A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 71. évfolyam (1937)
23-26. szám - Balog Emil: A budapesti közúti villamosvasút díjszabása
1937. VI. 27. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye A közgazdasági fejtegetések után a kisautók műszaki taglalására tér át, ismerteti a legjobban bevált típusok adatait, befektetési és üzemköltségeinek alakulását. Tárgyalja az autótartót sújtó vámokat és adókat, majd rámutat a forgalmi biztonság érdekében tett és teendő intézkedésekre. Ismerteti az angliai gépjárművezetői vizsgák rendszerét és a közönség forgalmi nevelésével elért eredményeket a baleseti statisztika javulásában. Még nem is olyan régen, ha valaki műszaki dolgokról írt, az a cél vezette, hogy a hozzáértőkön kívül más alig érthesse meg, — ezáltal érdekesebbnek vélve művét, — ma már mindinkább szélesebb rétegekkel igyekeznek megismertetni a műszakialkotások hasznosjellemzőit. Ez utóbbi szakmunkák közé tartozik Donner könyve, amely a XX. század legtöbb emberének vágyát, az automobilt állítja érdeklődésének középpontjába és elolvasása által mindenrendű olvasónak valóban élvezetet is nyújt. Dr. Tyrman Miklós: Magyar szerzők irodalmi munkássága 1936—37-ben a technikai és ipari irodalom, valamint az ezekkel rokon tudományágak területén. Közli: Dr. LÓSY-SCHMIDT EDE egyleti könyvtárnok. A KÖNYVÉSZET. (Bibliográfia.) VIII. közlemény. (CLXXXVIX.) Gerey László okt. gépészmérnök, igazgató. Beszámoló Békéscsaba villamos művének 1936. évi működéséről. Békéscsaba, 1937. ívrét, 24 1. 8 ábrával. Békéscsaba megyei város villamos művének kiadása. Kőrösvidéke R. T. Nyomdájának nyomása. Mladháta A. János folyamőr műsz. főkapitány, mérnökkari ezredes. Beitrag zum Donau-Seeschiffahrtsproblem. (Werft-Reederei-Hafen, 1935. Heft. 21. ívrét, 4 1. 11 ábrával). — Das zweite dieselelektrische Donau-See-Schiff „Szeged" (Sonderabdruck auf Werft-Reederei-Hafen XVII. Jahrg. 1986. ívrét, 4 1. 10 ábrával). — Gefugeanderungen des Flussstahles beim Schweissen und deren Einfluss auf die Festigkeit der Schiffsverbande. (Werft Reederei-Hafen, 1936. ívrét, 21. 7 ábrával.). Technika és közgazdaság. A budapesti közúti villamosvasút díjszabásai BALOG EMIL Előzmények. A villamosvasút díjszabási kérdéseivel úgyszólván Szolgálatom kezdete óta foglalkoztam. Úgyhogy erre a hozzászólásomra nem egyedül Milch Móric tagtársunknak Budapest közúti vasútjának válsága és az orvoslás útja című előadása adta meg az ösztönzést. A kisszakaszról annak bevezetése óta rossz véleményem volt, mert annak 6 filléres egységára (jól ismervén a villamosvasút egy-egy kocsikilométerre eső költségét), a legnagyobb bizalmatlanságra adott okot és a szakaszok elaprózását is veszedelmesnek tartottam. Mivel azonban mind a BSzKRT, mind a székesfőváros intézőkörei a kisszakaszhoz nagy reményeket fűztek, nem akartam e kérdésbe — idő előtt — beleszólni. 1936. év elején a székesfőváros szanálásával kapcsolatban az üzempolitikai bizottság tárgyalta a BSzKRT tarifáinak módosítását. E tárgyalásokkal kapcsolatban az a hír terjedt el, hogy dr. Veress Gábor tagtársunk indítványára a kisszakasz ára még olcsóbb, 5 fillér lesz. Ez adta a végső lökést arra, hogy olyan díjszabás-tervezetet dolgozzak ki és nyújtsak be az üzempolitikai bizottsághoz, amely alkalmasnak látszott arra, hogy a kisszakasznak a forgalomra gyakorolt rossz hatását enyhítse. Sajnos, eredmény nélkül, Milch tagtárs előadása. Ezért örömmel fogadtam, amikor ez év január havában Milch Móric tagtársunk fent idézett előadásával kapcsolatban