helyi jellegű változása a keresztmetszeti inercianyomatékoknak vagy a rugalmassági modulusnak sem befolyásolja lényegesen egynyílású íven a nyomóerő helyzetét és nagyságát. Az említett változások az anyag tökéletlen homogenitása, vagy repedések miatt jöhetnek létre. C) A hídborda betonja közelítően akkora törőfeszültséget mutat, mint ugyanaz a beton 6X12 hüvelyk méretű próbahengeren. D) A B) alatt említett változások folytatólagos ívszerkezetek esetén érzékenyebben befolyásolják az erőhatást. E) Keretes ívhidak esetén, hol a pályatartóknak a főbordával való együttdolgozása lényeges lehet, a méretezés számára a következő eljárás ajánlható. a) Az önsúlyból származó feszültségek analitikus úton való meghatározása, csupán az ívbordát tekintve dolgozónak. b) A mozgósúlyból keletkező, valamint zsugorodás és hőmérsékletváltozás miatt előálló feszültségeket célszerű elasztikus modellel való kísérlet útján határozni meg. Ez esetben a hídszerkezet főtartója alatt az oszlopokkal és pályaszerkezeti tartókkal összefüggő ívfőborda értendő. Az együttdolgozásból keletkező feszültségek az oszlopokra és pályaszerkezeti tartókra lényegesek, nem pedig az ív főtartóra. Ilyen típusú ívtartók teljesen elméleti alapon való számítását a bizottság nem ajánlja, azzal a megokolással, hogy kevés mérnök sajátította el az elméleti eljárásokat olyan mértékben, hogy ily számítás eredményére támaszkodni lehetne. F) A falszerkezetnek és az ívbordának együttdolgozását részletesen tárgyalták, pld. a pillérek rugalmas elmozdulása esetén a nyílás közepén fellépő pozitív nyomaték nő, e helyen azonban a legeredményesebb a pályaszerkezet erősítő hatása -- stb. G) Közbenső dilatációs csuklók alkalmazása általában nem ajánlható, csak ha részletes vizsgálat mutatja szükséges és nem káros voltukat. 1 ívtartó az, melyben a pályaszerkezet az oszlopok közvetítésével kerethatásképpen együtt dolgozik az ívbordával.