Egyesületünk vitasorozatot rendezett. A közgazdasági és szociálpolitikai szakosztály 1937 április 2-iki ülésén tartott előadás rövidített szövege. A Milch tagtársunk által használt válság szót azonban a BSzKRT mai helyzetének jellemzésére túlerősnek tartom. Az olyan intézmény, amely fennállásának 11 éve alatt bevételeiből mintegy 60 milliót áldozott építésekre és rekonstrukciókra, továbbá 90 millióra rúgó területhasználati díjat, adót, illetéket stb. szolgáltatott be a közpénztárakba, nincs válságban. Egyetlen intézkedéssel meg lehetne szüntetni a BSzKRT nehézségeit és pedig azzal, ha a kisszakaszjegy árát 10 fillérben állapítják meg. A megoldás azonban nem ilyen egyszerű, mert átmeneti és engesztelő intézkedésekre is van szükség. És éppen ez mai előadásom tárgya. A MÁV zónadíjszabása. Magyarországon már okozott egy ilyen forradalminak nevezhető díjszabásújítás nagy zavart és ez a M. kir. államvasutak zónadíjszabásának bevezetése volt. A legnagyobb magyarnak, Széchenyi Istvánnak évszázadokra szóló nemzetgazdasági elgondolásait senki olyan helyesen nem fogta fel és igyekezett megvalósítani, mint Baross Gábor, a vasminiszter. Ezért egyetlen magyar gazdasági miniszternek sincsenek olyan maradandó alkotásai, mint Baross Gábornak. És ez a zseniális ember, aki egész új életet öntött a magyar gazdasági életbe, majdnem katasztrófába döntötte az éppen általa kiépített, erélyes államosítások révén kiegészített, mintaszerűen megszervezett Magyar kir. államvasutakat. Baross és így közvetve a magyar nemzet nagy dicsősége, hogy a porosz kormány Baross mintájára államosította a porosz magánvasutakat. A MÁV nehézségeit a Baross által 1889 augusztus 1-én — az összes tarifaszakértők ellenzése ellenére — életbeléptetett zónatarifa okozta. Budapest volt a középpont és innen indult ki köralakban XIV. zóna. A XIV. zóna kezdetétől hátrafelé minden távolság csak 4 forintba került. Úgy, hogy Budapesttől Nagyváradig vagy Kaposvárig éppúgy 4 forint volt a vasúti jegy ára, mint a 800cm-rel távolabb eső Predeálig, vagy Fiuméig. Az egész országot megmozgatta a zónatarifa. Szentistván napi méretekben özönlött az ország népe Budapest felé. Budapest ekkor lett Magyarország igazi fővárosa, úgyhogy alig van tér és utca halandóról olyan érdemesen elnevezve, mint a Baross-tér és a Baross utca. Sajnos, azonban a zónatarifa pénzügyi és forgalmi szempontból nagyon rosszul ütött ki. A MÁV épp olyan nehéz helyzetbe került, mint a BSzKRT most, mivel a zónatarifát sem előzte meg műszaki előkészítés. Az előre nem számított igénybevétel miatt a vonatokat meg kellett hosszabbítani és ennek ellenére, mégis zsúfoltan közlekedtek. A menetrendet nem lehetett betartani a sok fel- és leszálló utas miatt. A személykocsik állandóan forgalomban lévén, rendszeres főjavításuk késlekedett. A balesetek száma a forgalmi személyzet túlerőltetése miatt szaporodott. Amíg Baross élt, a vasakaratú és teljhatalmú férfiú ellentállt minden változtatásnak. — Korai halála után azonnal módosították ugyan a zónatarifát, de a MÁV még legalább 10 évig nyögte a bevezetés elő mem készítésével okozott károkat. Én a zónatarifa és a kisszakasz esetét azonosnak látom. A kisszakasz által okozott zavarok. Hiszen csak az utcára kell lemenni vagy egy-egy kocsira felszállni és minden szakértelem nélkül megállapíthatjuk, hogy 1. a kisszakasz forgalmi akadályokat okoz, mivel a BSzKRT kocsijai nincsenek előkészítve arra, hogy 2 Dr. Perczel György vezérigazgató előadása: A BSzKRT racionalizálásának eredményei: 21 .)